Negyedszázada nem volt ekkora az infláció Magyarországon

Alaposan rájár a rúd a forintra, amióta a Magyar Nemzeti Bank közölte: a Monetáris Tanács legutóbbi kamatmeghatározó ülésén a 125 bázispontos emeléssel elért 13 százalékos irányadó ráta egyben a kamatemelési ciklus végét jelenti. Miközben a keddi inflációs adatokra várt a piac, a hazai fizetőeszköz jegyzése hétfőn előbb a dollárral (442,25), majd az euróval szemben is (429,06) történelmi csúcsot döntött napközben. Az előzetes várakozások alapján a fő kérdés az volt, a pénzromlás üteme már szeptemberben elérte-e a 20 százalékot.

Az árindex emelkedése leginkább a háztartási energia- és az élelmiszerárak egekbe szökésének tudható be.

Egy év alatt

2021 szeptemberéhez képest az élelmiszerárak 35,2 százalékkal emelkedtek, míg a háztartási energia még brutálisabb mértékben, 62,1 százalékkal.

Az élelmiszereken belül leginkább a kenyér (76,2 százalék), a sajt (68 százalék), a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém (66,3 százalék), a margarin (61,2 százalék), a száraztészta (60,2 százalék), a tojás (53,7 százalék) drágult. Átlag alatti mértékben, 22,4 százalékkal nőtt a sertéshús, 19,1 százalékkal a csokoládé, kakaó, 10,9 százalékkal a cukor, 5 százalékkal az étolaj ára.

A rezsicsökkentés szabályainak augusztus 1-től hatályos módosítása következtében a háztartási energián belül a vezetékes gáz ára 121, az elektromos energiáé 28,9 százalékkal nőtt. A palackos gáz ára 45, a tűzifáé 43,8 százalékkal növekedett.

A tartós fogyasztási cikkek 14,7, a szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,2, ezen belül az alkoholos italok 16,5 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 45,5, a lakásjavító és karbantartó cikkeké 27,7, a mosó- és tisztítószereké 24,8, a testápolási cikkeké 24,5, a járműüzemanyagoké 5,8 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatások díja 8,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 28,5, a lakásjavítás és -karbantartás 22,8, a járműjavítás és -karbantartás 20,5, a sport- és múzeumi belépők 16,6, a lakbér 12,6 százalékkal került többe.

Nézzük, mi történt augusztus óta

Augusztushoz képest átlagosan 4,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Az élelmiszerek 3,5 százalékkal, a háztartási energia ára 59,2 százalékkal nőtt, a vezetékes gáz és az elektromos energia lakossági árának augusztus 1-jétől hatályos áremelése következtében.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,1 százalékkal csökkent, a sport- és múzeumi belépők 3,2 és a testápolási szolgáltatások 2,7 százalékos drágulását ellensúlyozta az üdülési szolgáltatások – szezonális hatások miatti – 13,6 százalékos árcsökkenése.

Az euróövezetben sem fényes a helyzet

Szeptemberben az első alkalommal ért el két számjegyű éves növekedést a fogyasztói árindex, és ezzel újabb rekordot állított be az euróövezeti infláció az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat előzetes adatokon alapuló, pénteken publikált jelentése alapján.

Az infláció 10 százalékra emelkedett az előző havi 9,1 százalék után, szemben a piac által várt 9,7 százalékkal.

A legnagyobb mértékben, 40,8 százalékkal az energiaárak nőttek éves bázison az euróövezetben szeptemberben. Augusztusban 38,6 százalék volt az éves növekedés. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek ára 11,8 százalékkal emelkedett az előző havi 10,6 százalékos éves növekedés után. A nem energiaipari cikkek ára 5,6 százalékkal emelkedett 5,1 százalék után, a szolgáltatások ára pedig 4,3 százalékkal haladta meg szeptemberben az egy évvel korábbit az augusztusi 3,8 százalékos éves növekedés után.

