Megmenekülhetnének a tengerek, de hosszú még az út

Több mint két évtizednyi huzavona és egy hosszabb tárgyalássorozat után, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjai Genfben arról döntöttek, hogy visszafogják az ártalmasnak ítélt halászati támogatásokat, és felveszik a harcot az ellenőrizetlen túlhalászattal is. Ngozi Okonjo-Iweala, a szervezet főigazgatója szerint az, hogy a háborúban álló országokon túl megannyi fejlődésben lévő állam, az USA és Kína is aláírta a megállapodást,

azt mutatja, hogy megfelelő szintű politikai elkötelezettséggel és vezetéssel a multilateralizmus működőképes lehet.

A WTO 27 éves működése alatt ez a második olyan egyesség, ahol új nemzetközileg hatályos kereskedelmi szabályokat fogadtak el. A történelmi megállapodás értelmében az országok együttműködnek az illegális, be nem jelentett és szabályozatlan (IUU) halászat támogatásának betiltása és a már túlhalászott állományok támogatásának korlátozása érdekében.

Kék aggályok

A túlhalászat messze az egyik legjelentősebb fenntarthatósági probléma, tengeri halaink mintegy 24 százalékából jelenleg is túl sokat fognak ki. Vagyis ennyi halfajta egyedszáma sem éri már el a tudósok által meghatározott, a fennmaradásukhoz szükséges egyedszámot. Jól mutatja ezt, hogy az elmúlt 40 évben a halászott fajták állománya közel 40 százalékkal csökkent.

„Ez azért jelent komoly kihívást, mert az egymást követő krízishelyzetek miatt elszabaduló infláció olyan profittal kecsegteti a halászokat, amit nem akarnak elszalasztani, és így többen is a túlzásba vihetik a kitermelést” – mondta Manuel Barange, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) halászat és akvakultúráért felelős osztályának igazgatója.

Az ő számaik szerint idén januártól áprilisig legalább 25 százalékkal nőtt a halak eladási ára globálisan, miközben 3 milliárd embernek egyáltalán nem telik az egészséges étkezésre. Ennek ellenére a kereslet nem csökken, és mivel 2030-ig további 33 százalékos alap áremelkedést jeleznek előre, a halászok egyre jobban ösztönözve vannak a túlhalászatra.

Elmarad a megelőzés

Mindez azt eredményezni, hogy jellemzően az amúgy is aránytalan előnyben lévő nagyobb cégek üzemanyagra, halászeszközökre és új hajók építésére vesznek föl támogatásokat, amikkel mélytengeri vonóhálós halászatot és egyéb hasonlóan káros gyakorlatokat finanszíroznak.

A WTO azonban csak úgy tudta elérni a konszenzust, hogy ezek leállítása helyett csak a már most is túlhalászott területeken korlátozta a támogatási lehetőségeket.

A túlhalászatott tovább ösztönző kapacitásnövelő támogatások leállítása kikerült a végső szabályozás csomagból, pedig Manuel Barange szerint az Ausztráliához és Új-Zélandhoz hasonló országok szigorúbb szabályozásai egy jóval fenntarthatóbb, a helyi közösségek számára is élhetőbb halászati környezetet teremthetnének.

A FAO idei friss tanulmányából pedig egyértelműen kiderül, hogy ahol a legkevésbé ellenőrzött a halászat, ott jelentősen csökkent a halállomány is, ezért azt javasolják, hogy a fenntarthatóság jegyében „sürgősen” át kéne venniük a modernebb országok szabályozásait, ha tartani akarják a globális fenntarthatósági célkitűzéseket.

(Borítókép: Egy fiú a vízbe szalad, miközben egy halászhajó halad a Mexikói-öbölben a louisianai Grand Isle partjainál 2019. augusztus 24-én. Fotó: Fotó:  Drew Angerer / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!