Remegő kézzel fogjuk a kosarat: így alakította át a vásárlási szokásainkat az infláció

Mérföldkőhöz ért az infláció: a 20,1 százalékos szeptemberi fogyasztói árindexből ráadásul az élelmiszerek 35,1 százalékos drágulással vették ki a részüket. Noha a pénzromlás üteméhez összességében nagyban hozzájárult, hogy a rezsicsökkentés átalakítása most először köszönt vissza a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiban, a folytatódó élelmiszerár-emelkedésnek is kiemelt helye van a fék nélkül száguldó inflációvonaton (az ugyancsak megugró árú szolgáltatások és szabályozott árú termékek mellett).

Az elmúlt hónapban tehát a KSH szemüvegén át átlagosan bő harmadával került többe egy élelmiszerboltos látogatás, mint tavaly szeptemberben, a lakosság által érzékelt infláció azonban ennél jóval nagyobb. Egyre többen panaszkodnak arra, hogy a néhány hónapja még 4-5 ezer forintos napi beszerzések ma már 8-10 ezer forintot visznek el, a 15-20 ezer forintos hétvégi nagybevásárlások pedig már túlcsordultak a 30-35 ezer forinton. Ehhez nagyban hozzájárul, hogy a hivatalos statisztika szerint is éves alapon 76,2 százalékkal drágult a kenyér, 68 százalékkal a sajt, de jóval többe kerül a vaj (66,3 százalékkal), a margarin (61,2), a száraztészta (60,2) és a tojás (53,7) is. Nem meglepő az sem, hogy a kiskereskedelmi forgalom (augusztusban) a várakozásoktól elmaradva, csak 3,3 százalékkal bővült, az élelmiszerüzletekben ráadásul 2,4 százalékkal vissza is estek az eladások. Ezt tudva nem meglepő, hogy trendforduló figyelhető meg a fogyasztói magatartásban.

Megjelent a háborús infláció, ami magával hozta a lefelé vásárlás jelenségét. Ez azt jelenti, hogy a vevők elsősorban az olcsóbb, az akciós és a hatósági árazásban érintett termékeket részesítik előnyben

– összegzett az Indexnek Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője. Kiemelte: a vásárlói kosarakról általánosságban elmondható, hogy csökkenésben vannak, a vevők nagyon meggondolják, mit és mekkora mennyiségben vesznek, és főképp, hogy mennyiért. Ezzel összefüggésben míg a saját márkás termékek forgalmi részaránya éves átlagban 25 százalék körül mozgott, addig az elmúlt hónapokban már meghaladja a 30 százalékot.

Nem mondunk le semmiről

Erre rímelnek Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatójának szavai, aki elmondta, hogy az első áras, saját márkás, akciós termékek kerültek fókuszba, az eladási részarány ebbe az irányba tolódott el. Olyan termékeket ugyanakkor nem látnak, amelyekről teljesen lemondanának a vásárlók. Az Auchannál is arra hívták fel a figyelmet, hogy szinte minden kategóriánál érezhető, hogy volumennövekedés van a kedvezőbb, de inkább jó ár-érték arányú termékeknél. A saját márkás termékeiknél növelték is a kihelyezést, de az akciós áruk volumennövekedése is jelentős. Eközben mégis úgy látják, továbbra is megvan a kereslet a prémiumtermékek iránt.

Az infláció hatása, az emelkedő árak valóban kihatással vannak a fogyasztók vásárlási szokásaira - erősítette meg felvetésünket Tőzsér Judit, a Lidl vállalati kommunikációs cégvezetője. Rámutatott, hogy jelen gazdasági helyzetben a vásárlók egyre árérzékenyebbek, most még inkább felerősödni látszik az, hogy bevásárlásaik során az ár a meghatározó, és jobban reagálnak az akciókra. Megfigyelhető az is, hogy a drágább márkatermékek helyett előnyben részesítik a kedvezőbb árú saját márkás termékeket, melyek kiváló minőséget biztosítanak.

