- Gazdaság
- euró
- elemzők
- török zoltán
- raiffeisen bank
- virovácz péter
- ing bank
- infláció
- munkabér
- államadósság
- gdp
- életszínvonal
- beruházások
- valutaváltó
- vállalatok
- euróövezet
- eurózóna
Milyen előnyei és hátrányai lennének az euró bevezetésének?
További Gazdaság cikkek
- Kiderült, hány luxusautót adtak el novemberben Magyarországon
- 320 ezer bankkártyát hív vissza az OTP Bank külföldön
- Történelmi mélypontra került a forint, Orbán Viktor rámutatott a forintgyengülés felelőseire
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
A gyengülő forintárfolyam és az euróövezeti inflációnál gyorsabb magyar pénzromlás miatt újra bekerült a közbeszédbe, hogy időszerű lehetne az euró magyarországi bevezetése. Főleg úgy, hogy Horvátország már jövőre lecseréli a kunát a közös EU-s fizetőeszközre. A magyar kormány tagjai közül azonban az elmúlt hetekben többen is kijelentették, hogy sem megoldásnak, sem időszerűnek nem tartanák ezt.
Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter egy hete beszélt arról, hogy Magyarországnak nem feltétlenül szükséges mostanában eurót bevezetnie. Varga Mihály pénzügyminiszter pedig a parlamenti meghallgatásán mondta azt, hogy „túlmisztifikáltnak tartja a bevezetését”. Úgy vélte, hogy az euró technikai eszköz, míg a fejlettségi szint javításához jó gazdaságpolitika kell.
Mik is az euróbevezetés kritériumai?
Az euró bevezetéséhez az Európai Unió öt, úgynevezett maastrichti kritérium teljesítését várja el. A konvergenciakritériumok célja az uniós országok gazdasági szintjének közelítése és annak stabilitása, amelyek egy monetáris unióhoz feltétlenül szükségesek.
- Az inflációs ráta az egyéves referencia-időszakban 1,5 százaléknál nagyobb mértékben nem haladhatja meg a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagát, és ezt az alacsony inflációt fenntartható módon kell produkálni.
- Az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát.
- A bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát (illetve 60 százalék feletti adósságráta esetén az adósságrátában folyamatos és jelentős csökkenést kell felmutatni).
- A tagállam nemzeti valutájának árfolyama a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába lépést megelőző két évben nem lépheti át a második szakaszban megállapított árfolyamsávot. A gyakorlatban ez azzal is jár, hogy az adott országnak be kell lépnie az Európai Árfolyam-mechanizmusba (ERM-II).
- A hosszú távú hitelek kamatlába az egyéves referencia-időszakban legfeljebb 2 százalékkal lehet magasabb, mint a három legalacsonyabb inflációs mutatóval rendelkező tagállam állampapírjainak átlagos kamatlába.
Az euróövezethez csatlakozni kívánó tagállamoknak biztosítaniuk kell azt is, hogy nemzeti jogszabályaik összhangban legyenek a szerződésekkel, továbbá a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) és az Európai Központi Bank (EKB) alapokmányával. A szerződések és az alapokmány előírják a központi bankok függetlenségét.
A konvergenciakritériumokat számos közgazdász bírálja, szerintük az országok gazdaságának egészséges fejlődéséhez néha szükség van az egyensúlytól történő eltávolodásra (például 3 százaléknál nagyobb költségvetési hiányra vagy inflációra) – ezért az a véleményük, hogy a konvergenciakritériumok éppen eredeti céljaikkal, a stabilitással és a konvergenciával ellentétes hatást érhetnek el.
Az EU szerint azonban a konvergenciakritériumok jelentenek garanciát arra, hogy az érintett tagállamok készen állnak az euró bevezetésére, és csatlakozásuk sem saját magukra, sem a teljes euróövezetre nézve nem fog gazdasági kockázatokat előidézni.
