Még nincs vége, tovább drágulhat a kenyér

A magas infláció elindította a lefelé vásárlást, hiszen az élelmiszerek 35,1 százalékos drágulása a 20,1 százalékos szeptemberi fogyasztói árindexen is túlmutat. Az infláció merőben megváltoztatta vásárlási szokásainkat, ami már most tetten érhető: a hivatalos statisztikák szerint éves alapon már 76,2 százalékkal drágult a kenyér, és úgy néz ki, ez még nem a vége.

A malmok immár a magas, tonnánként 140 ezer forint körüli búzából őrölnek, ezért október elején nagyjából mindegyikük meglépte a már korábban beharangozott, kilogrammonként tíz forint körüli áremelést

– mondta a VG-nek Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki hozzátette, hogy most az ötvenkilós, zsákos kiszerelésű liszt nettó átadási árának centruma körülbelül 230 forint körül alakul.

Export helyett importra szorulunk

Az eddigi tapasztalatok alapján látszik, hogy az exportengedélyek kiadásán lassított az állam, de ez a jelenlegi helyzetben nem sokat változtat a piacon, ugyanis az export nem indult be, és az évek óta nagy keresletet támasztó olasz vevők sem jelentek meg az igényeikkel.

Az export beindulását ösztönözheti a gyenge forintárfolyam és a párizsi gabonatőzsde áremelkedése is, jelenleg azonban csupán a malmok vannak a piacon. Ezen a külföldi vevők aktivizálódása mellett az is változtathat, ha megjelennek keresletükkel a takarmánykeverők is.

Kirívóan gyenge kukoricatermést várnak az idei évre, és Lakatos Zoltán szerint az ukrán kukoricából sem jut mindenkinek, ezért elképzelhető, hogy az idei szezonban a búza takarmánycélú felhasználása is erősödni fog.

Sok termelő még magasabb búzaárakban reménykedve és kihasználva az elegendő tárolókapacitást és a készletfinanszírozási forrásokat, tartja a búzáját, ami azt eredményezi, hogy a lisztpiacon korábban elképzelhetetlen módon Romániából és Ausztriából is érkezik liszt Magyarországra. A magyar liszt versenyképtelensége a magas belpiaci búzaárak mellett is feltűnő, hiszen a román lej stabilabb a forintnál, ahogy az euróárfolyam is inkább egy fordított irányú árumozgásnak kedvezne.

A magyar lisztet csak az tartja kint valamennyire a román piacon, hogy jobb minőséget tudunk előállítani, mint ők

– vélekedett Lakatos Zoltán, aki szerint ez az év valahogy még eltelik, hiszen december végéig mindenkinek meg van kötve a szerződése az energiaszolgáltatókkal.

Az áremelés nem megoldás

Véleménye szerint nagyobb baj majd jövőre lesz, hiszen a 250-280 forintos kilowattóránkénti ár már olyan mértékű költségnövekedést eredményez, amelyet az árak emelésével sem lehet majd lekövetni, hiszen a vásárlóerő is csökkenni fog.

Ha januártól valóban ezekkel az árakkal kell számolni, akkor az áramköltség önmagában magasabb lesz, mint eddig az összes ráfordítás volt

– érzékeltette az arányokat Lakatos Zoltán.

A malmok túlélését nehezíti, hogy most nagyon magas kamatok mellett kell finanszírozniuk a készleteiket. „Lehetetlen, hogy kigazdálkodja az iparág a 15 százalékos kamatokat, a finanszírozás költségeinek beépítése ismét csak megfizethetetlen árakat hozna” – mondta, hozzátéve, hogy az agrárkormányzatnak már jelezték az áramárak és a kamatok okozta problémát, és támogatást várnak  az áramárban.

(Borítókép: Frissen sült Szent István-kenyér a Magyar Ízek Utcája rendezvényen a Várkert Bazárnál 2021. augusztus 20-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)