Komoly kihívások előtt áll a szlovén energiaipar
További Gazdaság cikkek
-
Nemzetgazdasági Minisztérium: Magyar Péter a programját felírhatja egy WC-papírra
- Rég látott lépésre készül a forint, jöhet a nagy áttörés
- Felcsillant Fortuna mosolya, csaknem 12,5 millió forintot zsebelhet be egy magyar szerencsejátékos
- Kocsmafejlesztési programot szorgalmaz a magyar söripar
- Energiaügyi Minisztérium: Február közepén is ötven százalékig töltve vannak a hazai gáztárolók
Az idei év első felében a hazai energiatermelés az ország szükségleteinek közel 75 százalékát fedezte, ez az elmúlt évtized eddigi legalacsonyabb aránya, tavalyhoz képest 14 százalékkal csökkent – írta az STA szlovén hírügynökség.
A visszaesés nagyrészt a hosszan tartó szárazság és alacsony vízállás miatt alakult ki, és emiatt csökkent a vízenergia-termelés. Egy baleset folytán pedig megsérült az észak-szlovéniai Velenjében elhelyezkedő szénbánya is, amely egyedül látja el szénnel a šoštanji széntüzelésű hőerőművet.
A szlovén energiatermelők, ahelyett hogy kihasználták volna a magas piaci ár előnyeit, más piacokon vásároltak energiahordozókat a szerződésben meghatározott mennyiségek leszállításának kötelezettsége miatt.
A GEN Energija szlovén vállalat, amely a krškói atomerőművet, a Száva folyó mentén fekvő vízerőművet és a Brestanica gázerőművet is üzemelteti, az STA-nak elmondta: jelenleg a villamos energia nagyjából 33 százalékát importálja, csúcsigény idején pedig sokkal többet.
Ez lényegében elfogadhatatlan a stratégiai megbízhatóság szempontjából
– húzta alá a cég. Míg a vízenergia-termelés várhatóan helyreáll, a szlovén energiaszektor második pillére, a krškói atomerőmű októberben egy hónapra leáll tervezett karbantartás miatt. Krško az ország teljes villamosenergia-fogyasztásának egyötödét adja – írta az STA.
Megnövekszik a szénerőmű és a földgáz szerepe
A leállás során a szénerőmű szerepe megnő azzal, hogy beüzemelik egyik régebbi széntüzelésű blokkját, de a Finance szlovén gazdasági napilap szerint az összes rendelkezésre álló földgázüzemet is működésbe állítják Šoštanjban, Brestanicában és Trbovljében. A GEN Energija arra számít, hogy a kereslet mintegy harmadát a megnövelt víz- és gáztüzelésű erőművek pótolják, de kétharmadát a piacon kell megvásárolnia.
A GEN Energija és a Šoštanji szénerőművet üzemeltető HSE tavaly egyaránt 150 millió eurót meghaladó nettó nyereséget könyvelhetett el. A Finance lap szerint idén már veszteséggel fognak működni.
Némi könnyítés, hogy az állam garanciát vállalt a GEN Energija, a HSE és a Geoplin gázszolgáltató likviditását illetően, de cserébe mindhárom vállalatnak, amely teljesen vagy részben állami tulajdonban van, meg kell tartania tavalyi és idei nyereségét, nem fizethet osztalékot, és a vezetői prémiumoktól is el kell tekintenie.
A szlovén villamosenergia-termelés 37 százalékát az atomenergia, harminc százalékát a vízenergia, 26 százalékát a szén, a fennmaradó részét pedig a földgáz (négy százalék), a biomassza és a napenergia (két-két százalék) adja.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=bJE1jRyMFaE6fJ8fhsC.y4ZQnDkFoiPbY7JeelfAZ7P.i7&stparam=wnniomkpwg&fastid=ipqxvzhaneitfhaugbtmmzijqomb&nc=0)