A Tesco sajtóosztályán arról tájékoztatták az Indexet, hogy a vásárlók próbálják megtalálni a számukra legjobb stratégiát a magas infláció és a növekvő energiaárak leküzdésére. Sokan úgy próbálják csökkenteni a kiadásaikat, hogy egy-egy vásárlás alkalmával kevesebb terméket tesznek a kosarukba, de jellemző az is, hogy többen keresik a promóciókat, így több boltot keresnek fel, mint korábban.

A Pennynél is azt hangsúlyozták, hogy a bevásárlások alkalmával egyértelmű volumencsökkenést tapasztalnak, azaz inkább kevesebb termék kerül a kosárba. A promóciós termékekre náluk is nagyobb figyelem irányult, vagyis az aktuális akciókban szereplő árucikkek nagyobb számban fogytak, a „pont annyi, mint tavaly” felhívással is igyekeznek segíteni a vevők orientációját.

A versenytársakhoz hasonlóan az Aldinál azt állapították meg, hogy megnőtt a fogyasztói tudatosság, az előre tervezés, a vásárlók az árakat még jobban összehasonlítják, a legkisebb árkülönbség is sokat számít a döntések meghozatalakor. A diszkontláncnál úgy látják: jelenleg számos hatás érvényesül egyszerre, egy időben, például az év eleji adó-visszatérítés, az árstop, a szállítási nehézségek, az élelmiszer-infláció – és a szokásos szezonális hatások. Számos vásárló most kezdi megismerni és kipróbálni a saját márkás termékeket, amelyek ugyanolyan minőség és beltartalom mellett a márkatermékek árához képest akár 30 százalékos árelőnyt biztosítanak, így az élelmiszer-infláció egy része akár kompenzálható velük.

Áldás és átok az árstop

Az árstop meghosszabbítására s annak hatásaira szűkítve a kört Maczelka Márk (SPAR) arról beszélt, hogy az érintett termékek népszerűsége töretlen. A SPAR kommunikációs vezetője szerint a jó hír az, hogy a szomszédunkban zajló háború ellenére élelmiszerellátás-biztonsági problémákkal a magyar lakosságnak nem kell szembenéznie. Fodor Attila megjegyezte: az árstopos termékek értékesítése jelentős veszteséget okoz a kereskedőknek. Ugyanis jelentős a különbség a beszerzési és a rögzített értékesítési ár között, tehát jóval magasabb áron szerzik be a termékeket, mint amennyiért azt az üzletekben árusítaniuk kell. A CBA kommunikációs igazgatója hozzátette:

Az árstop kezdete óta a beszállítók már több hullámban emelték az érintett árucikkek átadói árait, melynek hatására a veszteségeik is folyamatosan emelkednek. Úgy látja, mindez különösen nagy erőfeszítést igényel a családi és a kisvállalkozások részéről, amelyek jellemzően kis alapterületű, vidéken elhelyezkedő egységeket üzemeltetnek, és a forgalmuk jelentős részét az alapvető élelmiszerek teszik ki.

A Lidlnél azt mondták, folyamatos az érdeklődés az árstoppal érintett termékek iránt, ezért a diszkontlánc jelentős mennyiségű termék rendelkezésére állásáról gondoskodik, hogy a megnövekedett keresletet ki tudja elégíteni. Tőzsér Judit szerint az árstop meghosszabbítása előtt meglódult a kereslet a hosszú eltarthatósággal rendelkező termékek iránt, erre szeptember elején az étolaj volt a legjobb példa. A szakember nyomatékosította: ebben a helyzetben is kiemelten fontosnak tartják, hogy a lehető legjobb ár-érték arányt biztosítsák vásárlóiknak, így különböző spórolási tippekkel és ajánlatokkal segítik őket a vásárlás során.

A Tesco megítélése szerint a február elsejétől alkalmazott hatósági ár a növekvő infláció és a háború okozta gazdasági nehézségek közepette enyhítette a lakosságot érő közvetlen élelmiszerársokkot. Míg ezt a célját betöltötte, extra keresletet is generál a hét árstopos termékkategóriára. „Tisztában vagyunk vele, hogy a jelenlegi inflációs környezet milyen kihívásokat jelent a háztartásoknak, ezért minden körülmények között vásárlóink mellett állunk, és segítjük őket abban, hogy az általunk nyújtott lehetőségekkel jól be tudják osztani a pénzüket. Magyarországon üzleteinkben és online is éppen ezért árgarancia-felirattal jelöljük azokat a termékeket, amelyek árát tartósan alacsonyan tartjuk. Ez közel 700 alaptermék, illetve olyan árucikk, amelyeket a vásárlók gyakran keresnek” – részletezték az üzletláncnál.

