Minden, amit a kata változásairól tudni kell

Részben a gazdaság kifehérítésének szándékával vezette be a kormány 2013-ban a kisadózók tételes adóját, a katát, ezzel létrehozva egy nemzetközi összehasonlításban is viszonylag alacsony adóterheléssel és kevés adminisztrációval járó népszerű adózási formát.

Ha valaki például a főállása mellett ezt a vállalkozási formát választotta, ő a mostanáig érvényes szabályok szerint a maximális 12 millió forintos éves bevételig mindössze 300 ezer forint adóteherrel megúszhatta.

Éppen ezért a katás vállalkozók évek óta érezhették, hogy Damoklész kardja a fejük felett lebeg: az évek során időről időre felmerült, hogy a kormány átszabja, szigorítja, vagy egyenesen megszünteti a katát.

Az utóbbi időben már valóban vészesen gyülekeztek a sötét fellegek, majd hétfőn Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta a kormány nevében a parlamentnek a katát módosító törvénytervezetet. A parlament a katatörvényt sürgősségi eljárás keretében már kedden meg is szavazta.

Mi lesz most közel félmillió magyar vállalkozó sorsa?

Jelen pillanatban három markáns opció rajzolódik ki.

1. Azok a katások, akik eddig kizárólag a lakosságnak szolgáltattak, és így tesznek a jövőben is. A becslések szerint mintegy százezres tábort jelenthetnek az összesen 450 ezres katás táborban. Nekik most különösebb dolguk nincs, azt leszámítva, hogy a jövőben csak és kizárólag főállású katás vállalkozóként tevékenykedhetnek – a 18 millió forintra emelt összeghatárukra a cikkben még kitérünk.
2. Az előző tábort alkotóknál többen lehetnek azok, akik katásként eddig vegyesen számláztak magánszemélyeknek és cégeknek: számukra nyílik még némi mozgástér. Opció lehet számukra, hogy megtartják katás vállalkozásukat, amellyel továbbra is ugyanúgy kiszolgálják a lakossági ügyfeleket. Amennyiben nem engedik el a céges megrendeléseket, ekkor ehhez nagy eséllyel más cégformát és ott az egyszerűsített átalányadózást kell választaniuk.
3. Aki pedig eddig kizárólag vállalati ügyfeleket szolgált ki katásként, annak szintén az egyszerűsített átalányadózás lehet a járható út. Egyelőre nehéz fix összeget mondani, hogy ebben az esetben mekkora adóterheléssel kell számolni, mert ez több tényezőtől is függ. Például attól: 

• hogy valaki nyugdíjas, főállású vagy mellékállású ;
• a havi bevétel nagyságától;
• magától a tevékenységtől (ez befolyásolja a költséghányadot, ami 90, 80 vagy 40 százalék lehet);

A legtöbb tevékenység esetében egy 40 százalékos költséghányadot lehet majd alkalmazni (ez az a bevételt csökkentő költségelem, amelyet nem kell számlával igazolni az adószámítás során). Kalkulációnk szerint a számítás végén az árbevételre jutó összesített adóteher 20 és 26 százalék között lesz. Alacsonyabb havi számlaösszegek esetében az adóteher ennél kedvezőbb is lehet (10–20 százalék), extrém esetben (például havi 150 ezer forintos számla esetén) viszont csak az 1 százalék körüli iparűzési adót kell majd megfizetni. Mindent egybevetve benne van a pakliban, hogy a fizetendő közteher több lesz, mint az eddigi katás havi 50 ezer forint.

Az biztos, hogy az átalányadózás egy sokkal inkább cégszerű működést feltételez, például külön céges bankszámlával jár és nagy eséllyel könyvelői segítség szükséges hozzá.

Miben várható most a legnagyobb változás?

A frissen elfogadott törvény szerint csak az maradhat katás vállalkozó, aki kizárólag magánszemélyeknek és őstermelőknek értékesít terméket, valamint nyújt szolgáltatást.

Ugyanezt egy másik oldalról nézve azt mondhatjuk: megszűnik a kataalanyiság, ha például költségvetési szervtől, valamilyen cégtől, illetve egyéni vállalkozótól érkezik a bevétel.

Ami szintén lényeges változás, hogy a béték katás adózási lehetősége is megszűnik.

Emellett csak az lehet mostantól katás, aki főállású egyéni vállalkozó, vagyis aki eddig „mellékállásban” katázott havi 25 ezer forintos közteher mellett, annak más adózási alternatívát kell választania.

Vagyis a változás legnagyobb kárvallottjai azok lehetnek, akik eddig zömmel cégeknek számláztak, valamint ügyfelek, megrendelőik közt egyaránt vannak/voltak lakossági ügyfelek és vállalatok, egyéb szervezetek is.

Kik kerülnek ki szeptembertől a katás vállalkozói körből?

