Elemzők szerint a magyar kormány meg fog állapodni az EU-val

A forintnak sem mindegy

A Raiffeisen Bank vezető elemzője, Török Zoltán az Európai Bizottság vasárnapi javaslata ellenére ugyanazt gondolja, mint a magyar kormány tagjai, nevezetesen, hogy a magyar kormány meg fog állapodni az Európai Unióval. Török Zoltán szerint talán az Európai Bizottsággal lesz a legkönnyebb ezt tető alá hozni, és ha megtörténik, a megállapodást valószínűleg a többi érintett fél is jóvá fogja hagyni. Tehát ez alapján felszabadulhatnak Magyarország számára az európai uniós források, de ennek ellenére lehet valamekkora forrásvesztés.

Ha a teljes csomagot nézzük, amiben minden benne van, mint például a hétéves költségvetési pénzek és a helyreállítási alap pénzei, akkor az elemző szerint ezekből különböző technikai okok (például időveszteség, hiszen később kezdhetjük a pénzek lehívását) miatt veszíthetünk néhány milliárd eurót. Török Zoltán hozzátette, hogy a pénzveszteség másik oka a korábban érkezett uniós pénzek nem megfelelő felhasználása, az elemző tehát a korábban megvalósult projektekkel kapcsolatban számít valamekkora büntetésre. Ez a Magyarországnak járó uniós pénzek nem túl nagy részét, legfeljebb néhány milliárd eurót teheti ki.

A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a Magyarországnak járó teljes keret körülbelül megyvenmilliárd euró lehet (átszámítva körülbelül 16 ezer milliárd forint), ebből néhány milliárd eurót elbukhatunk. A forintárfolyam szempontjából Török Zoltán szerint annyit érdemes tudni, hogy idén áprilisban jelentette be a bizottság, hogy befagyasztották a Magyarországnak járó uniós pénzek jelentős részét, ez már akkor is negatívan érintette a forintot, amely többek között ezért is gyengült jelentősen. Az elemző hozzátette, hogy ha nem sikerül jó megállapodást kötni, az újabb negatív hatást is gyakorolhat a forintra. Ha viszont jól sikerül, erősödhet.

Semmi sincs veszve

Az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter világossá tette, hogy az Európai Bizottságnak az EU pénzügyminisztereinek tett vasárnapi javaslata nem szavazás eredménye. Hozzátette, hogy az Európai Bizottság jogállamisági eljárás keretében tett javaslata, miszerint Magyarországtól az EU pénzügyminiszterei vonjanak meg 7,5 milliárd euró (átszámítva körülbelül háromezer milliárd forint) kohéziós támogatást (hétéves költségvetés), valójában tényleg csak javaslat, vasárnap semmilyen szankciós intézkedés nem történt.

Fontos tudni, hogy az Európai Bizottság három operatív programot javasolt részleges zárolásra, ezek mindegyikében magas a közbeszerzések aránya. Az Európai Bizottság ugyanis ezekben látja a legnagyobb problémát. Nem teljes pénzmegvonást, hanem a források 65 százalékának befagyasztását javasolták. Ez egyben azt is jelenti, hogy mindenképp lesz valamekkora felhasználható keretösszeg. Virovácz Péter szerint ez lényegében arról szól, hogy az uniós pénzekhez az összes többi operatív program esetében hozzá fog férni a magyar kormány.

Ehhez arra van csak szükség, hogy a magyar kormány majd aláírja a hétéves költségvetés keretszerződését, az elemző szerint erre viszont csak vélhetően a jogállamisági eljárás lezárulta után kerülhet sor. Most a Pénzügyminiszterek Tanácsánál (az Ecofinnél) van a labda, a soron következő egy–három hónapon belül dőlhet el, milyen döntést hoznak.

Virovácz Péter szerint még semmi nem veszett el, hiszen a pénz a hétéves költségvetési keretből kerülhet felfüggesztésre, de ennek egészét idén és jövőre úgysem tudnánk felhasználni. Ha november 19-én nem születne pozitív megállapodás, hanem a Pénzügyminiszterek Tanácsa valamilyen formában elfogadná a szankciót, és azt hazánkkal szemben életbe léptetné, hazánk ennek a három operatív programnak a forrásaihoz csak kisebb mértékben férhetne hozzá.

A pénzügyminiszterek az Európai Bizottság vasárnapi javaslatáról nem véglegesen hoznak döntést, mivel a pénzek átmenetileg is blokkolhatók vagy felszabadíthatók. Ha sikerül megállapodni, akkor sem dőlhetünk hátra hét évre, azonban ha nem születik megállapodás, az sem jelentené, hogy a pénz örökre elveszik. Ez a megállapítás a hétéves költségvetési pénzekre vonatkozik, amire a javaslat is.

