Az energiaválság közepén lehet nagyot kaszálni az olajjal és a gázzal

Totálissá vált Európa energiaháborúja. Miután betiltották az orosz olaj behozatalát, a G7 vezetői június 28-án azon az állásponton voltak, hogy meg kell vizsgálni a lehetőségeket az orosz gáz árának korlátozására. Nagy-Britannia utalt arra, hogy megreformálja árampiacát, és visszafogja a földgáz befolyását a hazai árakra.

A francia közüzemi szolgáltatók felszólították a fogyasztókat, hogy azonnal csökkentsék az energiafelhasználást. Az ilyen manőverek egyik célja az, hogy megfosszák Oroszországot a kritikusnak számító bevételeitől. A másik az, hogy megpróbálják mérsékelni az Európában kibontakozó energiaválságot.

A helyzetet csak rontotta, hogy június 8-án tűz ütött ki egy földgáz-cseppfolyósító létesítményben Texasban. A várhatóan 90 napig tartó leállás Európát a gázellátás 2,5 százalékától fosztja meg. Egy héttel később a Gazprom azt közölte, hogy az Északi Áramlat vezetéken keresztül Európába irányuló ellátás a kapacitás mindössze 40 százalékára esik vissza.

Kevés más forrás létezik: az LNG-terminálok teljes kapacitással működnek, az Algériából, Azerbajdzsánból vagy Norvégiából érkező csővezetékek pedig szinte már telítettek. Attól is tartanak a szakértők, hogy az Északi Áramlat, amelynek karbantartása júliusban esedékes, annak befejeztével nem indul újra.

Ez kérdéseket vet föl azzal kapcsolatban, hogy a kontinensen lesz-e fűtés télen. Ráadásul a gáztüzelésű energiatermelés az elmúlt év során Nyugat-Európában a villamosenergia-ellátás marginális forrásává vált, ami arra utal, hogy annak költségei határozzák meg az áramárakat a régióban.

A kontinens egyik eszköze az energiahiány kezelésére a kereskedelem: Franciaország, amely egykor Európa legnagyobb áramexportőre volt, most szomszédjaitól vásárol áramot az atomerőművei nem tervezett karbantartási munkálatai miatt. A nagykereskedelmi gáz pedig most drágább Németországban és Kelet-Európában az Északi Áramlaton keresztüli ellátás csökkenése miatt.

A tartós kínálati hiány azt jelenti, hogy a keresletnek alkalmazkodnia kell. Előfordulhat, hogy a közterhet a gáz- és áramigényes cégekre is rá kell kényszeríteni, például a műtrágya-, üveg- és acélgyártókra. Az, hogy ezek a megszorítások mennyire drasztikusak, és hogy végül kiterjesztik-e a háztartásokra, két tényezőn múlik:

Európa eddig nem volt sikeres az Oroszországgal vívott energiaháborúban, és sürgősen változtatni kell, ha tavasszal még azt szeretnénk, hogy legyen áram.

Megérte energiahordozókba fektetni a tőzsdén

A tőzsdeindexek esése, a kamatok emelkedése és az infláció mértéke miatt szinte lehetetlenné vált, hogy a vállalatok vagy a befektetők nagy részesedéseket adjanak el vagy tőzsdére lépjenek a kívánt áron. Hacsak nem az energiával foglalkoznak, ahol az üzlet virágzik. A témában jártas emberek szerint más energiavállalatok befektetői is tőkésítettek azzal, hogy nagy részesedéseket adtak el nyilvánosan nem bejegyzett blokkügyleteken keresztül.

Az energiaipari részvények évekig alulteljesítettek más ágazatokkal szemben. Az olajárak azonban megugrottak ebben az évben, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, és a piacokon zűrzavar alakult ki.

A nyilvánosan működő olaj- és gázipari részvénytársaságok azonban a magasabb energiaárak miatt hemzsegnek a készpénztől, és nem akarják elárasztani a piacot még nagyobb volumenű részvénykibocsátásokkal. A szakemberek arra számítanak, hogy az energiavállalatokban részesedéssel rendelkező magántőke-társaságok több részvényt adnak el a következő hónapokban.

(Borítókép:  Hristo Rusev / Getty Images)