Macron kijátszaná az Orbán-kormány vétóját az EU-s adóreformban

December 20-án publikálta a végleges modell szabályait a globális társasági minimumadó kapcsán az OECD. A modellszabályok több mint 135 ország konszenzusa alapján születtek meg, és egy globálisan összehangolt társasági adórendszer alapjait teremtik meg: az adóreform lényege, hogy a legnagyobb vállalatoknak kellene fizetniük 750 millió euró csoportszintű árbevétel fölött a világ 140 országában. Az adóelkerülés és agresszív adóoptimalizáció ellenében minden országban egységesen 15 százalékos társasági adót kellene fizetniük, ami ráadásul effektív szint, vagyis a ténylegesen beszedett szintet jelöli, nem az adókedvezményekkel csökkenthetőt. (Magáról az adóról itt írtunk részletesen.)

A magyar kormány viszont – miután tavaly év végén felsorakozott a tervezet mögött – idén június közepén mégis megvétózta a kezdeményezést, miután az Országgyűlés kétharmados Fidesz–KDNP-s többsége határozatban utasította el a kezdeményezést. A magyar kormány azzal érvelt, hogy miután itthon 9 százalékos a tao-szint, ezért a globális minimumadó bevezetése adóemelést jelentene. A kormány szerint a megnövelt teher a versenyképesség csökkenését és munkahelyek megszűnését jelentené Magyarországon.

Korábban azonban az OECD-ben és az EU-s egyeztetéseken is számos javaslatot tett a kormány, amelyet figyelembe vettek a globális minimumadó végleges tervezeténél: például magyar szempontból kulcsfontosságú volt a helyi iparűzési adó esetében, hogy azt figyelembe vegyék a társasági adó mellett az effektív adókulcs számítása során. Az uniós direktíva esetében Magyarország szerette volna – az irányelv értelmezésének megkönnyítése céljából – a figyelembe vehető adók megnevezését elérni, ez ellen pedig Brüsszel nem is ágált.

Így az egyszer már a magyar bólogatásokat is megnyerő, egyébként a Joe Biden elnök vezette washingtoni adminisztráció által kigondolt minimumadó esetében meglepő volt a magyar vétó az EU-s direktíva esetében. A kormány az adóemelés ellen azt hozta fel érvnek, hogy az ukrajnai háború miatt kialakulóban lévő gazdasági válság mellett hátrányos ezzel akadályozni a vállalkozói szektort.

„A globális minimumadó bevezetése olyan nehézségekbe ütközik, amelyeken nem tudunk átlépni, mi az adócsökkentések kormánya vagyunk” – cizellálta a kormány álláspontját Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Madridban, a NATO-tagországok csúcstalálkozója után.

Minél alacsonyabbak a munkát, a vállalkozásokat terhelő adók, az annál inkább segíti a versenyképességet. Ez Magyarország példáján keresztül be is bizonyosodott, hiszen amióta Európa legalacsonyabb társasági adóját kell fizetni Magyarországon, azóta minden évben megdől a beruházási rekord – magyarázta még a külügyminiszter. 

Jöhet a megkerülős csel

Viszont a magyar vétó könnyen lehet, hogy semmit sem jelent, és azok a nagy multinacionális vállalatok sem ússzák meg a megfizetését, amelyek Magyarországon működnek.

Arról pedig már korábban a napi.hu is írt, hogy az amerikai kormány mellett a francia vezetés sem hagyná annyiban a magyar vétót. Csütörtökön Emmanuel Macron elnök egyértelművé is tette, hogy megkerülhetik Magyarországot az EU-ban, ha nem áll kötélnek.

„Franciaország meg fogja fontolni, hogy megkerüli Magyarország vétóját a globális társasági adóval kapcsolatban” – nyilatkozta egy francia tisztviselő az Euronewsnak, majd Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter ki is mondta: „Magyarország nélkül vagy Magyarországgal együtt fogjuk bevezetni [a minimumadót]”.