„Az EKB-nak van egy nagy hibája”
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője az Indexnek azzal kezdte az euró bevezetésével kapcsolatos álláspontjának kifejtését, hogy ennek van egy hivatalos menete. A szándékot be kell jelenteni, aztán két évet el kell tölteni az úgynevezett ERM-II árfolyamfigyelési rendszerben, és ha minden rendben van, akkor ezt követően ki lehet tűzni a belépés dátumát.
Török Zoltán úgy gondolja, hogy az euró bevezetése kormányzati szándék esetén is csak négy és fél év múlva lenne lehetséges.
Meglátása szerint az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank lazán áll a maastrichti kritériumok teljesítésének kérdéséhez, azaz ha a számok javulását látják, akkor már arra azt is mondhatják, hogy elkezdhetjük az eurózónához való csatlakozás lépéseit. Az EU néhány évtizeddel ezelőtti szigorához képest az a legfontosabb oka az euró bevezetésének kérdésével kapcsolatos hozzáállás enyhülésének, hogy az euróövezet tagországai sem tudják teljesíteni ezeket a kritériumokat, azaz manapság ők sem tudnának csatlakozni.
Az enyhe bánásmódot láthatjuk Horvátországgal szemben is, hiszen náluk az eurót januárban annak ellenére is bevezetik, hogy például az államadósságuk Magyarország szintjén van. Az euró bevezetése ebből kifolyólag alapvetően politikai döntés kérdése. A mindenkori kormány például olyan politikai célok megvalósítására használhatja, amiből politikai előnyt tud kovácsolni. Ha az euró bevezetéséről szóló döntés például háromnegyed évvel a választások után történik, akkor ez a remélt politikai előny nem váltható szavazatokra – mondta el a szakember.
Török Zoltán szerint az euró bevezetése a magyar GDP jövőbeli alakulására nem gyakorolna számottevő hatást, a növekedés szempontjából indifferensnek nevezte a hivatalos fizetőeszköz formáját.
Én szimpatizálok azzal a gondolattal, hogy ha egy ország egy ilyen valutaövezethez csatlakozik, akkor legyen hasonló vagy közel hasonló fejlettségi szinten, mint az abban az övezetben létező többi tagállam. Emögött van ráció, de nem kell, hogy ugyanazon a szinten legyünk
– emelte ki a lényeget a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
Úgy látja, elsősorban az a fontos, hogy Magyarország és az eurózóna üzleti ciklusának hullámai mennyire vannak szinkronban egymással, ez pedig attól függ, hogy a vonatkozó ciklusok (pl. kamatpolitika, kamatemelés, kamatcsökkentés) időszakai mennyire esnek egybe. Nagyon nehéz helyzetben van az Európai Központi Bank, minden tagállam számára nem is tud megfelelő kamatpolitikát folytatni, és ez az euróövezet egyik legnagyobb problémája.
Az EKB-nak nagyon sok szempontot kellene összehangolnia, ideértve az ingatlanpiaci és a reálgazdasági ciklusokat, valamint az inflációs folyamatokat. Az eurózónán belül az országok között ezekben elég nagy különbségeket tapasztalhatunk.
Török Zoltán szerint csupán az euróbevezetés miatt nem feltétlenül jelenne meg több vállalat Magyarországon. Ez sok szempont közül csak az egyik, és közel sem a legfontosabb, tehát szerinte nem döntő érv a deviza kiléte.
A sok bizonytalanság (például a háború – a szerk.) miatt Magyarországon elképesztően magas a jelenlegi kamatkörnyezet, és ez köszönőviszonyban sincs azzal, ahol a kamatszint állna, ha már küszöbön állna az euró bevezetése. Tehát az euró bevezetésének szándékát látva a kamatkörnyezet is csökkenne. Az igényelhető hitelek kamata csökkenne, ezáltal a lakosság és a vállalatok is olcsóbban juthatnának forráshoz.
A valutaváltók forgalmában nagyon jelentős visszaesést okozna az euró hazai bevezetése. Bizonyára lesznek olyan valutaváltók, melyek bezárnak.