Továbbra is két számjegyű volumennövekedés mutatkozik az előző év hasonló időszakához képest az árstopos termékeknél az Auchan szerint. Csakhogy az áruházláncnál azzal szembesültek, hogy a beszerzési árak egy év alatt öt-tíz alkalommal növekedtek az eladási árak változása nélkül. A Pennynél nyomatékosították: az árstopok meghosszabbítása nem hoz változást a diszkontlánc eddigi működésében. Egyúttal ismertették, hogy az árstoppal érintett termékek iránti kereslet a bázisidőszak felett van.

Az Aldinál kijelentették: mindig a legalacsonyabb árat szeretnék biztosítani a piacon, nem csupán hét, hanem a lehető legtöbb termék esetében, hiszen egy átlagos bevásárlói kosár sem hét termékből áll. Az áruházlánc azon dolgozik, hogy az emelkedő beszerzési árak mellett is alacsony árszínvonalat tartson fenn minden terméknél, a fogyasztó pedig a saját pénztárcája alapján a számára gazdaságilag legracionálisabb döntést tudja meghozni. Az árstopos termékek hozzáférését segítve étolajból egyszerre maximum 5 liter vásárolható, tejből 12 liter, csirkemellből 2, csirke far-hátból 3, sertéscombból 5 kilogramm, kristálycukorból és lisztből ugyancsak 5-5 kiló.

Hogy áll a forgalom?

Kiskereskedelmi körképében arra is kíváncsi volt az Index, hogy az áruházláncok meg tudják-e erősíteni azt az iparági értesülést, miszerint bár a forintban mért forgalom (a magas infláció miatt) hozza az üzleti tervben szereplő számokat, a háttérben a vásárlók, a tranzakciók száma inkább stagnál vagy csökken. Ha ráadásul az év végéhez közeledve még inkább beüt a válság, félő, hogy a karácsonyi nagybevásárlások is szerényebbek lesznek. Maczelka Márk (SPAR) nem köntörfalazott: „A volumenek egyes termékek esetében egyértelmű csökkenést mutatnak, kevesebb gyümölcsöt, húst és salátát vesznek a fogyasztók, azonban az alapvető élelmiszerek és a mentes termékek fogyása általánosságban véve továbbra is tartja magát.” Fodor Attila (CBA) szerint is

Ezzel szemben az Auchannál állítják: tranzakciószámban is enyhe növekedésben vannak az előző évhez képest, ugyanakkor a karácsonyi időszakban sem tranzakciószám-, sem volumennövekedéssel nem számolnak. Felidézték, hogy az év végi szezonális termékeknek (karácsonyi dekoráció, karácsonyi játék és édesség) köszönhetően évről évre piacrészt tudnak nyerni, ami jó hatással van a többi kategória forgalmára is. A Penny is azt közölte, hogy az első kilenc hónap alapján mind a vásárlók száma, mind pedig a tranzakciók száma nő. „Megfigyelhető, hogy az üzleteinkbe betérők többször vásárolnak némileg kevesebbet, ezzel csökkentve annak az esélyét, hogy megromoljon náluk az élelmiszer” – állapították meg.

Érdekesség, hogy az Aldi hazai és nemzetközi tapasztalata szerint is a válságok, krízisek a diszkont szegmens felé terelik a vásárlókat. Ez a folyamat Magyarországon is bekövetkezett már, az elmúlt hónapokban – a fent említett növekvő fogyasztói tudatosság és ár-összehasonlítás következtében – az Aldi áruházakban pedig mind a vásárlószám, mind a tranzakciók száma növekedett. Ráadásul egyértelműen több nyugdíjas vásárlójuk lett.

(Borítókép: Index)