Meglepte az elemzőket

A szeptemberi inflációs adat alaposan meglepte az elemzőket, a konszenzus „csak” 19,8 százalék volt a szokásosnál jóval nagyobb bizonytalanság mellett, mivel a rezsiemelés, valamint az élelmiszerárak emelkedésének hozzájárulása széles skálán mozgott az elemzői modellekben – közölte a keddi inflációs adatokra reflektálva Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.

„Nagy valószínűséggel felül kell vizsgálnunk az infláció tetőzésére vonatkozó előrejelzésünket is, amely így is  decemberi tetőzést vetített előre 20,8 százalékos inflációval” – mondta a szakember.

Hozzátette: ma már ez is optimistának tűnik, ennek fényében különösen izgalmas kérdés, hogyan hat mindez a monetáris politikára. A jegybank megkötötte a saját kezét a kamatemelési ciklus végének bejelentésével, de látható, hogy az új eszközök révén folytatta a szigorúbb monetáris politikát (a két hónapos betéti kamat 14,14 százalék lett a múlt heti tenderen). A forint gyengülése azonban egyelőre arra utal, hogy a meghatározó piaci szereplők szemében ez az unortodox kamatemelésekre való áttérés nem tűnik optimális megoldásnak.

Kiss Péter szerint, ahogy az várható volt, a hó/hó adat emelkedéséért teljes egészében a rezsi és az élelmiszer árak megugrása felelős. Összességében az adat nem változtat a kilátásokon,

Az éves adat is várakozáson felüli lehet

Az energiaárak brutális emelkedése önmagában 3,7 százalékponttal növelte az inflációt – közölte Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció is igen meredeken, 20,7 százalékra ugrott, ami kissé felülmúlta a várakozásokat – tette hozzá.

A vártnál jóval magasabb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügy termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, számos, elsősorban élelmiszer termékpályán a nyersanyag és energiaöltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások, valamint a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges feloldása miatt az idei átlagos infláció meghaladhatja az eddigi 13,6 százalékos, valamint a jövő évi 12,4 százalékos várakozásunkat

– mondta Suppan.

Az elemző szerint az orosz–ukrán háború, valamint az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírják az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljeskörűen.

További emelkedés várható

A következő hónapokban az átárazások várható folytatódása miatt kismértékben tovább emelkedik az infláció, ami

Az év végéig kissé 21 százalék fölé emelkedhet az infláció, azonban a jövő év elejétől bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számítunk – mondta Suppan Gergely.

Az MNB az élelmiszerárakat okolja

A szeptember havi infláció több mint felét az élelmiszerek, valamint a szabályozott árú termékek és szolgáltatások drágulása magyarázza. A feldolgozott élelmiszerek nélkül számított maginfláció havi emelkedése mérséklődött az augusztusi átárazást követően, vagyis ennél a termékcsoportnál az inflációs folyamatok mérséklődése tapasztalható – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank.

Az átfogó inflációs mutató az augusztusi éves indexhez képest 4,5 százalékponttal emelkedett, az éves maginfláció 20,7 százalékos volt, ami 1,7 százalékponttal magasabb az előző havinál – írta az MNB.

Az infláció 4,5 százalékpontos szeptemberi emelkedésének mintegy 85 százalékát két termékkör adja: a szabályozott árak 2,8 százalékponttal, az élelmiszerek 1,0 százalékponttal járultak hozzá a fogyasztóiár-index gyorsulásához.

A szabályozott árú termékek és szolgáltatások árai augusztushoz képest 22,4 százalékkal emelkedtek, így a termékkör éves árváltozása 24,2 százalék. A jelentős emelkedés döntő része a lakossági rezsiárak módosításához kapcsolódik (gáz és áram árak), ugyanakkor a tankönyvek, az iskolai, az óvodai, bölcsődei étkezés, illetve a parkolási díjak is drágultak.

Az MNB számításai szerint az élelmiszerárak 38,6 százalékkal emelkedtek év/év alapon szeptemberben, az augusztushoz képest 3,8 százalékkal volt magasabb az élelmiszerek inflációja.

(Borítókép: Index)