A koronavírus-járvány alatt a turisták hiánya miatt a lábam lejártam, mire találtam olyan valutaváltót, amelyiknél tudtam valutát venni
– tette hozzá az elemző.
Nincs kőbe vésve a gyenge forint
Török Zoltán azt is elmondta, hogy az elmúlt évek tapasztalata, hogy a forint folyamatosan leértékelődik, az euróhoz képest pedig gyengül. Azonban nincs kőbe vésve, hogy ennek mindig így kell történnie. Az elmúlt években a magyar gazdasági növekedés meghaladta az euróövezeti átlagot, és többek között ennek eredményeként egy nominálisan nagy bérnövekedés is történt. Ha viszont euróban számítjuk, akkor a béremelkedés azért nem volt olyan gyors ütemű, sem jelentős mértékű.
Ha ez a konstelláció az euró bevezetését megelőző években sem változik, akkor az euró bevezetését követően a bérnövekedés üteme lelassulhat, viszont euróban számolva egyáltalán nem biztos, hogy rosszabb lenne, mint amit eddig megszokhattunk. A bérdinamikában, azaz a bérszínvonal változásában a bérkonvergencia, a gazdaság teljesítőképessége és a termelékenység változása is benne foglaltatik. A bérek emelkedése szempontjából elvileg nem az euró bevezetése lehet a kulcsdöntő szempont, hanem a többi gazdasági és bizonytalansági tényező alakulása – tette hozzá a szakértő.
Az euró bevezetése után az infláció nem feltétlenül módosulna
– mondta el a vezető elemző, kiemelve, hogy az ERM-II árfolyamrendszer arra való, hogy az eurót bevezetni akaró ország azzal bebizonyítsa, hogy képes alacsony inflációs környezetet teremteni, és képes a devizáját stabilan, egy meghatározott szinten tartani. Így az euróbevezetés időszakában zajló átmenet sem okozna már törést, hiszen az árfolyamban és az inflációban addigra már megtörténne a konvergencia.
Az import-export volumenekre Török Zoltán szerint nem gyakorol jelentős hatást az euró bevezetése. Mivel a devizafedezeti ügyletek nagy részére nem lesz már szükség, ezért ugyan nem jelentős mértékben, de ezzel a költségkülönbözettel olcsóbbá válik a cégek működése.
Az a tapasztalat, hogy az euró bevezetése előtti időszakban jellemzően jelentősen felértékelődik az adott ország devizája. Vannak előnyei a gyengébb és az erősebb árfolyamnak is, azonban ezek kioltják egymást.
Az ING Bank elemzője szerint sajnos nem olyan erős a forint, hogy ragaszkodni kelljen hozzá
Az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter szerint a döntéshozók szerint sem feltétlenül jók a konvergenciakritériumok. Úgy látja, az euró bevezetése szempontjából talán az a legfontosabb, hogy az árstabilitás tekintetében kellene a legjobbak között lennünk. Az eurózóna országainak három legalacsonyabb inflációs rátájánál maximum 1,5 százalékponttal lehet több az inflációnk. Leghamarabb 2024 környékén láthatjuk, hogy hogyan is állhatunk a konvergenciakritériumok tekintetében.
Tehát az euró bevezetésének kérdésén 2024 után lehet érdemes gondolkozni, ez pedig ilyen esetben is körülbelül 2028-2030-ra eredményezhet idehaza eurós fizetőeszközt.
Az ERM-II árfolyamrendszer két évében legfeljebb plusz-mínusz 15 százalékot ingadozhat a forint árfolyama. A magyar fizetőeszköz árfolyamában előfordulnak ennél nagyobb kilengések is. A közös valuta bevezetése előtt először tárgyalási sorozaton kell részt venni, közben jogharmonizációt is végeznek, figyelik a gazdasági mutatókat. Ezután az ERM-II árfolyamrendszerbe történő belépéshez kérelmet kell beadni, ezt elbírálják, végül nyomon követik. Ezután az országgyűlésnek döntenie kell az euróbevezetés várható időpontjáról. Ha ezt elfogadják, akkor erről kérelmet írnak az Európai Bizottságnak, mely ezt követően elfogadja vagy elutasítja azt.