Utána pedig nagyon keményen fogalmazott a francia politikus, amikor kijelentette:

Mindenki tudja, hogy Magyarország végső blokkolásának egyáltalán semmi köze a minimumadóhoz. Európa nem lehet többé egyes tagjai rosszindulatának túsza.

Kijelentette, hogy most alternatív megoldásokon dolgozik Paolo Gentilonival, az EU gazdasági biztosával, és hogy más lehetőségeket vizsgálnak a II. pillér [a globális társasági adó másik neve] végrehajtására anélkül, hogy egyhangúlag elfogadott irányelvhez folyamodnának az EU-ban.

A francia ingerültség érthető is, hiszen Franciaország az EU második legnagyobb gazdaságaként egyelőre jobban átvészelte a kibontakozó válságot, mint a rivális Németország. Emmanuel Macronnak pedig, aki sokáig tudott az államszövetség keménykezű vezetője lenni Ukrajna ügyében, komoly presztízsveszteséget jelent, hogy nem sikerült átverni az unión a globális minimumadót.

Már meg is van a terv a magyar kormány ellen

Bár pénteken átadják az EU vezetését Csehországnak, Párizs már jelezte, hogy meg is van a terv az Orbán Viktor vezette kormány megkerülésére. A Macron-kabinet által elképzelt megoldás az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 329. cikke által megengedett megerősített együttműködés nevű direktíva elfogadási módszer létrehozása.

Ezt az eszközt csak azokon a területeken lehet alkalmazni, amelyek nem tartoznak a kizárólagos hatáskörbe, és amelyeken az EU egyedül hozhat jogszabályokat, és fogadhat el kötelező erejű jogi aktusokat. Ezek közé tartoznak a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapításával és a monetáris politikával kapcsolatos kérdések. A közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos kérdések szintén nem képezhetik a megerősített együttműködés tárgyát.

Kis bökkenő, hogy ezt követően az Európai Tanácsnak is egyhangúlag támogatnia kellene, ahol Magyarország esetleg ismét vétót tud emelni.

Zach Meyers, a Centre for European Reform (CER) vezető kutatója szerint „ha a francia elnökség Magyarország vétója miatt lemond a globális minimális társasági adó bevezetéséről szóló uniós szintű irányelvről, akkor jogilag bármely alternatíva sokkal kevésbé szilárd megoldást jelent majd”. Majd a CER vezető kutatója úgy folytatta: „az Európai Bíróság (EB) már kimondta, hogy az EU-tagállamok nem akadályozhatják meg, hogy a vállalatok kihasználják a más tagállamokban elérhető alacsonyabb adókulcsokat: amikor az Egyesült Királyság tagja volt az EU-nak, ezt javasolta, és a rendszert elvetették” – tette hozzá. 

Meyers szerint ráadásul a globális minimális társasági adó hasonló módon épül fel, mint a korábban a britek miatt kigondolt adószigorítás. „Ha csak néhány EU-tagállam csatlakozna, akkor ezek az EU-tagállamok feláras adót vethetnének ki egy társaságra, ha az egy másik EU-tagállamban a minimális társasági adó alatt fizetett” – magyarázta az Euronewsnak, hogy lényegében az adó lehetővé teszi, hogy akár Magyarország nélkül is megfizettessék a multikkal. Csakhogy a brit példa esetében ez egyszer már nem jött össze.

Meyers kiemelte: bár az Európai Bíróság megpróbálhatja megkülönböztetni a II. pillért a korábbi brit esettől, de „a meglévő ítélkezési gyakorlat alapján az Európai Bíróság könnyen elvetheti a francia tervet”.

Daniel Ferrie, a Bizottság adóügyi szóvivője az Euronewsnak ugyanakkor nem mondta: helyesli a francia elképzelést Magyarország megkerüléséről. Helyette arról beszélt, hogy egy minden tagállam által egyhangúlag elfogadott direktíva kidolgozása a céljuk.

(Borítókép: Emmanuel Macron 2022. június 29-én. Fotó: Gabriel Bouys / AFP)