Van egy ország, amely dacol az egész gazdasági válsággal

Oroszország februári ukrajnai inváziója miatt a világ búzakészletei megcsappantak, és az orosz nyersolajra vonatkozó nyugati szankciók miatt az olajárak is folyamatosan emelkednek. A világon ez jellemzően nyersanyaghiányt eredményezett, valamint a legtöbb ország recesszióba kerülhet a megváltozott geopolitikai helyzet miatt. Az infláció szinte mindenhol folyamatosan gyorsul, ami a központi bankokat kamatemelésre ösztönzi.

A világ 4. számú olajtermelőjeként és 4. számú búzaexportőreként Kanada abszolút nyertese a jelenlegi helyzetnek. A nyersanyag- és az agrárexport a gazdaság mintegy 10 százalékát teszik ki.

„Ha megnézzük az Oroszország és Ukrajna által exportált árukat, ezek lényegében ugyanaz a kosár, mint amit mi exportálunk” – mondta Pedro Antunes, a Conference Board of Canada vezető közgazdásza, aki szerint így a kanadai vállalatok és az állam is egyszerre jól jár.

A nyersolaj és a búza ára június végén a keresletet csökkentő globális recesszióval kapcsolatos félelmek miatt visszaesett, de továbbra is elég magas ahhoz, hogy támogassa Kanada gazdaságát, és ellensúlyozza a lakásépítés lassulását.

Nem kérdés a növekedés

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Reuters által megkérdezett közgazdászok előrejelzése szerint Kanada idén a G7-ek élére kerül a gazdasági növekedés tekintetében, miután 2020-ban és 2021-ben – amikor szigorúbb koronavírus-bevezetési korlátozásokat fogadott el – sok társához képest lemaradt.

Áprilisban az IMF előrejelzésében arról írt, hogy Kanada bruttó hazai terméke idén 3,9 százalékkal fog nőni, amivel a G7-ek élén áll, de kissé elmarad a háború előtti 4,1 százalékos előrejelzéstől. Ezzel szemben az IMF az Egyesült Királyság növekedési előrejelzését 4,7 százalékról 3,7 százalékra csökkentette.

„2022-ben még mindig Kanadát tartjuk a pakli tetején, mivel a (meghosszabbított korlátozások lazítása) és a nyersanyagár-támogatás jobban megugrik” – mondta Doug Porter, a BMO Capital Markets vezető közgazdásza.

Bajok azért náluk is vannak

A drága nyersanyagok közel 40 éves csúcsra hajtották az inflációt, ami arra kényszerítette a Bank of Canadát, hogy emelje a kamatlábakat, ami megdrágította az üzleti beruházásokat. Ottawa azon lépése, hogy 2030-ig korlátozza a kibocsátást, szintén visszatartja az olajtársaságokat a termelés bővítésétől, ami ezúttal korlátozza a potenciális gazdasági növekedést.

Kanada napi olajtermelése idén várhatóan csak 2–4 százalékkal emelkedik 2021-hez képest a magas árak ellenére – mondta Kevin Birn, az S&P Global Commodity Insights elemzője a Reutersnek.

Mégis, a fordulat 2020-hoz képest, amikor az olajárak összeomlottak, drámai volt az olajtermelő Albertában, amely kedden meglepetésszerűen 3 milliárd amerikai dollár költségvetési többletről számolt be a 2021-22-es pénzügyi évre vonatkozóan.

Egy globális recesszió ugyan csökkenthetné az olajárakat, de a keresletre gyakorolt hatása bizonytalan. Martijn Rats, a Morgan Stanley árupiaci stratégája szerint a nyersolaj iránti kereslet a 2020-as és a 2007–09-es recesszió idején meredeken, 1990–91-ben és 2001-ben viszont szerényebben csökkent. Most az elmúlt napokban ennek nyoma nem volt, az olajárak ismét 120 dollárhoz közeli hordónkénti szinten állnak.

Egyelőre az árak erősek, és a nyersanyagtermelőknek az a plusz előnye, hogy az amerikai dollár erősödik, nem pedig az a tipikusabb helyzet, hogy a kanadai dollár az olajárak emelkedésével felértékelődik, ami a kanadai exportot kevésbé versenyképessé teszi.

A mezőgazdasági termelés is fellendülést mutat. A kanadai mezőgazdasági minisztérium 86,5 millió tonnás gabona- és olajos magvatermést prognosztizál, ami 33 százalékkal több, mint tavaly, amikor a szárazság sújtotta a termelést. Most tehát minden adott, hogy Kanada a válság kevés nyertesének egyike legyen.

(Borítókép: Olajmező Albertában Kanadában 2018. szeptember 10-én. Fotó: Ben Nelms/Bloomberg via Getty Images)