Egyre többen szorgalmazzák a négynapos munkahét bevezetését

Antal Miklós humánökológus, az MTA–ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoportjának vezetője megállapította: a munkaidő csökkentése szükséges, viszont önmagában nem elégséges az alacsonyabb klímakockázat érdekében. Hozzátette: a közgazdaságtan eddig a hangsúlyt a technológia változtatására fektette, ennek hatékonyságát azonban az adatsorok nem igazolják. Ezért vizsgálják, lehetséges-e abban gondolkodni, hogy ne növeljék tovább a fogyasztást, mert ez rizikócsökkentési stratégia lehet. Véleménye szerint 

Arra a felvetésre, hogy a GDP-re milyen hatása lenne, azt mondta: a produktivitás változását nehéz megbecsülni, a GDP jóléti indikátorként nem alkalmazható.

Meszmann Tibor, a Közép-európai Munkaügyi Tanulmányi Intézet kutatója jelezte: a négynapos munkahéttel kapcsolatban nagyon kevés a tapasztalat Magyarországon. Szerinte a munkaidő nemcsak gazdasági, hanem politikai és szociális kérdés is. Magyarországon és a régióban a dolgozóknak kevés hatásuk van a munkaidőre és beosztásukra, hiányzik az adatmonitorozás, ebben változtatásra van szükség – vélekedett.

Király Zsolt, a Budapesti Metropolitan Egyetem docense elmondta: a négynapos munkahét kérdése előtérbe került azzal, hogy 

Ugyanakkor szerinte rugalmasan kell kezelni a kérdést.

Ismertette, hogy a statisztikák szerint 2021-ben 322 milliárd dollár volt a kiégés gazdasági hatásainak költsége az Egyesült Államokban, és a mentális betegségek, valamint a növekvő mértékű kiégés 2030-ra 16 ezer milliárd dollár költséget jelent majd. Az EU-ban a gazdaságnak 617 milliárd euró volt a stresszből adódó költsége 2014-ben. Ezért komolyan fontolóra kell venni a több szabadidős tevékenységet biztosító négynapos munkahét bevezetését – fogalmazott.

Heti 4 nap munkavégzés napi 9 órás munkaidővel

Pentz Thomas, a pécsi szoftverfejlesztő Cubicfox Kft. ügyvezetője arról számolt be, hogy bevezették a négynapos munkahetet kísérleti jelleggel, ami heti 4 napon napi 9 óra munkaidőt jelent. A tapasztalatok alapján szeretnék megtartani, mert jól működik, bár a törvényi előírások miatt nehéz volt a megvalósítása.

Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke szerint azoknál a cégeknél működik ez az újítás, ahol elsősorban szellemi munkát végeznek. Az ipar jelentősen megváltozott, a rezsiköltségek jelentős növekedése miatt sokan gondolkodnak rövidebb nyitvatartásban.

Székely Tamás felvetette: meg kellene vizsgálni azt is, hogy a négynapos munkahétnek milyen hatása lenne a nyugdíjra, valamint azt, hogy járna-e bércsökkenéssel.

A magyar kormánynál nincs napirenden ez a kérdés

A kormány arról tájékoztatott, hogy nem gondolkodnak a minisztériumok a négynapos munkahét bevezetésén, a téma egyelőre nincs a kabinet asztalán.

A Magyar Telekom júniusban jelentette be, hogy a cégnél négy hónapig több részleg bevonásával kísérleti jelleggel vezetik be a négynapos munkahetet, amelynek elsődleges célja a tapasztalat- és információgyűjtés.

A cég azután döntött így, hogy világszerte több országban is (például Belgiumban, Japánban, Izlandon és Spanyolországban) kipróbálták a négynapos munkahetet, legutóbb Nagy-Britanniában, az eredmények pedig igencsak biztatók.

A brit Atom Bank hat hónappal a négynapos munkahétre való áttérés után, augusztusban azt közölte, hogy a tehetségek megtartásától kezdve a termelékenység javulásáig számos előnyt tapasztaltak.

A brit banknál 2022 januárjában 49 százalékkal nőtt az állásokra érkezett pályázatok száma az egy évvel korábbihoz képest, és a személyzet megtartásának aránya is emelkedett.