Havi hárommillió fixen, mégsem egészen álommunka

Magyarországon mindig mindenki mindent jobban tud. Ha például a futball, azon belül is a magyar válogatott szereplése a téma, rögtön a „tízmillió szövetségi kapitánya országa” vagyunk, de az elmúlt két évben sokan érezhették magukat félinformációk alapján virológusnak vagy épp biztonságpolitikai szakértőnek is. Az utóbbi példáknál is hajmeresztőbb azonban, hogy a napokban már egyre többen képzelték magukat jegybankárnak, mondván: nem igaz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem tud mit kezdeni a magas inflációval, a forintot pedig hagyja rekordszintre gyengülni a főbb devizákkal szemben!

Önjelölt tudósok helyett

Bár a 20,1 százalékos szeptemberi fogyasztói árindex megmásíthatatlan tényadat – sőt egyes elemzők csak jövő januárra, 25 százalék körüli szinten várják a pénzromlás csúcsát – szerencsére a hazai fizetőeszköz magára talált a hét végére. És mielőtt még színre léptek volna a monetáris politika önjelölt tudósai, a kedvező folyamatban bizony érdemi szerepe volt az MNB-nek. A forint euróval szembeni jegyzése nemhogy a 430-as, hanem a 420-as szintnek is búcsút intett, és egészen 417-418-ig erősödött vissza, de a dollár és a svájci frank vonatkozásában is 2-3 százalékot izmosodott egy napon belül.

Pedig sok víz lefolyt a Dunán azóta, hogy Matolcsy György jegybankelnök a monetáris tanács legutóbbi – szeptember 27-i – kamatmeghatározó ülése után közölte: ezzel a 125 bázispontos emeléssel (szemben a 100 bázispontos piaci várakozással), elérve a 13 százalékot, jó nagy pontot tettek a 16 havi alapkamat-emelési ciklusra, s a folytatásban ezzel az irányadó rátával érdemes számolni. A bejelentés hírére megindult a lejtőn a forint, s a riasztó inflációs adat később csak olaj volt a tűzre, miután azonban Virág Barnabás alelnök pénteken ismertette a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntését, végre elérkezett a várt fordulat.

A tanács ugyanis 950 (!) bázisponttal 25 százalékra emelte a kamatfolyosó felső szélét, az egynapos fedezett hitel kamatát, az addigi 15,5-ről. Nem kevésbé fontos üzenet, hogy a testület bejelentette: az év végéig közvetlenül a jegybank biztosítja az energiaszámla rendezéséhez szükséges devizaigényt. Erre már csak a devizapiaci kereslet-kínálati egyensúly visszabillentése miatt is szükség volt, továbbá, hogy a 13 százalékos alapkamat az eredeti elképzelésnek megfelelően elegendő legyen a fundamentális inflációs folyamatok kezeléséhez.

Kilenc fontos ember

A monetáris politikai hullámvasút után végképp itt az ideje megismerkedni a döntéshozókkal! Nem nehéz belátni, hogy miért a monetáris tanács az MNB legfőbb döntéshozó szerve, hiszen fő feladata a jegybank kamatainak meghatározása az árstabilitás érdekében. Ezen keresztül a tanács befolyásolja a forint árfolyamát, közvetve pedig a kereskedelmi bankok hitel- és betéti kamatait is. A testület tagjai mindenekelőtt az MNB vezető tisztségviselői: Matolcsy György elnök és három alelnöke, Patai Mihály, Kandrács Csaba, illetve Virág Barnabás, a további tagok pedig Gottfried Péter, Kardkovács Kolos, Kocziszky György, Parragh Bianka és Pleschinger Gyula. A mandátum hat évre szól, a jegybank vezérkarának tagjai automatikusan, kinevezéssel kerülnek be, a többieket meg-, illetve újraválasztják.

A jegybanktörvény (2013. évi CXXXIX. törvény) értelmében a monetáris tanács egy legalább öt-, legfeljebb kilenctagú testület (jelenleg kilenc), szükség esetén bármikor összehívható, de havonta legalább egy alkalommal ülésezik. Ezzel szemben hosszú évek gyakorlata alapján a havi két ülés a megszokott, amelyek közül minden hónapban a második szolgál az alapkamat meghatározására. Az utóbbi ülések rövidített jegyzőkönyvét az aktuális kamatdöntés után bő két héttel ismertetik, ezeken a tanácskozásokon a tagok negyedévente az aktuális inflációs jelentés végleges verzióit is tárgyalják. Erre legközelebb az év végi ünnepekkor, december 20-án kerül sor.

Mennyi az annyi?

Sokakat érdeklő és nem mellékes szál a monetáris tanács tagjainak díjazása. Az MNB-elnök havi bére 5 millió forint, az alelnököké ennek a 90 százaléka, azaz 4,5 millió. Fontos tisztázni, hogy a vezető tisztségviselők külön juttatásban nem részesülnek a tanácsban végzett tevékenységükért, az a munkájuk része. A jegybanktörvény rögzíti a további tanácstagok bérét is, ami az elnök bérének a 60 százalékának megfelelő, tehát 3 millió forintos összeg. Ha megszűnik egy tanácstag megbízatása, az azt követő hat hónapban hitelintézetnél munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt nem létesíthet. A tilalom ellentételezéseképpen a megbízatásuk megszűnésekor hathavi bérükkel azonos összegű juttatás illeti meg őket.

Visszatérve a Matolcsy György által bejelentett 16 hónapos kamatemelési ciklus lezárására, az irányadó ráta nagy utat tett meg. Igaz, a Covid-válság és legfőképpen az ukrajnai háború nem is annyira közvetett negatív gazdasági hatásai miatt folyamatos (volt) a lépéskényszer. Mégis jelzésértékű, hogy egy éve ilyenkor még csak 1,65 százalékról emelkedett 1,80 százalékra az alapkamat, amely korábban – a konjunktúra idején – évekig változatlan volt. 2016. május 25-től egészen 2020. június 24-ig 0,90 százalékon állt – és utána is még tovább csökkent (egészen 0,60 százalékig), majd tavaly júniustól folyamatosan emelkedett. A legutóbb 125 bázisponttal 13 százalékra, s ha az MNB tartja magát az eddigiekhez, a soron következő, október 25-i ülésen már nem is jön újabb emelés.

(Borítókép: Bődey János / Index)