Folyamatos drágulás várható az albérletpiacon

Az eddig megszokottakhoz képest más lesz az idei albérletszezon, ami a felvételi ponthatárok csütörtöki kihirdetésével indul – derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, amely 10 ezer kiadó lakóingatlan-hirdetés alapján bemutatja a Budapestre és az egyetemvárosokra jellemző átlagos bérleti díjakat, valamint azt, hogy mi alapján döntenek majd a bérlők és mire érdemes figyelnie a bérbeadóknak.

A csúcsidőszakban folyamatos drágulás lesz

Tavasszal az átlagos bérleti díjak 23,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint. Az emelkedés többek között azzal magyarázható, hogy a stabilan erős kereslethez képest az albérlet kínálat a felére esett vissza, mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Arra számítanak, hogy a kereslet és kínálat a következő időszakban egyensúlyba kerül. A következő hetekben berobbanó kereslettel párhuzamosan a kínálat is bővülésnek indult, és ismét bőven 10 ezer fölé kerülhet a kiadó lakóingatlanok száma, amelyekből az egyetemre tartó fiatalok válogathatnak.

Balogh László szerint az idei albérletszezon azért lesz kivételes, mert az előző években a lokáció és a bérleti díj volt a legmeghatározóbb tényező a bérlőjelölteknél, csak ezek után jött a rezsi és a közös költség.

A diákoknak már nemcsak a folyamatosan növekvő bérleti díjak jelentik majd a kihívást, hanem tudatosabban oda kell figyelniük a kiválasztott ingatlan energiafogyasztására is. Az egy főre jutó bérleti díj csökkentését a diákok eddig úgy oldották meg, hogy többen béreltek egy nagyobb alapterületű ingatlant, de idén ezek közül is az energiatakarékos lakásokat érdemes keresniük.

Budapesten július közepén a kiadásra kínált lakóingatlanok átlagos bérleti díja 195 ezer forintot tett ki.

• Messze a legdrágább városrész az V. kerület, amelyre 350 ezer forintos átlag jellemző,
• de megközelíti a 300 ezres határt már a II. kerület is,
• a harmadik legmagasabb (240 ezres) átlagos bérleti díjat az I. kerület mondhatja magáénak.
• A két legnagyobb kínálatot felvonultató kerületben, a XI.-ben és a XIII.-ban 175 ezer, illetve 163 ezer forintos átlagár várja a bérlőket.
• A legolcsóbb városrészek közé sorolható a X., a XVII., a XVIII., a XX., a XXI. és a XXIII. kerület, ahol 125-150 ezer forint az átlag.

Az egyetemvárosok közül Debrecenre, Győrre és Veszprémre 150-150 ezer forintos átlagos bérleti díj volt jellemző július közepén. Miskolcon 95 ezer forint volt ugyanez. Szegeden 140 ezer forintért, Pécsen pedig 130 ezer forintért kínálják a kiadó lakásokat a tulajdonosok.

Jótanácsok az idei albérletszezonra

Balogh László szerint a háromhavi kaució kikötése a rezsiszabályok változása miatt sokakban felmerülhet ötletként, de egyelőre nem igazán működik. A Belvárosban például nagyságrendileg egymillió forintos kaucióra lenne szükség a beköltözők részéről.

A bérlő nevére írt mérőóra jó megoldásnak tűnik, de számolni kell azzal, ha tartozás miatt mégis kikapcsolják a szolgáltatást, akkor valakinek ki kell fizetni az adósságot, hogy azt újra igénybe lehessen venni.

A telepítés költsége kisebb, mint egy havi bérleti díj, és velük elkerülhető a túlfogyasztás és a tartozás felhalmozása is. A víznél erre nincs lehetőség, mert utóbbi szolgáltatás igénybevétele alapjog.

Az ingatlan.com szakértője egyúttal azt javasolja a bérbeadóknak, hogy amikor felteszik a lakást az ingatlanhirdetési portálra, akkor a rezsi összegét, a közös költséget és a fűtéstípust is tüntessék fel a hirdetésben, mert ez fontos információvá vált a bérlők számára.