Most kiderül, Brüsszel vagy Budapest rántja-e félre a kormányt

Határidőre megküldte a magyar kormány a választ az Európai Bizottságnak, így hamarosan eldőlhet az uniós kifizetések sorsa. Varga Judit igazságügyi miniszter hétfőn éjfélkor közzétett Facebook-bejegyzésében azt írta, a választ intenzív egyeztetés előzte meg:

Egy hónap alatt 10 videókonferenciát és számos megbeszélést tartottunk a Bizottsággal, százat is meghaladja a köröztetett és egyeztetett intézkedési tervezetek száma. A magyar Kormány átfogó intézkedéscsomagot tett le az asztalra azzal a céllal, hogy a Bizottság valamennyi aggályát orvosolja. A magyar Kormány a továbbiakban is nyitott a konstruktív párbeszédre a Bizottsággal.

Hogy a patthelyzet valóban feloldódik-e idén, az az elkövetkező hetekben derülhet ki. „Hogy mely területek sínylik meg leginkább a brüsszeli források kiesését, az a kérdés nem helytálló, hiszen a kormányzat döntése alapján az uniós programokat saját forrásból finanszírozza Magyarország. Így az elmaradás sokkal inkább egy technikai jellegű kérdés, semmint reálgazdasági. Az más kérdés, hogy az uniós források folyamatos beáramlása révén az ország pénzügyi egyensúlya biztosabb lábakon állna, arról nem is beszélve, hogy a beáramló eurót lehetőség lenne a piacon forintra váltani, ami így erősíthetné a hazai fizetőeszközt” – mondta el az Index megkeresésére Virovácz Péter.

Az ING Bank makrogazdasági elemzőjét annak kapcsán kerestük meg, hogy az elmúlt hónapok slágertémájává nőtte ki magát, hogy az Európai Bizottság továbbra sem hajlandó elfogadni a magyar tervet, ami a Covid utáni helyreállítási pénzek egyik feltételét jelentette. Ezzel jelenleg 5800 milliárd forint lebeg valahol a légüres térben, aminek hiányát lassan az egyszerű ember is megéri.  Brüsszel indoka  a pénz megvonására azonban világos: Magyarországon nagy a korrupciós kockázat, amivel szoros összefüggésben áll a közbeszerzések átláthatósága (vagy annak hiánya). Azaz a bizottság attól tart, hogy a támogatásokat nem a célnak megfelelően költenék el, azaz valakik ellopnák azokat.

A magyar kormány az elmúlt hónapban több lépést is tett a kifizetések felszabadításáért, így ígéret született az egyszereplős közbeszerzések arányának csökkentésére, a csalási ügyek bírósági jogorvoslatának lehetőségére, egy korrupcióellenes munkacsoport létrehozására és a jogalkotásokat megelőző társadalmi párbeszéd lefolytatására. Ezeket azonban a Bizottság nem tartotta elégségesnek, és augusztus 23-ig adott időt a magyar kormánynak az újabb felajánlásokra.

Navracsics, „a túsztárgyaló”

Mint ismert, az anyagi forrást Magyarország három részletben kaphatta volna meg. Előbb egy több milliárd eurós előleget utaltak volna nekünk, azután a források 70 százalékát kaphattuk volna kézhez, míg a maradék 30 százalék feltétele a legkésőbb 2023 végéig megkötött teljes körű egyezség lenne a magyarok és a brüsszeli döntéshozók között.

Utóbbi létrejötte ugyanakkor erősen kétséges, noha az ötödik Orbán-kormányba visszatért Navracsics Tibornak pont az lenne a feladata, hogy egyfajta „túsztárgyalóként” felszabadítsa a rabul ejtett milliárdokat. Ez viszont csak lassan történhet meg, miután a „vitás” felek egyike sem igazán enged az álláspontjából. Azaz a magyar kormány nem akarja igénybe venni a helyreállítási alap „ingyenpénze” mellé kötelező jelleggel felvehető kedvezményes hitelt, és nem akar meghátrálni a Brüsszel által kifogásolt dolgokat illetően, az uniós testület pedig makacsul kiáll az aggodalmai mellett. Így továbbra is egy lehetetlen helyzetben tengődünk, amiről azonban mindenki tudja, hogy azt nem lehet az idők végezetéig fenntartani.

A tét nagy, az idő kevés

Vagy mégis? – tehetnénk fel a kérdést. Virovácz Péter erre reagálva elmondta, a probléma eszkalálása, ha úgy tetszik, értékválasztás kérdése.

Ameddig van máshonnan elvonható forrás, addig a kormányzat képes finanszírozni az érintett projekteket. Az a fontosabb kérdés, hogy megéri-e ez neki

– jelentette ki, hozzátéve: nem véletlen, hogy mindenki a mihamarabbi (idén év vége előtti) megállapodásra törekszik. Ez visszahozhatná a kiszámíthatóságot nemcsak a külső finanszírozási képesség területére, de a költségvetés számára is. Az idő pedig sürget, hiszen, ha nem születik megállapodás a helyreállítási pénzekről az idei év végéig, úgy a vissza nem térítendő támogatások 70 százalékát végleg elveszítheti Magyarország.

Azaz a hazánk által igényelt 7,2 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatásnak csak a töredékét kapnánk meg a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (HRE) keretein belül, amiből a magyar terv szerint a kormány a legfontosabb szakpolitikai területeket – a zöld átállást, az egészségügyet, a kutatást, a digitális gazdaságot, a kohéziót és a közigazgatást, a fenntartható közlekedést, az energetikai átállást és a körforgásos gazdaságot – finanszírozná. A tervben szereplő projektek ráadásul a HRE teljes élettartamát lefedik egészen 2026-ig, ami azt jelenti, hogy ezek a területek addig csak minimális mértékben fejlődhetnének.

Jogállamisághoz kötött pénzforrás

Bár a helyreállítási pénzek komoly fajsúlyt képviselnek, nemrég elindult Magyarország ellen egy jogállamisági eljárás is. Ez azért fontos, mert a következő EU-s támogatási ciklusban igényelhető források lehívásának egyik feltétele, hogy a tagországok nem sértik meg a közösség alapértékeit, tiszteletben tartják a jogállami kereteket. Brüsszel vizsgálatának hozadéka lehet, hogy az sokáig elhúzódhat, amivel hazánk megfosztódhat a támogatási pénzektől. Ezzel rendkívül nehéz helyzetbe kerülhetünk, így az ING makrogazdasági elemzője szerint át kell gondolni az eddigi finanszírozási stratégiát, legyen szó a külső egyensúlyról vagy éppen a devizatartalékokról és a költségvetési források allokációjáról.

„Az uniós pénzek tartós kiesése révén szerkezetileg is át kellene alakítani a költségvetést és az uniós projektek előfinanszírozása helyett más területekre csoportosítani ezeket az összegeket” – mondta Virovácz Péter.

(Borítókép: Orbán Viktor Brüsszelben 2021. június 25-én. Fotó:  AP Photo/Olivier Matthys Pool/AFP)