A turizmus az elsők közt lábalhat ki a válságból, de lehet, hogy vonattal megyünk az Adriára

A kibontakozó energiaválság közepette egyértelműen azok a szállodák, panziók, éttermek vannak jelenleg a legnagyobb veszélyben, amelyek az utóbbi évtizedekben kevésbé vagy egyáltalán nem áldoztak energetikai fejlesztésekre. Mindemellett olyan vendégkörrel rendelkeznek, ahol a recesszió miatt komoly keresletcsökkenés várható.

Ez pedig azt jelenti, hogy elsőként a kisebb, korszerűtlenebb, jellemzően vidéki háromcsillagos szálláshelyek kerülhetnek nehéz helyzetbe

– mondta az Indexnek Somlyai Zoltán, a BDPST Hotel Management Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kuratóriumának tagja. A turisztikai szakember arról is beszélt, hogy azok a hotelek különösen hátrányos helyzetben lehetnek, amelyeknek mostanában jár le a jellemzően egy-két évre megkötött energiaszerződése, ezért már a jóval magasabb rezsiárakkal kell kalkulálniuk. Ez fokozottan érinti mindenekelőtt a magas energiafogyasztású wellnessrészleggel rendelkező szállodákat is.

A kérdést megfordítva, hogy ki fogja sikerrel átvészelni a mostani válságot, Somlyai Zoltán úgy véli, főként azok a szállodák, ahol a tőkeerős tulajdonosi háttér hosszú távú vízióval és stratégiával rendelkezik az üzemeltetéssel, illetve azzal kapcsolatban, hogy a befektetésük hogyan fog megtérülni. Ők most kétségtelenül előnyt élveznek. Egyes, magasabb kategóriájú, prémiumszolgáltatást nyújtó hotelek szintén túl fognak élni, amennyiben a vendégkörük egy válság ellenére is ugyanúgy rendelkezik majd szabadon elkölthető jövedelemmel.

Vasúton a családdal az Adriára

„A 2008–2009-es válság komolyan megviselte az idegenforgalmat és a szállodaipart is, amiből 2019-re sikerült szerencsésen kilábalni a kereslet növekedésével, illetve átlagáremeléssel. Majd mind a hazai, mind a nemzetközi turizmusban a pandémia igazi hullámvasútként hatott az utóbbi két évben: 2020-ban a koronavírus-járvány berobbanását követően hónapokig gyakorlatilag teljesen leállt az élet világszerte, majd ezt követően tavaly és az idei első fél évben ismét erősödni kezdett az idegenforgalom az alacsony 2020-as bázishoz képest” – tekintett vissza Somlyai Zoltán, aki a közeljövőben arra számít, hogy a vendéglátóhelyek becsődölésével akár előállhat az a zavarba ejtő szituáció is, hogy a bezárások szintje meghaladja a keresletcsökkenés ütemét.

Így többlet jelenik meg azokban az éttermekben, azokon a szálláshelyeken, amelyek még nyitva tudnak tartani. Vagyis elképzelhető, hogy akik a jelenlegi válságban valahogy talpon maradnak, akár még forgalombővüléssel is számolhatnak.

A turizmus, a vendéglátás jövőjét persze egyelőre mi is nagyrészt a kristálygömbbe nézegetve próbáljuk kitalálni. A szakmában eltöltött négy évtizedes tapasztalat azonban azt mondatja velem, hogy a válságokból a turizmus mindig viszonylag gyorsan kilábal, sőt egyre gyorsabban. Ha visszagondolok a nagyobb válságokra, amelyek a magyar turizmust megrengették, azt látom, hogy mindig gyorsabb és gyorsabb volt az iparág visszapattanása. Azért, mert egyre nagyobb rá az igény

– prognosztizálja a szakértő, aki azt is kiemelte, hogy az utazási költségek növekedése is nagyban befolyásolja majd a keresletet. Meglátása alapján a repülőjegyárak jóval drágábbak lesznek, a korábbi gyakorlat és árazás következtében a pár ezer forintos city breakek eltűnnek. Mindeközben maga a repülővel való utazás műfaja is korlátokba fog ütközni. Többek között azért, mert a légi közlekedés a Covid után máig nem tért magához: rengeteg a járattörlés, és a légitársaságok még mindig csökkentett járatszámmal repülnek.

Aki repült az utóbbi időben, így vagy úgy megtapasztalhatta, hogy össze van zuhanva a repterek szolgáltató háttere. Előfordul, hogy az utasokat még eljuttatják a célállomásra, de a csomagokat már nem, vagy csak jelentős késéssel. Egész egyszerűen nincs, aki feltegye a csomagokat a gépre, ahogy a munkaerőhiány miatt a felszállás előtt hosszabb időt kell várni, hogy a gépet valaki kitolja. Ezek után jó kérdés, hogy mennyiben kerül át a hangsúly a buszos, valamint az autós utazásokra

– sorolja a dilemmákat Somlyai Zoltán.

Azt a szakember is elismeri, hogy a buszos és az autós utaknak a benzinár-növekedés szabhat gátat, épp ezért nem lepődne meg a vasúti közlekedés várható fellendülésétől. Hiszen – érvel Somlyai Zoltán –, vasúton nagy tömeget is viszonylag olcsón lehet szállítani. A vonatok hagyományosan jóval alacsonyabb kihasználtsággal közlekednek, mint a repülőjáratok. Tehát várható, hogy energiatakarékosan, vasúton gördülünk majd a családi nyaralásra.

(Borítókép: Turisták strandolnak Horvátországban, Splitben. Fotó: Fernando Gutierrez-Juarez/picture alliance via Getty Images)