Elkeserítő a helyzet, vadásszák a munkaerőt Németországban

Ha manapság Németországban étterembe menne, lehet, hogy kap szabad asztalt, de nem biztos, hogy akad a konyhában szakács, aki főzzön, vagy pincér, aki kiszolgálja a vendéget – jelenti a Deutsche Welle.

A vendéglátás csak egyike azoknak az ágazatoknak, ahol hiányozik a munkaerő. A vonatok és repülőgépek késnek vagy törlik a járatokat, mert a pályaudvarokon és a repülőtereken nincs elegendő személyzet.

A német kamarák szövetségének felmérése szerint a vállalatok több mint fele, 56 százaléka munkaerőhiányról számolt be. A megkérdezettek szerint ez az egyik legnagyobb nehézség, amellyel szembesültek.

Idősek otthonában akár nyolc hónapig is eltarthat, amíg egy álláshelyet sikerül betölteni. Az építőiparban általában hat hónap alatt találnak csak megfelelő szakembert.

„Öt-tíz éve szolgáltatásainkat hirdettük. Most azért futtatunk hirdetéseket, hogy munkavállalókat vonzzunk” – mondta egy munkaerő-kölcsönző ügynökség igazgatója. A cég 750 embert foglalkoztat, és húsz munkakört próbálnak betölteni a többi között lakatosokkal, festőkkel és nehézgép-vezetőkkel.

„Ez már nem csak a szakterületeken jelent problémát, hanem általános munkaerő-utánpótlási gond” – mondta Markus Winter, aki szerint már a szakképzést nem igénylő munkahelyekre is alig találnak jelentkezőt.

A boomerek nyugdíjba vonulnak

Néhány új tényező mellett a munkaerőhiány általános tendenciája nagyrészt előre látható volt.

Elég drámai helyzetben vagyunk, holott már régóta számítottunk rá

– hangoztatta Herbert Brücker, a nürnbergi foglalkoztatáskutató intézet professzora.

Németország évente 350 ezer munkaképes korú embert veszít el, mivel a közvetlenül a második világháborút követő években született, ún. baby boomer nemzedék nyugdíjba vonul, és nincs elég fiatal, hogy betöltse a helyüket. Munkaügyi szakértők szerint 2035-re hétmillióval csökken a munkavállalók száma a munkaerőpiacon.

Németország egykor az Európai Unió más országaiból érkező munkavállalókra támaszkodhatott a hazai hiány pótlására. Brücker szerint a forrás kezd elapadni.

„A jövedelmek más uniós országokban emelkedni kezdtek, és ott is demográfiai változások zajlanak” – mondta. „Alapvetően annak a bulinak vége.”

Hiányos munkaügyi törvények

Egy tavalyelőtt, 2020-ban elfogadott törvénynek arra kellett volna ösztönöznie azt a 400 ezer külföldi munkavállalót, akire Németországnak évente szüksége van, hogy átköltözzenek és letelepedjenek. Az első évben csak harmincezren érkeztek, amit Brücker „kiábrándítónak” nevezett.

A német kormány a törvény reformját tervezi, a sarkalatos változásokat pedig szeptemberben ismerteti.

Nancy Faeser belügyminiszter és Hubertus Heil munkaügyi miniszter egyaránt azt állítja, hogy a német munkáltatók az elhelyezkedés után segíthetnék munkavállalóikat a szükséges képzés megszerzésében.

A jelenlegi helyzetben az állam dönti el, hogy kit vehet fel egy vállalat

– emlékeztetett Markus Winter, holott szerinte nem ez az állam tiszte.

A vállalatok már most is alkalmaznak képzetlen munkavállalókat, majd segítenek nekik a képzésben. Arányuk az összes alkalmazotthoz képest durván 20 százalék.

A kamara arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ szinte minden más országában merőben más képzési rendszer működik, mint Németországban, ahol a külföldi munkaerő felvétele vízumeljárással kezdődik.

A világ minden tájáról érkező dokumentumok „az ügyintézők előtt kötnek ki, akik nem mindig egységesen és átlátható módon hajtják végre a bonyolult szabályozást”.

Csak az a külföldi jó, aki otthon marad

Ha valaki kész szerződéssel indítja el vízumeljárását, még akkor is nehézségekbe ütközhet – állítja egy, a külföldiek munkavállalására szakosodott ügyvéd.

„Folyton találkozom olyan hatósággal, amely azzal gyanúsítja a munkaadókat, hogy be akarnak csempészni egy külföldit az országba, ahelyett, hogy megértenék: tényleg munkavállalókat keresnek” – mondta Bettina Offer, aki „védekezőnek” nevezi a német bevándorlási hivatalok hozzáállását.

„Egy olyan gondolkodásmód ellen kell küzdeni, amely csak az országon kívül maradó külföldit tekinti jó külföldinek. Ez egyszerűen nem így van. Paradigmaváltásra van szükség. Minden hozzánk érkező munkavállaló felér egy győzelemmel az ország számára” – hangoztatta a jogi szakértő.

A Winterhez hasonló munkáltatók a menekültügyi szabályok reformjában is reménykednek. Ő maga úgy látja, hogy a menekültek munkaerő-piaci korlátja túl magas, mivel 2016 óta alig 300 menekültet foglalkoztatott.

„Saját tapasztalatból mondhatom, hogy ez nem könnyű. Az jelentkezők kétharmada még csak el sem jutott el hozzánk” – állítja a munkaerő-kölcsönző ügynökség igazgatója, aki szintén a bevándorlási rendelkezések változtatását sürgeti.

(Borítókép: Építőmunkások dolgoznak egy lakóépület építési területén Münchenben, Németországban 2021. február 17-én. Fotó:  Christof STACHE / AFP)