• Mindenekelőtt azok, akik továbbra is szeretnének cégeknek, egyéni vállalkozóknak, önkormányzatoknak, jogi személyeknek, egyéb szervezeteknek (is) számlát kiállítani;
• a mellékállásban dolgozó rokkantak és a nevelőszülők mellett;
• akik eddig kiadták a saját lakásukat;
• mindazok, akik a bétéjükkel választották a katás adózást;
• zömmel a kreatív munkát végző, úgynevezett szellemi szabadfoglalkozásúak, szabadúszók, mint például színészek, zenészek, tervezők, filmesek, grafikusok, újságírók, korrektorok, szerkesztők, nyelvtanárok, fordítók, PR-esek, rendezvényszervezők, fotósok, különböző projektmunkákon dolgozók, egyetemi óraadók, de ugyanúgy a terapeuták, a pszichológusok, állatorvosok, orvosok és társaik;
• azok a 25 év alatti dolgozó diákok is, akik épp tanulmányaikat szüneteltetik;
• akit adószámtörléssel vagy felfüggesztéssel sújtott az adóhatóság a bejelentés évében, vagy a megelőző 12 hónapban, az nem választhatja a katás adóalanyiságot;
• a számla- és nyugtaadás elmulasztásáért, feketemunkás foglalkoztatásáért, illetve igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért megbírságolt vagy jövedéki bírsággal sújtott katás vállalkozások;
• a naptári év utolsó napján több mint 100 ezer forint végrehajtható adótartozással rendelkező korábbi katás vállalkozások.

Aki katás marad, annak nőnek az adóterhei?

A havonta befizetendő 50 ezer forintos adó ugyanúgy marad azoknak, akik maradhatnak katás vállalkozók. Számukra a társadalombiztosítás alapja változatlanul 108 ezer forint lesz: a nyugdíjukat szintén ez alapján számítják.

Ugyanakkor az eddigi lehetőség is megszűnik, hogy a katások a magasabb, 75 ezres havi összeget fizessék be, hogy magasabb járulékalapra legyenek jogosultak.

Mit jelent, hogy 18 millió forintig nő a katás bevételi összeghatár?

Eddig ugye katásként legfeljebb 12 millió forint bevételig lehetett számlázni áfamentesen, ez az összeghatár valószínűleg nem változik, erről nem esik szó a törvénytervezetben. Viszont évi 18 millió forint bevételig lehet katásként adózni. Amennyiben a katás bevétel mégis meghaladja ezt az összeget, akkor jön a 40 százalékos különadó.

Aki azonban katás marad, annak ha 3 millió forint felett számláz egy adott partnernek, az új törvény szerint már nem kell ezt 40 százalékos különadót megfizetnie. Az másik kérdés, hogy mennyiben életszerű, hogy egy-egy szolgáltatásért vagy termékért egy magánszemély 3 millió forintot fizet.

Mi lesz a vállalkozókkal, akik kikerülnek a katás körből?

Amennyiben úgy döntenek, hogy folytatják vállalkozói tevékenységüket, nekik másik adónemet kell választaniuk.

Akik most kiszorulnak az eddigi katás körből, és vállalkozók maradnak, ők átállhatnak például az átalányadózásra: aki ezt választja, október 31-ig jelentheti be, hogy áttér az átalányadózásra, amelynek szabályai mára sokat egyszerűsödtek.

Akik szeptembertől megszűnnek katásként létezni, a most zöld utat kapott törvénytervezet szerint számukra a NAV augusztus 15-ig közzéteszi, hogyan jelentkezhetnek át a személyi átalányadózó egyéni vállalkozóvá.

De kinek és mire volt jó ez az egész?

A Pénzügyminisztérium hétfői hivatalos közlése szerint az új szabályozásra azért van szükség, mert, idézzük:

Az új szabályozásra azért van szükség, mert a beérkező adatok és a kamarai visszajelzések alapján egyes munkaadók katás jogviszonyba kényszerítették munkavállalóikat, ezzel az államkasszát, a munkavállalókat és a tisztességes adózókat is megkárosították. Az új kata megszünteti a visszaéléseket, emellett kedvezőbb feltételeket kínál a lakosságnak értékesítő legkisebb vállalkozóknak

– szerepel a tárca közleményében.

Mikortól élnek a kata új szabályai?

A törvény 2022. szeptember 1-jével hatályos.

Milyen dátumokra érdemes még vállalkozóként figyelni a közeljövőben?

A jogszabálytervezet szerint minden érintett vállalkozásnak nyilatkoznia kell majd az adóhatóság felé arról, hogy megfelel-e az új feltételeknek, és kisadózó tételes adóalanyként folytatja-e majd.

Erre augusztus elsejétől szeptember 25-ig lesz lehetőség, aki ez utóbbi dátumig így nyilatkozik, szeptember 1-től katásként adózhat.

Aki viszont kiesik, neki az átállásról, hogy például átalányadózó egyéni vállalkozó lesz, október 31-ig kell nyilatkoznia a NAV-nak, legkésőbb eddig a határidőig kell elküldeni a választásról szóló nyilatkozatot.

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)