- Gazdaság
- kivándorlás
- migráció
- munkaerőpiac
- informatika
- külföld
- fizetés
- távmunka
- home office
- rugalmas munkaidő
Betelt a pohár: kivándorlási hullámot indíthatnak az IT-sok
További Gazdaság cikkek
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
- A drónbizniszbe is belecsap a 4iG, amely nemrég az űriparban kezdett terjeszkedni
- Több száz milliárd forintos kárt okoznak a csalók, egyetlen fegyver van ellenük
- Rendeletmódosítással változtatna a kormány a személyi okmányok kiállításán
A távmunka, a home office különféle munkaformái annyira népszerűvé váltak, hogy egyfajta virtuális kivándorlás indulhat Magyarországról az informatikusok körében, ha hazánkban nem kapnak a preferált munkavégzésre lehetőséget.
A felmérésből kiderült, hogy többségüknél annyira jól bevált a részleges vagy teljes távmunka, illetve a digitálisnomád-lét, hogy maximum hetente néhány napra lennének hajlandók betenni a lábukat az irodába.
A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) és az IVSZ megbízásából a GINOP-3.1.1 (Programozd a jövőd!) kiemelt projekt keretében készült kutatásban az Oktatási Hivatal által fenntartott Diplomás Pályakövető Rendszerben (DPR) szereplő, felsőfokú IT-végzettséggel rendelkező szakemberek közül 622 fő vett részt a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány felmérésének kitöltésével – írja a Pénzcentrum.
Fő a rugalmasság
A koronavírus előtt a válaszadók 62 százaléka kizárólag irodában dolgozott, a világjárvány alatt pedig már csak 13 százalékuk járt be, viszont a teljes munkaidőben otthonról dolgozók aránya csaknem ötszörösére (37 százalékra) nőtt. Több mint háromszor annyian dolgoznak digitális nomádként a pandémia előtti időszakhoz képest, mivel százalékuk 1,7-ről 5,8-ra nőtt. Négyszer annyi munkavállaló (28,5 százalék) dolgozik a pandémia után többnyire otthonról hibrid munkavégzésben, amikor egy-két napot kell csak bejárni a székhelyre.
Tízből kilenc munkakereső számára fontos, hogy a megpályázott pozíció távmunkában is végezhető legyen.
Közel kétharmaduk visszautasított már olyan ajánlatot, amely kizárta ezt a lehetőséget.
Majdnem mindenki (93 százalék) megemlítette a távmunka valamely formáját az ideális munkaformára vonatkozó kérdésnél, és csak három százalék dolgozna irodai környezetben. A koronavírus miatti lezárások alatti 37 százaléknál kisebb százalékban akarnak kizárólag otthonról dolgozni (24 százalék), viszont azóta ötször annyian, a válaszadók harmada dolgozna digitális nomádként – 17-szer annyian, mint a járvány előtt –, mint ahány válaszadónak erre jelenleg lehetősége nyílik. Mivel sokan nem tudnak úgy dolgozni a magyar cégeknél, ahogy szeretnének, inkább külföldi munkahely után néznének.
Az IVSZ a digitális gazdaság fejlődésének egyik hátráltató tényezőjeként azonosította az informatikai szakemberhiányt. Céljaik érdekében személyes jövőjük tervezésekor sokkal többen terveznek távmunkában vagy digitális nomádként külföldi munkáltatónak/megbízónak dolgozni, mint magyarországinak. Ennek egyik oka, hogy a hazai munkáltatók közül csak 18 százalék valószínűsíti, hogy a digitális nomádság mint munkaforma elterjed Magyarországon a következő tíz évben.
Bármennyire is idealizálják a távmunkát, a legfontosabb szempont jelenleg a magasabb fizetés, a jobb életminőség és a karrierlehetőség, ami miatt a külföldi munkavállalás vagy a Magyarországról külföldre történő munkavégzés mellett döntenek.
(Borítókép: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto / Getty Images)