Több mint hatvanszázalékos a horvát gáztároló töltöttségi szintje
További Gazdaság cikkek
A Sziszek–Monoszló (Sisacko-Moslavacka) megyei Okoliban lévő földgáztároló maximális kapacitása 5050 gigawattóra, és augusztus 12-re valamivel több mint 3000 gigawattóra gázt tároltak be.
Az Európai Unió szakminisztereinek júniusi megállapodása szerint a tagállamoknak novemberig kell 80 százalékos szintre feltölteni gáztárolóikat, hogy felkészüljenek az orosz gázszállítások esetleges korlátozására.
Horvátország nem kívánja növelni kapacitásait
A horvát kormány június elején 270,8 millió köbméter földgáz (mintegy 2500 gigawattóra) beszerzésére és Okoliban történő tárolására kötelezte a kizárólag állami tulajdonban lévő Horvát Elektromos Műveket (HEP), hogy a téli időszakban is biztosítva legyen a zavartalan ellátás a hazai piacon.
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök július végén a sajtónak úgy nyilatkozott: a tározó feltöltése a terv szerint halad, hangsúlyozva, hogy a beszerzésért HEP felel, a folyamatokat pedig a gazdasági minisztérium felügyeli – írja az MTI. Az elképzelések szerint a fűtési szezonra a tárolóknak el kell érniük a 90 százalékos töltöttségi szintet.
A Jutarnji List című horvát napilap pénteken arról írt: amíg egész Európa „gáz és tárolók után fut“, hogy megfelelő tartalékokat halmozzon fel a bizonytalan időszakra,
addig Horvátország nem kívánja növelni kapacitásait.
A lap úgy értesült: a német Astora vállalat az ausztriai Haidachban lévő gáztárolójában mindegy 7 terawattóra nagyságrendű energiatárolási lehetőséget kínált, de a horvát gázkereskedők nem érdekeltek a kapacitások lefoglalásában.
Hogyan oszlik meg a horvát gáz?
Horvátország egyetlen gáztárolója – más európai gáztárolókhoz hasonlóan – kereskedelmi alapon működik, kereskedelmi cégek vásárolnak benne kapacitásokat és saját érdekeik szerint kereskednek a gázzal.
Horvátország gázellátásának 57 százaléka az Omisaljban épült, krki LNG-terminálon (cseppfolyósított földgázterminál) keresztül érkezik Horvátországba, 21 százaléka hazai termelésű földgáz, 22 százaléka pedig Oroszországból származik.
A teljes gázfogyasztás felét a háztartások használják fel, 27,7 százalékát a távfűtő- és hőerőművek, 11,3 százalékát az ipar és 15 százalékát a Petrokemija műtrágyagyár.