Az euróövezeti csatlakozási tárgyalások megkezdése még nem jelentené azt, hogy az ERM-II-be lépést követően két év múlva belépnénk az euróövezetbe. Ennél kevesebb idő biztosan nem lesz, több idővel viszont könnyen járhat a közös valuta bevezetése.
Az államadósság esetében az államadóssági rátát, azaz a GDP-arányos államadósságot kell figyelembe vennünk, ezért az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter szerint a mindenkori kormánynak az euróbevezetéskor nem fog számítani, hogy hol lesz akkor az euró forinthoz képesti árfolyama. Hozzátette, hogy az euró bevezetéséhez csökkenő adósságpálya szükséges.
Sajnos eddig sem az szólt az euró bevezetése ellen, hogy olyan erős lenne a forint, hogy ne lenne értelme azt feladni. Érdemes tudni, hogy amelyik országban a saját fizetési eszköz megfelelően erős, ott nem akarják feladni (svéd korona, dán korona, angol font). A versenyképességben még nem tartunk ott és a gazdasági fejlettség sincs olyan szinten, hogy bevezessük az eurót. Ha ennek ellenére a kormány mégis a bevezetés mellett döntene, akkor azzal feladnánk a saját monetáris politikát.
A jelenleg tapasztalt költségvetési mutatók mellett Virovácz Péter szerint valóban nem lenne feltétlenül szerencsés az önálló gazdaságpolitika feladása, mert ha jönne egy olyan jellegű sokk, amit kezelni kellene, akkor nem lenne saját árfolyam- és kamatpolitikánk. Miközben az EKB nem emelt még a kamatokon, Franciaországban 5-6 százalék, a Baltikumban majdnem 20 százalékos az infláció, és továbbra is extrém alacsony a kamatkörnyezet.
Az euró bevezetése utáni alacsonyabb kamatok mellett még jobban pörögne a gazdaság. Tehát az infláció alakulása szempontjából annyit érdemes tudni, hogy amit a forint elvesztésén elveszítünk, azt a belső keresleti oldalon visszahozzuk, tehát nem biztos, hogy eurós fizetőeszköz mellett kisebb lenne a hazai infláció. Rövid távon némi többletinflációt tapasztalhatnánk, hosszabb távon viszont már alacsonyabb lenne az infláció annál, mintha nem vezetnénk be az eurót.
Az ING Bank vezető elemzője szerint az euróbevezetésnek a munkaerőpiacra nem lenne érdemi hatása, a tőkefelhalmozást, a tőkebefektetést és a technikai fejlődést viszont segíthetné: újabb know-how érkezne, fejlesztések valósulnának meg és az innováció is új lendületet kapna, és emiatt a GDP is emelkedhetne. A várható hozadék, hogy hazánkban újabb beruházók jelenhetnének meg. Az sem mellékes, hogy a pénzpiac kiszámíthatóbb lenne, hiszen a cégek már meg tudnák spórolni a devizafedezés és a devizaváltás költségeit.
Virovácz úgy látja, a külföldi vállalkozások kevésbé tekinthetik kockázatosnak hazánkat, ha a kereskedelmi partnereikhez hasonlóan hazánkban ők is euróval tudnának működni. Ez azonban semmit nem számítana, ha az adókörnyezet és a munkaerőpiaci környezet rossz irányban változna. A beruházások a forint fizetőeszközünk ellenére is megvalósulnak, Magyarországra nyugatról és keletről is érkezik a működő tőke.
Ha egy vállalat nem Magyarországot választja új beruházásának helyszínéül, annak inkább az lehet az oka, hogy az infrastruktúrát, az adózási környezetet és a gazdasági kiszámíthatóságot nem tartják maguk számára megfelelőnek, vagy az is előfordulhat, hogy a munkaerőpiaci helyzet nem kedvező számukra. A forint fizetőeszköz csak másodlagos szempont lehet a beruházási döntések meghozatalakor, azonban ennek ellenére az euró bevezetése a döntéshozatalt és a beruházásokat is pozitív irányban kell hogy befolyásolja – magyarázta a szakértő.
