Surányi György: Nem reális azt gondolni, hogy a háború véget vetne az inflációnak

Nem igaz, hogy a forint árfolyamának máshogyan kellene alakulnia, mint a régió többi valutájának – erről beszélt Surányi György korábbi jegybankelnök Friderikusz Sándor podcastjában, hozzátéve, míg a cseh korona vagy a lengyel zloty árfolyama az év elejéhez képest 1-1,2 százalékkal romlott, addig a forint árfolyama több mint 10 százalékkal. Emlékeztetett: az Orbán-kormány hivatalba lépésekor 267 forint volt az euró, ehhez képest a 400-as árfolyam 50 százalékos gyengülés.

Surányi György szerint a kormány gazdaságpolitikájának és az MNB-nek is komoly szerepe van ebben. A jegybank vezetése 2013 óta hangoztatja, hogy nem érdekli a forint árfolyamának alakulása, és azt képviselik, hogy a forint leértékelődésének nincs hatása az inflációra, amely a volt jegybankelnök szerint nem védhető álláspont. 

Szerinte a kormány azzal tudott volna beavatkozni a forint védelmébe, ha az uniótól kapott pénzeket nem a jegybanknál váltja be és erősíti ezzel az árfolyamot.

A benzin árbefagyasztását Surányi György „bornírt árbefagyasztás”-nak nevezte, és kifejtette: ugyan az igaz, hogy a szabadpiaci ár 800 forint felett lenne a rögzített 480 helyett, de ha normális szinten lenne a forint árfolyama, akkor az üzemanyagár 650-670 Ft körül lenne. A korábbi jegybankelnök szerint az árbefagyasztás diszkriminatív az EU-s állampolgárokkal szemben, aláássa a jogbiztonságot, a tulajdon biztonságát, hiszen a kis benzinkutak tulajdonosai tönkremennek, és hiányhoz, korlátozásokhoz és korrupcióhoz vezet.

A háború kitörése Surányi György szerint valóban tovább gyorsította az inflációt, de kiemelte, hogy még az árbefagyasztásokat nem a háború indította el, már novemberben rögzítette a benzin árát a kormány, tavaly ősszel pedig a kamatokat.

Nem reális azt gondolni, hogy ha vége lenne a háborúnak, vége lenne az inflációnak

 – véli Surányi György, aki úgy gondolja, hogy a benzinárstophoz hasonlóan a rezsicsökkentés esetében is differenciálni kellene a támogatást. A háború szerinte megfelelő alkalom lehetett volna, hogy a kormány azt mondja, a világpiaci árak drámai emelkedése miatt a magasabb jövedelműek innentől fizessék, amit fizetni kell.

Surányi György szerint a kormány abban bízik, hogy esik a kőolaj és a földgáz világpiaci ára. Ez pedig akkor történhet meg, ha óriási recesszió lesz. Ugyanakkor szerinte csak kisebb recesszióra van esély, ami viszont nem fogja visszavinni az árakat a pandémia előtti árszintre. 

(Borítókép: Surányi György 2015. május 20-án. Fotó: Marjai János / MTI)