Elkerülheti az uniós szankciókat az orosz metrógyártó és a BKV
További Gazdaság cikkek
- Itt a válság, amiről egyre többet beszélnek: két csapás éri egyszerre Európát
- Lázár János 600 milliárd forintos vasútépítési fejlesztésről számolt be
- Közeleg a határidő, megjelent a tervezet
- Megszületett a nagy megállapodás, évekre előre rögzítették, hogyan nőnek a bérek
- Ez sokaknak fájni fog: tízszeresére emelik a parkolás díját az egyik kerületben
A főváros közlekedési cégének már az idei üzleti tervet is csak úgy sikerült nullszaldósra hozni, hogy beleszámítottak 14 milliárd forint állami kompenzációt az akkor még csak fenyegető energia-áremelkedés miatt. A hiányzó összeg azóta csak nőtt: az idei első félévben 18 milliárdot költöttek energiára, miközben tavaly egész évben 20 milliárdot, jövőre pedig – jelenlegi áron – akár 70 milliárdra is felduzzadhat végösszeg.
A gázra aláírt szerződésük van jövő őszig, az üzemanyagra pedig keretszerződésük van a Mol-lal. Ezek számítható költségek.
„Az áramtenderre azonban nem érkezett érvényes ajánlat, abban ugyanis kikötöttek egy maximumárat, ami a jelenlegi piaci ár fele volt" – magyarázta Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója a cég tegnapi háttérbeszélgetésén. A társaság most keresi a megoldást erre.
Hatalmas tétel az üzemanyag is a BKV-nak
A BKV évi 28-29 millió gázolajat fogyaszt, amit a Mol mozgóáron szállít jóval a lakossági hatósági ár felett. Ha a főváros közlekedési cége a most év végéig meghosszabbított hatósági áron kapná az üzemanyagot, hetente 100 milliót spórolhatna, azaz éves szinten 5,2 milliárd forintot.
Az energiaválság mellett az ukrajnai háború, valamint az infláció is jelentős gondot jelent a cégnek.
Az idén eddig csaknem 80 szállítói szerződést mondtak fel, miközben a cég, ahol csak tudta, megadta a partnercég által kért emelést. Bolla Tibor elismerte, hogy állami, illetve fővárosi segítség nélkül nem fedezhető a működési költségtöbblet. A közlekedési társaság 10 milliárdos – változó arányban kihasznált – folyószámla-hitelkeretének megújítására is kiírtak egy tendert, az előzetes ajánlatok alapján akár többet is adnának a bankok. December végén azonban ezeket vissza kell fizetni.
A BKV azt fontolgatja, hogy a költségek csökkentése érdekében télre lezárják az Akácfa utcai központi irodaházukat és az ott dolgozókat különböző telephelyeken foglalkoztatják.
A BKV nem mond le az M3-as metróvonalra szerelvényeket szállító orosz Metrowagonmash-sal (MWM) szemben támasztott, 10 milliárdos kárigényéről sem. A háború miatt akadozó alkatrész-utánpótlásról azt mondta a Népszavának a cégvezetés, hogy az év vége helyett jövő nyárig biztosított az utánpótlás.
„A kijelentés meglepő annak fényében, hogy az MWM felújítás helyett leszállított új kocsijai csapnivaló minőségben készültek el. A beszerzést vizsgáló jelentés 18 sorozathibát tárt fel, köztük a jelentős rozsdásodást és az esetenként nagyon gyorsan kopó alkatrészeket” – írja a lap.
Ki tudják cselezni az EU-s szankciókat
A BKV és az MWM megtalálta a jogi kiskaput arra, hogy az orosz termékekre kivetett szankciókat megkerülhessék. „Az orosz cég garanciateljesítés keretében szállítja az alkatrészek egy részét. Erre az esetre ugyanis nem érvényesek az embargószabályok” – jegyezte meg Környei Éva, a BKV jogi igazgatója. Problémát okoz, hogy jóval kisebb mértékben érkeznek az alkatrészek, mint korábban, de szerencsére kevesebb a meghibásodás is.
A kormányhoz fordult a főváros vezetése a közlekedés fenntartása érdekében
Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes közlése szerint a városvezetés három ponton kérte a kormány beavatkozását.
- Azt szeretnék, ha a paksi atomerőmű által megtermelt és az állami energiakereskedő MVM-nek 12 forint/kWh áron átadott áramot a lakossági hatósági áron, 70 forintért vehetnék meg a közszolgáltatások fenntartására és nem 462 forintért, mint a mostani ajánlat szól.
- Hatósági áras üzemanyagot szeretnének a buszokba is.
- Jónak tartanák, ha az Orbán-kormány hozzájárulna a főváros beruházási hitelfelvételéhez.
A politikus nem tartja kizártnak, hogy a kormány azért nem segíti ki a településeket olcsó árammal és üzemanyaggal, mert így szeretnék bevégezni az önkormányzatok korábban megkezdett államosítását.
(Borítókép: Jászai Csaba / MTI)