Norvégia, ami földgázmolekulát csak tud, Európába pumpál

Norvégia májusban 6 százalékkal, 122 milliárd köbméterre emelte az idei gáztermelésre vonatkozó becslését, mivel a magas árak miatt jobban megéri kisajtolni minden gázmolekulát, amit csak a kontinentális talapzatból felszínre lehet hozni. Hétfőn az oslói energiaügyi minisztérium bejelentette, hogy a mezők engedélyesei által benyújtott kérelmek alapján döntött a Troll, Gina Krog, Duva, Oseberg, Asgard és Mikkel területeken a fokozott kitermelési engedélyezésről – számolt be az S&P Global Platts nyersanyagipari elemzőcég.

„A legfontosabb dolog, amit Norvégia a mai, Európa és a világ számára válságos energetikai helyzetben tehet, hogy megkönnyíti a kontinentális talapzaton működő vállalatok számára a fokozott kitermelés fenntartását” – mondta Terje Aasland energiaügyi miniszter, aki szerint folyamatosan felülvizsgálják, hogy miként lehetne növelni még az olaj- és gázkitermelést.

„A most meghozott döntések ilyen optimalizálásoknak köszönhetőek, és hozzájárulnak ahhoz a rekordmagas gázértékesítéshez, amelyre idén a gázvezetékrendszerünkön keresztül számítunk” – tette hozzá.

A minisztérium a Wintershall Dea által üzemeltetett Nova mezőre is kiadta a kitermelési engedélyeket, amely várhatóan július végén indulhat be.

Összességében ezekkel már terveztek 2022-re, amikor az év elején elvégezték a kitermelési becsléseket, de az előrejelzésekben ezeket az értékesíthető mennyiségeket zárójelesen kezelték. Az elvi lehetőség erre adott volt, de az engedélyek hiányában nem volt biztos, hogy majd betáplálhatják a gázvezetékekbe.

„A döntések tehát nem növelik az idei évre várt gázértékesítést, de alátámasztják, hogy 2022-ben rekordmagas exportmennyiségek érkezhetnek a vezetékrendszeren keresztül” – közölte a norvég minisztérium, amely szerint most a 2017-es kibocsátási rekordot is felülmúlhatják, amikor 122,4 milliárd köbméternyi földgázt tápláltak be a rendszerbe.

Lejjebb mehetnek a gázárak

Az S&P Global Commodity Insights által végzett Platts-értékelések szerint a TTF havi előrehozott ára március elején rekordot ért el 212,15 euró/megawattóra szinten, és legutóbb július 1-jén 145,83 euró/ megawattórá ra értékelték, ami még mindig 320 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Viszont keddtől ez ismét lefelé viheti az árakat még úgyis, hogy egyre több iparági szakértő számol azzal, hogy az Északi Áramlat 1. vezetéken keresztül még július közepén sem indulhat újra a szállítás, noha a Gazprom ezt ígéri. Június közepétől kezdve a normális tranzitmennyiség 60 százalékkal esett vissza, ami felfelé hajtotta a fronthavi gázárakat.

A norvég vezetékes gáz az EU és az Egyesült Királyság gázszükségletének 20-25 százalékát képes kielégíteni, míg az Equinor által üzemeltetett Hammerfest LNG cseppfolyósító üzem hozzájárul a globális LNG-piacok ellátásához.

A létesítmény júniusban újraindította működését, miután 2020 szeptemberében tűzvész sújtotta az üzemet. A 4,3 millió köbméter/év kapacitású üzem 18 millió köbméter/nap gázmennyiségnek megfelelő mennyiséget képes szállítani, ami éves szinten 6,6 milliárd köbmétert jelent.

A tűzvész előtt a Hammerfest üzemből származó LNG-t hagyományosan európai importőröknek szállították. 2020-ban az exportált rakományok nagy része Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Lengyelországban, Litvániában, Spanyolországban és Hollandiában landolt.

Az LNG-árak viszont biztosan felfelé indulnak majd el a következő hetekben, miután a Gazprom egyik vezetője azt javasolta, hogy a cseppfolyósított energiahordozó esetében is csak rubeles fizetést fogadjon el a cég. A hétfői bejelentés után várhatóan Vlagyimir Putyin elnök vagy a Duma rendeletet fogad az új fizetési szabályokról.

(Borítókép:  Krister Soerboe / Bloomberg / Getty Images)