Azonban ez a megállapítás nem lenne igaz a helyreállítási alap forrásaira (ez egy másik tétel), hiszen ennél december 31-ig kell megszületnie a megállapodásnak, amely biztosítja Magyarország számára, hogy ne vesszen el a támogatások hetven százaléka. Ám ez nem szankciós tétel, ez a helyreállítási alap szerkezetéből fakad, és bármely tagállamra ugyanúgy vonatkozna, ha nem lenne év végéig aláírt programja.

Nagyon fontos tudni, hogy mivel az idei év első felében látott GDP-növekedés miatt a magyar gazdaság a vártnál jobban teljesített, a helyreállítási alap forrásaiból az előzetesen megállapítottnál kisebb összegre leszünk jogosultak.

Virovácz Péter szerint az a lényeges kérdés, hogy a helyreállítási alap hazánknak járó összege továbbra is változtatható-e, ha Magyarország jobban teljesít. Ha a magyar gazdaság jobban növekszik, kevesebb pénzre vagyunk jogosultak, ezért beszélhetünk ebben az esetben arról, hogy a számítási módszertan szerint alapvetően néhány milliárd euróval kisebb összeg járna hazánknak, és bizonyos értelemben véve erre is az uniós pénz egy részének elbukásaként tekinthetnénk.

Kezd visszatérni a befektetői bizalom

Most azért küzd a magyar kormány, hogy megkapjuk a Magyarországot megillető, a legfrissebb kalkulációk alapján kiszámított támogatási összeget. Ehhez a feleknek december 31-ig kell aláírniuk és ratifikálniuk a megállapodást, mivel a helyreállítási alap támogatásainak hetven százalékát véglegesen is el lehet bukni (ellentétben a kohéziós alappal). Valószínűleg november 19-re fog eldőlni, hogy meg tudjuk-e szerezni ezt a pénzt.

A helyreállítási pénzek ügyében az ING Bank vezető elemzője úgy gondolja, hogy idén év végéig megszületik a megállapodás az Európai Unióval. Ezeket a projekteket viszont úgy kell lefuttatni, hogy végül a források száz százalékig felhasználásra kerüljenek. A pénzek teljes mértékű lehívásának elvi akadálya elhárulhat, azonban csak a gyakorlat fogja bebizonyítani, hogy valóban sikerül-e olyan gyorsan és olyan minőségben programokat felsorakoztatni és projekteket megvalósítani, amelyekkel a valóságban is százszázalékos mértékben le lehet hívni a helyreállítási alap összegét. Fontos információ, hogy míg a hétéves költségvetési keretnél 2027-ig, addig a helyreállítási alap esetében csak 2023-ig lehet megtenni a kötelezettségvállalásokat (a gyakorlatban: véglegesíteni a forrásfelhasználáshoz kapcsolódó konkrét programokat), míg a kifizetések uniós részről előbbinél 2030-ig, utóbbinál 2026-ig teljesíthetők.

Virovácz Péter véleménye szerint a befektetők alapvetően pozitívan értékelték a vasárnapi fejleményeket, hiszen nagyjából összhangban vannak a múlt heti várakozásokkal. A piac is kezdi megérteni, hogy Magyarországon nincs adósságfinanszírozási tragédia. Az elemző azt is hozzátette, hogy nem született olyan európai bizottsági javaslat sem, amelyet ne lehetne a következő két hónapban megoldani, ráadásul a kormány elmondta, hogy a közeljövőben benyújt különböző javaslatokat. Szerinte azt is észrevehették a befektetők, hogy a magyar kormány teljesíti az ígéreteket, nem úgy, mint ahogy a lengyel kormány tette (pontosabban nem tette).

Az ING Bank vezető elemzője szerint kezd visszatérni a befektetői bizalom, de a forint az euróhoz képest a következő hetekben nem biztos, hogy érdemben el tud szakadni a 400-as szinttől. Ha azonban november 19-ig megszületik a végső megállapodás, és lezárul a jogállamisági hercehurca, 390 forint alá kerülhet az euró árfolyama.

Az elemző szerint a piacok kezdik elfogadni azt a kormányzati kommunikációt, hogy a kormány teljesíteni fogja a feltételeket, és meg fog születni a megállapodás, ezáltal hozzájutunk a pénzekhez. Emiatt a befektetők a korábbinál nagyobb bizalmat adhatnak a kormány szavának.

Az idei megállapodásra az elemző nyolcvan-kilencven százalékos esélyt lát. Ennek feltétele, hogy Magyarországnak bizonyítania kell, hogy vállalásai valósak. Hozzátette, hogy az eljárás később is újraindítható, amennyiben a magyar kormány megszegné a vállaltakat.

(Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond az Európai Unió helyzetéről szóló vita során az Európai Parlament plenáris ülésének részeként Strasbourgban 2022. szeptember 14-én. Fotó: Frederick Florin / AFP)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!