Ha a gáz elzárása nem elég, az oroszok blokkolhatják az élelmiszer-ellátást is

Oroszország legutóbbi lépései, Ukrajna kikötőinek blokád alá vétele vagy elfoglalása hadihajókkal, a gabonaszállítási infrastruktúra lerombolása, sőt a gazdálkodók földjének elfoglalása és az ukrán búza külföldi eladásra való ösztönzése, mind a Kreml katonai hadműveleteivel párhuzamosan zajló geopolitikai csatározás része.

Míg a nyugati szövetségesek egységet mutatnak Ukrajna támogatását illetően, Oroszország az élelmiszerexportra gyakorolt megnövekedett befolyását arra használta, hogy megossza a tágabb értelemben vett nemzetközi közösséget, és kiterjessze befolyását a közel-keleti, afrikai és ázsiai fejlődő gazdaságok fölött, megosztva ezzel a világot a hidegháború óta nem látott módon.

Nyugati tisztviselők szerint a Kreml célja az, hogy az élelmezési válsággal kapcsolatos aggodalmakat a szankciók enyhítésére és a tűzszüneti tárgyalásokra használja föl, befolyása alá vonja a fejlődő országokat, valamint kereskedelmi kapcsolatokat építsen ki azokkal, de mindez arra is jó, hogy lerombolja Ukrajna gazdaságának egyik fő pillérét.

Oroszország hatékonyan vette blokád alá Ukrajna kikötőit, saját aknáit úsztatja a Fekete-tengeren, és szigorú ellenőrzést gyakorol az ország gabonaexportja felett.

Afrikát már megnyerték az oroszok

Amerikai diplomaták attól tartanak, hogy az orosz stratégia működik, az afrikai és közel-keleti szervezetek vezetői az elmúlt hetekben az Oroszországgal való szoros kapcsolatokat hangsúlyozták, ami eltolódást jelent az invázió kezdeti napjaihoz képest. 

Észak-Afrika és a Közel-Kelet az ukrajnai gabona hagyományos piacai. Az ország búzatermése pedig elsősorban Indonéziába, Egyiptomba, Pakisztánba, Bangladesbe és Marokkóba került.

Napokkal Oroszország katonai inváziója után az Afrikai Unió elnöke, Macky Sall szenegáli elnök felszólította Moszkvát, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot, Ukrajna területi integritását és nemzeti szuverenitását. Májusban azonban Sall már arra figyelmeztette az európai tisztviselőket, hogy az orosz bankok letiltása a SWIFT-rendszerről nehezíti, ha nem ellehetetleníti a kontinens élelmiszer-ellátásának fenntartását.

Az utóbbi szavazáson Egyiptom, Indonézia és más országok csatlakoztak a tartózkodók táborához, míg Algéria és Etiópia a határozat ellen szavazott.

A NATO bevonása is felmerülhet, de mindenki tart a veszélytől

Az egyik kérdés, hogy António Guterres ENSZ-főtitkár alkut tud-e kötni Ukrajna gabonájának piacra juttatása érdekében. Az ENSZ áprilisban támogatta azt a tervet, hogy Törökország koordinálja azon tengeri aknák eltávolítását, amelyeket Kijev az orosz támadások megelőzésére juttatott a kikötőibe.

A tárgyalások azonban az aknák közötti biztonságos útvonal kialakítása felé terelték a folyamatot, részben Ukrajna azon aggodalma miatt, amely szerint Oroszország kihasználhatja az úszó robbanótestek eltávolítását.

Gabonakereskedők és diplomaták szerint a Nyugat erőfeszítései valószínűleg nem lesznek elegendők a szegényebb országok élelmezésére, ha a világ élelmiszer-ellátási problémái súlyosbodnak. Az EU, Lengyelország és az Egyesült Államok szárazföldi útvonalakat keres az ukrán gabonaexporthoz, de elemzők szerint

Ha az ENSZ által lebonyolított tárgyalások során nem sikerül kihozni az idei nyári gabonatermést Ukrajnából, akkor a NATO vagy más haditengerészet hajói felé érkezhetnek olyan kérések, hogy biztosítsák a szállítmányok biztonságos átjutását a Fekete-tengeren.

Washingtonban ez egyelőre nem került napirendre, mivel az hasonló veszélyeket jelentene, mint a korábban már belengetett ukrajnai repüléstilalmi zóna. Az orosz hadihajókkal való közvetlen összeütközés ugyanis a jelenlegi konfliktus eszkalálódását is eredményezhetné.

(via Wall Street Journal)

(Borítókép: Oleksandr GIMANOV / AFP)