Az olajárak emelkedése csak korlátozottan befolyásolja az euróövezeti gazdaságokat

Az elemzés szerint az euróövezeti gazdaságokra korlátozott hatást gyakorol az olajárak drágulása. Egy feltételezett 40 százalékos olajár-emelkedés mintegy 0,8 százalékkal vetheti vissza a hazait ahhoz képest, amilyen növekedési potenciállal az euróövezet 2017 és 2020 között rendelkezett. 

Az olajárak emelkedése a szűk ellátási keresztmetszeteknek, valamint az orosz-ukrán háborúhoz kapcsolódó kínálati sokknak tudható be. A Brent és a WTI típusú kőolaj világpiaci ára a háború kitörése után néhány héttel megközelítette a hordónkénti 140, illetve a 130 dolláros árat, azóta azonban a recesszió miatt 100 dollár környékére korrigálták.

Az euróövezet monetáris hatóságának júniusi makrogazdasági előrejelzésében az szerepelt, hogy az olajárak a 2022 és 2024 közötti időszakban a koronavírus-járvány előtti szintekhez képest (2017–2019) 40 százalékkal drágulnak.

Az olajárak jelenlegi emelkedési üteme azonban egyelőre kisebb, mint az 1973-as és az 1979-es sokk idején és gazdasági hatásaik is korlátozottabbak. A közgazdászok szerint ez összefügghet a rugalmasabb munkaerőpiacokkal, valamint a monetáris politikák és a fejlett gazdaságok reálgazdaságának jóval hatékonyabb működésével. Az első olajársokk idején 1973-ban, 2010-es árakon számolva 1000 dollár érték előállításához egy hordó olajra volt szükség, mintegy ötven évvel később ehhez már csak feleannyira.

Az orosz-ukrán háború és az elszabaduló energiaárak ellenére jól teljesített az euróövezet gazdasága a második negyedévben. Éves összevetésben 

 az első negyedévhez képest pedig 0,7 százalékos volt a bővülés, jóval az elemzők által várt 0,2 százalék felett.