Ezért fontos, hogy az Eurostat máshogy számítja a magyar inflációt

Az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy az Eurostat már az augusztusi magyar inflációs adatban elszámolta a rezsicsökkentés csökkentését, ezért magasabb az augusztusra kimutatott harmonizált fogyasztói árindex 18,6 százalékos értéke a magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett 15,6 százalékos adatnál.

Csökkentették, növekedett

Tehát, az Eurostattal ellentétben az inflációs adatba a KSH csak szeptemberben számítja bele a rezsicsökkentés változásait. Az Eurostat által közölt adat esetében ugyanis az árváltozást minden szolgáltatásnál abban a hónapban kell elszámolni, amikor az adott szolgáltatás igénybevétele ténylegesen megtörténik, addig a hazai fogyasztói árindex esetében a számla, azaz a kifizetés esedékességének időpontja számít, ami a rezsidíjak esetében jellemzően a fogyasztást követő hónap.

Az Eurostat számításainál mindig a szolgáltatás igénybevételének időpontja a döntő tényező, míg a KSH a számítások elvégzésekor nem ezt, hanem a költség keletkezésének, megjelenésének időpontját veszi figyelembe. Ebből egyúttal az is következik, hogy nagyjából 3 százalék a rezsicsökkentés csökkentésének inflációnövelő hatása.

Az Eurostat harmonizált fogyasztói árindexet (HICP) tesz közzé. Ahogy a harmonizált szó is jelzi, a tagállamok számítási módszereitől eltérő, ám a tagállamok mindegyikénél azonos (azaz harmonizált) módon számítja az Eurostat az országok harmonizált fogyasztói árindexeit. Ezeknek az indexeknek az a feladatuk, hogy az Európai Unió-tagországok inflációs mutatóinak az összehasonlíthatóságát biztosítsák.

Az ING Bank vezető elemzője kiemelte, hogy ez nem magyar specifikus dolog, ez nem Magyarország ellen szól, hanem ez egy európai szabályozás szerint működik. Virovácz Péter hangsúlyozta, hogy például Németországot illetően is van differencia a saját (a német statisztikai hivatal szerinti) és a harmonizált (az Eurostat szerinti) fogyasztói árindexek között, a németek esetében ez augusztusra vonatkozóan közel 1 százalékpontot jelent.

Így nagyobb az eltérés

Az országok saját számítási módszere és az Eurostat harmonizált számítási metódusa között nem csak a fenti eltérés figyelhető meg, hiszen az országok saját és az Eurostat harmonizált inflációs adataiban például az egyes termékek és szolgáltatások súlya sem ugyanakkora.

Azonban a magyar adatot illetően a nagy, 3 százalékpontos különbséget Virovácz Péter elmondása szerint egyértelműen elsősorban a rezsicsökkentés megváltoztatásának figyelembevétele magyarázza. Az összes többi tényező együttesen csak pár tized százalékos eltérést indokolhat.

Fontos lehet a fentieket azzal is kiegészíteni, hogy a Prémium Magyar Állampapírok változó kamatozásának báziskamatát adó magyar inflációs adatot a KSH teszi közzé (így ebben a KSH adatát veszik figyelembe), míg a Prémium Euró Magyar Állampapírok báziskamatát az Eurostat eurózónára vonatkozó harmonizált fogyasztói árindexe adja.

(Borítókép: Index)