Virovácz Péter véleménye szerint a bankok nyereségessége az euró bevezetésének hatására nem változna jelentősen. A lakossági devizaváltás egy része és a vállalati treasuryügyletek nagy része kiesne a bevételek közül, cserébe kevesebb szabályozás, kevesebb adminisztráció, kisebb kockázat lesz a bankok osztályrésze. Röviden összefoglalva: amennyit elvesztenének a kieső bevételek formájában, annyit meg is nyernének az euró bevezetése okozta változásokkal, azaz számukra mindegy lehet, hogy a magyar fizetőeszközt forintnak vagy eurónak hívják. Az euróövezethez történő csatlakozással akár még erősebb is lehetne hazánkban a bankok közötti verseny.
Ha eurónk lenne, akkor a piac nem tudna ennyi valutaváltót fenntartani. Már így is nagyon sokan csak kártyát használnak a külföldi vásárlásaiknál, ezért ők már nem váltanak valutát az utazásaik előtt. Át fog alakulni a szektor, akár földrajzi súlypontáthelyezés is lehetséges, bizonyos szereplők eltűnhetnek a piacról, ami egyfajta piactisztulás lenne. Virovácz Péter szerint nem úgy tűnik, hogy az euróbevezetés egy évtizeden belül megvalósulna. Azt is hozzátette, hogy amikor nincs gazdasági sokk, akkor lehet érdemesebb váltani az euróövezeti fizetőeszközre.
A hitelszerződésekre is kihatna a bevezetés
Az ING Bank vezető elemzője azt is elmondta, hogy az euró bevezetése után csak a beruházást élénkítő hatás miatt javulhat az exportpotenciál, de az életszínvonal, azaz a bérfelzárkózás belső fogyasztást generálhat, ami ilyen esetben az importot is megnövelheti. Azt is fontos leszögezni, hogy a beruházások először importtöbblettel járnak, mivel épülnek a gyárak, így az exportnövekedés csak a gyárak elkészülte után következhet be.
Az euró hazai bevezetésével a munkabérek könnyen összehasonlíthatóvá válnának. Ennek ellenére ez önmagában még nem biztos, hogy drasztikus béremelkedést okozna. Amelyik szektorban, ágazatokban, munkakörökben nagyobb az országok közötti munkaerő-áramlás, azokban felgyorsulhatna a bérek konvergenciája (azaz felzárkózása) – tette hozzá.
Azt is fontos lehet megemlíteni, hogy a munkahelyek a munkabérköltséget már így is sokszor euróban számolják. Emiatt ha euróban számítjuk, akkor a fizetésük még azoknak sem biztos, hogy emelkedett, akiknek mostanában sokat emeltek a forintos munkabérén. Azt viszont Virovácz Péter szerint nem lehet tudni, hogy az euró bevezetése mennyire segítené a munkabérek felzárkózását.
Ha mi is csatlakoznánk az euróövezethez, akkor a forintos megtakarítások euróba konvertálódnának, a kamatlábak pedig az eurós mértékekhez mérten csökkennének. A forintos hitelek szintén konvertálódnának, az euró bevezetése után pedig a BUBOR-t átírnák ESTER-re (korábban EURIBOR lett volna használatos), ezáltal csökkennének a hitelkamatok. Ehhez az ügyfeleknek szerződésmódosítást kellene aláírniuk – ismertette Virovácz Péter.
A vállalatok egyértelmű győztesei lehetnének annak, ha euró lenne a fizetőeszközünk. A hasonló szinten lévő kamatkörnyezet viszont az euróbevezetés szempontjából nagyon fontos tényező lesz, ettől még messze vagyunk, a bevezetésre valahogyan el kell érnünk azt a kamatszintet
– ismertette álláspontját.
(Borítókép: Nikolas Kokovlis/NurPhoto via Getty Images)