Itt a válasz, miért tudott 6 százalék felett bővülni a magyar gazdaság
További Gazdaság cikkek
- Eldőlni látszik, megelőzi-e Kína az Egyesült Államokat a gazdasági harcban
- Fickósan ébredt a forint karácsony másnapján
- Árulkodó számok: úgy vettek fel hitelt a magyarok, mintha nem lenne holnap
- A Toyota növelte globális autóeladásait novemberben
- Karácsonyi csoda: van, amiben Magyarország kenterbe veri az európai mezőnyt
A bruttó hazai termék (GDP) volumene a második negyedévben 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévhez mérten pedig 1,0 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye – erősítette meg csütörtökön második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A GDP második negyedévi, 6,5 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 5,7, az ipar 0,9 százalékponttal járult hozzá. A növekedést 1,1 százalékponttal fékezte a mezőgazdaság teljesítményének csökkenése, az építőiparnak pedig ezúttal nem volt érdemi hatása a GDP volumenváltozására.
A felhasználási oldalon a növekedéshez a végső fogyasztás 5,4, a bruttó felhalmozás 0,7 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,3 százalékponttal növelte a gazdasági teljesítményt.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 10,5 százalékkal lett nagyobb. A legerőteljesebb növekedés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (46,2 százalék), a szállítás, raktározás (20,9 százalék), valamint a művészet, szórakoztatás, szabadidő, egyéb szolgáltatás (20,8 százalék) nemzetgazdasági ágban történt.
A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység, illetve az információ, kommunikáció hozzáadott értéke egyaránt 13,4 százalékkal nőtt. A kereskedelem hozzáadott értéke 9,1 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 6,4 százalékkal bővült. A közigazgatás hozzáadott értéke 0,5, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 13,6 százalékkal növekedett. Az oktatás teljesítménye 5,4 százalékkal emelkedett.
A Portfolio elemzői megjegyzik: a harmadik negyedévben minden bizonnyal érdemben tovább lassulhat a gazdasági növekedés éves alapon, április–júniushoz képest pedig a visszaesés sem kizárt. A lakosságnak egyre jobban fáj a folyamatosan – és a vártnál gyorsabban – növekvő infláció, ami egyre többeknek veti vissza a reálkeresetét. Ma már azoknak is csökken az életszínvonala, akik 10 százalék feletti béremelést kaptak, hiszen az infláció ennél is magasabb. A következő hónapokban a rezsiköltségek emelkedése is emeli az inflációt, miközben a lakosság kénytelen lesz visszafogni a fogyasztását.
(Borítókép: Róka László / MTI)