Energiaellátás: bajban a magáncégek és az önkormányzatok

A kiszámíthatatlan áringadozásnak két káros hatása van – vélekedik a Világgazdaságnak nyilatkozó energiakereskedő. Egyrészt a hazai tőzsdei ügyletek elszámolóháza, a Keler a megállapodások mellé hatalmas biztosítékot (margint) kér, ráadásul ha a szerződés megkötése óta nőtt a termék ára, akkor az elszámolóháznak joga van akár naponta is további pénzt, úgynevezett variation margint kérni. Nem véletlen, hogy a kereskedett gáz és áram mennyisége csökkent az utóbbi időben.

A másik súlyos következmény pedig, hogy potenciális eladók nem tudnak egy fix árat ígérni. Felkínálhatnak ugyan tőzsdei jegyzéses (Ceegex) plusz néhány eurós megállapodást, de a vevő nem tud ezzel tervezni, mert egyszerűen nem tudhatja, hogyan fog alakulni néhány hónap múlva az általa fizetendő ár. Tehát ha aláírja a szerződést, azzal csak a bizonytalanságot vállalja el.

Ez az ármozgás megöli a piacot

– magyarázta az energiakereskedő. Ezt egy példával is illusztrálta: egy nagy hazai vevő éppen augusztus 26-án vásárolt, amikor az ár a legmagasabb, ezer euró volt megawattóránként jövő évi szállításra, most pedig, amikor 500 euróba kerül, nem tud kihátrálni a szerződésből. Most is előfordul, hogy egy napon belül 50 eurót ingadoznak a jegyzések a Ceegexen belül. Egy neves budai szálloda pedig éppen gáz nélkül maradt a következő időszakban, mert nem akart beleesni az alábbi hibába.

Sok magáncég maradhat energia nélkül

Emiatt jelen helyzetben sok magáncég maradhat áram vagy gáz nélkül a következő időszakra. Nem véletlen, hogy a Vállalkozók Országos Szövetsége által közzétett javaslatcsomagban az állami energiaár-támogatások kiterjesztése mellett az energiaárak képzésének módját is felülvizsgálnák.

Úgy ítéljük meg, hogy a kialakult válság az egész magyar gazdaságot érinti, és a koronavírus-válságnál is erősebben rázza meg, ami gyors, határozott és átfogó állami beavatkozás nélkül tömeges cégbezárásokhoz és munkahelyek százezreinek megszűnéséhez vezethet

– szögezi lesz a szervezet. Még nagyobb a baj az önkormányzatok és az önkormányzati cégek esetében – erre Balogh József energiapiaci szakértő mutatott rá a VG-nek. Mint emlékeztetett, ezen társaságok egészen más árviszonyok mellett készítették el az idei költségvetésüket. Egyelőre nem lehet tudni, hogyan oldja meg például a fővárosi közvilágításért felelős társaság azt a helyzetet, hogy csődbe ment az az áramkereskedő, akitől erre az évre vásárolt fix áron, viszont az új szolgáltató a korábbi ár közel háromszorosáért tudja csak ellátni.

Villámgyors módosítás szükséges

Bár egy június végi kormányrendelet módosítása két pontban is kitért az önkormányzatokra az egyetemes szolgáltatásra való jogosultság kapcsán, de az önkormányzatok esetében az önkormányzati tulajdonú lakásokat említette – magyarázta a szakértő.

Nem leszek vele népszerű, de szerintem villámgyorsan módosítani kellene a rendeletet, és bevonni a rezsicsökkentés hatálya alá az alapvető funkciókat ellátó önkormányzati intézményeket is, például az uszodákat, a könyvtárakat és a kórházakat. Az uszodákat fizikailag nem is szabad bezárni, árt az épületnek, ha kihűl, és nehezen fűthető ki újra. Itt többe kerülne a bezárás, mint a megtakarítás

– részletezte a helyzetet Balogh József.

(Borítókép: Martin Divisek / MTI / EPA)