- Gazdaság
- budapesti kereskedelmi és iparkamara
- parragh lászló
- kutatás
- felmérés
- lemondás
- kata
- katatörvény
- kata adózás
- kata bevezetése
- kata díjak
- kata feltételei
- kata fizetése
- kata indítása
- kata lekérdezés
- kata jogszabály
- kata megoldás
- kata rendszer
- kata uj szabalyok
- kata változtatás
- kata utáni lehetőségek
Lemondatná Parragh Lászlót a budapesti iparkamara
![D KOS20200310010](https://kep.index.hu/1/0/4458/44588/445889/44588974_5c84d18fd531189610c9ca67f27dd5f2_wm.jpg)
További Gazdaság cikkek
-
Itt van Orbán Viktor 4,7 milliós bástyája
- Milliomosok klubja a BME-n – a magyar átlagbér kétszeresét keresik ezek a pályakezdők
- Pénzpatakba léptek a magyarok, akik ide tették a forintjukat
- A Mol-csoport újabb lépést tett karbonlábnyomának csökkentése érdekében
- Matolcsy György elárulta, milyen nagy tervet nem sikerült elérni
A budapesti katások kétharmada igazságosnak tartja a bújtatottan foglalkoztatottak kizárását a kedvezményes adónemből. Szerintük az ügyeskedőket ki is kellene tiltani azokból az iparágakból, ahol a legtöbb visszaélést észleli a NAV. A fővárosi katások többsége szerint ugyanúgy szükség lenne egyszerűsített adónemre a cégeknek számlázó vállalkozók esetében is – derül ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) felméréséből.
A több mint ötezer katást megszólító felmérés alapján az szűrhető le, hogy a katatörvény módosítása széles rétegek számára okoz gondot. A BKIK szerint a jelenlegi bizonytalan helyzet azért alakult ki, mert Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke félretájékoztatta és megtévesztette a kormányt, saját, folyamatosan változó ötleteit az MKIK álláspontjaként állította be, miközben e tevékenységével súlyosan megsértette az MKIK alapszabályát is. Éppen ezért
a BKIK Parragh László lemondását követeli.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szerint Parragh komoly károkat okozott a magyar vállalkozóknak azzal, hogy félretájékoztatta a kormányzatot.
Az MKIK elnöke szerint a katás adózók nagy része munkaviszonyt fed el a katázás mellett, és azt is mondta, hogy azok, akiket rosszul érint az új törvény, visszamehetnek a munkaerőpiacra.
Parragh László számára nem okozott meglepetést a nagy ellenkezés, számolt a tüntetésekkel, és szerinte a gazdaság soha nem lesz hófehér.
A BKIK elnöksége elfogadta az új katatörvény kiegészítésére kidolgozandó terveket, amelyek alapján szakértői részletes javaslatokkal álltak elő a kormány felé.
A BKIK javaslatai
A többségében magánszemélyeket kiszolgáló vállalkozások esetében:
- Mivel a 18 milliós árbevételi határ áfamentesség nélkül csak virtuális növekedést jelent, ezért az EU-nál kérvényezni kellene a mentesség ehhez való igazítását.
- Teljes tiltás helyett a katában maradó vállalkozók vagy árbevételük tíz–harminc százalékáig dolgozhassanak cégeknek is, vagy korlátlanul folytathassák az ilyen megrendelések kiszolgálását, és a cégnek kelljen negyven százalék többletadót fizetnie a szolgáltatásért, így szintbe hozva azt a munkavállalói adóteherrel.
- Vezessenek be egy választható havi százezer forintos kataadómértéket is, amely magában foglalná a minimálbérnek megfelelő tb-jogosultságokat.
Azoknak a katásoknak a helyzetére, akik továbbra is főleg cégeknek számláznának, és egyértelműen megállapítható, hogy nem bujtatott munkaviszony keretében történik a foglalkoztatásuk, a BKIK-nak négy megoldása lenne:
- Egy új, ezekre a vállalkozásokra kialakított, a katához viszonyítva jelentősen magasabb havi összegű, egyszerűsített adóforma bevezetése.
- Szegmentáltan bevezetni egy szezonális jellegű, kreatív és tudományos szférára vonatkozó egyszerűsített adóformát, és mindenki másnak egy egyszerűsített vállalkozói átalányozást.
- Egyszerűsíteni lehetne a meglévő egyéni vállalkozói átalányadózást, ami még az aktív könyvelők számára is sok esetben túl bonyolult.
- Végül az ekho részbeni átalakítása.
A BKIK kiemelte, hogy a katából kikerül több mint százezer mellékállású vállalkozó, aki főállású, illetve nappali diák vagy nyugdíjas jogviszony mellett keresetkiegészítésként dolgozik. Az ő esetükben – a nyugdíjasokat kivéve – reálisan évi három-négymillió forint az az összeg, amit főállás mellett meg tud keresni egy ilyen mikrovállalkozó.
- A vállalkozók egyéni vállalkozói átalányadó esetén hárommillió forintos bevételig még jobban is járnak ezzel az adónemmel, mintha katásként adóznának havi 25 ezer forintot.
- A nyugdíjasok négymilliós bevételig jobban járnak, mintha katásan számláznának, de ezen összeg felett is csak 15 százalék adót kell fizetniük.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vezetői úgy látják, az átalányadó jó megoldás mindenkinek, érdemes megfontolni ezen adónem esetében az adminisztráció egyszerűsítését.
(Borítókép: Parragh László. Fotó: Koszticsák Szilárd /MTI)
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=bJE1jRyMFaE6fJ8fhsC.y4ZQnDkFoiPbY7JeelfAZ7P.i7&stparam=wnniomkpwg&fastid=ipqxvzhaneitfhaugbtmmzijqomb&nc=0)