Nőtt a tervezett lakások száma Magyarországon

Idén január–júniusban Budapesten 3621 lakást vettek használatba, 20 százalékkal kevesebbet a 2021. első félévinél. A megyei jogú városokban lényegében stagnált az új lakások száma (mínusz 1,5 százalék), a kisebb településeken viszont nőtt: a többi városban 6,7 százalékkal, a községekben 10 százalékkal több új lakást vettek használatba, mint az előző év azonos időszakában.

Az általuk építtetett lakások száma 5,6 százalékkal nőtt, a vállalkozások által építtetetteké 14 százalékkal csökkent 2021 első félévéhez képest. A természetes személyek élénkülő lakásépítési tevékenysége a kisebb városokra és a községekre korlátozódott, miközben a vállalkozói lakásépítések mindegyik településkategóriában, különösen Budapesten maradtak el az egy évvel korábbitól – emelték ki. 

A KSH hozzátette: az új lakóépületekben használatba vett lakások 40 százaléka családi házban, 47 százaléka többlakásos épületben, 11 százaléka lakóparkban található. A családi házak aránya mintegy 7 százalékponttal, a lakóparki lakásoké közel 10 százalékponttal nőtt, a többlakásos épületekben átadottaké viszont 17 százalékponttal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest.

Nőtt a lakások alapterülete is

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 5,4 négyzetméterrel 88,4 négyzetméterre nőtt 2021 első félévéhez mérten. Mint írták, a főbb építési célok közül a saját használatra épített lakások súlya 31 százalék, az értékesítési célra építetteké 67 százalék volt, az arányok egy év alatt enyhén eltolódtak a saját használatra épült lakások felé.

 Az év végéig megszerzett építési engedélyek birtokában 2026-ig kedvezményes áfával értékesíthetők a felépített lakások, ami ösztönzi az építési engedélyek számának növekedését, és magyarázza a használatba vett lakásokétól eltérő trendjét. A fővárosban emellett az új, rozsdaövezeti fejlesztéseknek is szerepük van abban, hogy az egy évvel korábbinál 1,8-szer több lakás építésére adtak ki engedélyt, ennek következtében az év első felében tervezett lakások 29 százaléka Budapesten koncentrálódott. Ezzel párhuzamosan a megyei jogú városokban 8,5 százalékkal csökkent, a többi városban alapvetően stagnált (plusz 1,9 százalék), a községekben pedig 8,1 százalékkal nőtt az építendő lakások száma.

A budapesti agglomerációban adták ki a lakásépítési engedélyek 15 százalékát, emellett számottevő volt a balatoni térség és a győri agglomeráció részesedése is (9,0 százalék, illetve 5,4 százalék). Ugyanakkor minden 5. lakást nagyvárosok vonzáskörzetén kívüli, kisebb településen terveznek felépíteni.

A 2022 első felében kiadott új építési engedélyek alapján az előző év azonos időszakinál 7,3 százalékkal kevesebb, összesen 7938 lakóépület építését tervezték az országban. A tervezett nem lakóépületek száma 2379 volt, ez 2,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)