Patthelyzetben a wellness-szállodák a rezsiárak miatt

A budapesti, valamint az üzleti turizmusra épülő vidéki szállodák bár gyengélkednek, egyelőre nincsenek kritikus helyzetben. A fővárosi kereslet október–novemberben az unióból érkező magas vendégforgalomnak köszönhetően stabil lehet, mivel a főváros ár-érték arányban is vonzó úti célnak számít. Ezáltal egy fokkal jobb helyzetben vannak azok – a főként fővárosi – szállodák, amelyek nem vagy csak kisebb mértékben építenek a wellness-szolgáltatásokra, azonban a vidéki wellness-szállodák esetében már nem túl rózsás a helyzet.

A wellnessipar lehet az elszabaduló energiaárak egyik nagy vesztese 

– hangsúlyozta az Indexnek Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.

Elgondolkodtatóak lesznek az októberi számlák

A vidéki szállodáknál az októberi rezsiszámlák megérkezése lehet vízválasztó. Készítettek ugyan becsléseket az energiaköltségek növekedéséről, a valóság várhatóan elkeserítőbb lehet. A számlák megérkezését követően lehet pontosan látni, hogy azok mekkora terhet jelentenek majd egy szálloda számára, és azt, hogy ki tudják-e azokat gazdálkodni. Amennyiben erre nem képesek, akkor érdemes lehet átmenetileg a bezárás mellett dönteni.

Baldauf Csaba megjegyezte, hogy talán némi reményre adhat okot a gáz árának alakulása: a holland gáztőzsdén (TTF) péntek délelőtt 11 órakor 146 euró/kWh-n állt, amely majd 200 euróval kevesebb, mint az augusztusi jegyzés, amikor is „az oroszok tekertek kettőt a gázcsapokon”, és kiakasztották a piacot.

A wellnesságazat életét is megkeseríti a forint romlása, amely az év eleje óta közel 16 százalékot veszített értékéből az euróval szemben.

Sokan megpróbálnak nyitva tartani az esztendő hátralévő részében, de a jövő év első felében várhatóan számos egységre lakat kerülhet – jegyezte meg.

Mekkora pluszköltség az elszálló energia?

Egy 100-150 szobás vidéki wellness-szálloda energiaköltsége eddig árbevétel-arányosan 7 százalék volt, ez most minimum 25 százalékra emelkedik azonos vendégforgalom mellett – mondta az MSZÉSZ elnöke. Ráadásul a forgalom csökkenésével is kalkulálni kell, mivel az energiaárak emelkedése, valamint az infláció a lakosság megélhetését is megnehezíti, akik a bevételeikből kevesebbet tudnak wellnesspihenésre fordítani.

Baldauf Csaba a saját maga által vezetett alsópáhoki Kolping Hotelt hozta fel példaként, amelynek költségeit kizárólag a gáz árának drasztikus emelkedése 200 millió forinttal emelte meg tavaly október óta.

Számításaink szerint a gáz és az áram árának emelkedése azonos működési feltételek mellett éves szinten több mint 550 millió forintos pluszköltséget jelent számunkra. Ezt lehetetlen kitermelni.

Számos wellness-szálloda jövője függhet attól, hogy milyen gáz- és villamosenergia-szerződést tudnak kötni a jövő évre vonatkozóan.

A szövetség elnöke szerint nagy esélyük lehet a túlélésre azoknak a szállodáknak, amelyeknek lehetőségük van alternatív energiaforrások – például napelemek – bevonására. Ennek támogatása a kormány oldaláról jelentősen segítené a már egyébként is két nehéz évet túlélő ágazatot. 

Patthelyzet

Az idén 10-30 százalékkal emelkedtek az árak a wellness-szállodákban – mondta Baldauf Csaba, hozzátéve:

Ahhoz, hogy esély legyen a túlélésre, még legalább 30 százalékos áremelésre lenne szükség, ezt azonban nem bírja el a piac, mivel már most is tapasztalható visszaesés a keresletben.

A szövetség elnöke úgy véli, hogy mentőövet jelenthet a lakosság számláján gyűlő cafeteria, például a SZÉP-kártya. A lakosságnak azonban érdemes résen lennie, mivel az egyenleg felhasználásának van lejárati határideje. 

Lesz-e kormányzati segítség?

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége a VIMOSZ-szal (Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége) közösen a kormánytól remél segítséget. A tárgyalások már megkezdődtek, Baldauf Csaba azonban egyelőre nem tud konkrétumokról beszámolni. 

„Ez egy minimális segítség lenne azon szállodák részére, amelyek vállalnak egy adott szintű veszteséges működést, és kellően tőkeerősek ahhoz, hogy nyitva maradjanak” – mondta az MSZÉSZ elnöke, hozzátéve, hogy azonban a vendégek körében kevésbé népszerű, alacsony forgalmú  létesítményeknek ezek az intézkedések sem nyújtanának érdemi segítséget.

Sarkalatos pont a munkaerő megtartása

Kitért arra is, hogy ismét veszélybe került annak a munkaerőnek az elvesztése, amelyet a Covid alatt az ágazat erőfeszítéseinek – és a kormányzati támogatásoknak is – köszönhetően sikerült megtartani. Ezért fontos lenne, hogy a kormány minél előbb reagáljon a javaslataikra.

Nagyon bízunk benne, hogy a kormánynak sem érdeke, hogy vállalkozások dőljenek be és a tömeges szállodabezárásokkal több ezer munkavállaló kerüljön az utcára.

Baldauf Csaba úgy véli, hogy az állam számára is lényesen kisebb terhet jelent, ha a különböző támogatásokon keresztül segít a munkaerő megtartásában, mint az, hogy a növekvő munkanélküliséget kezelje.

(Borítókép:  Balázs Attila/MTI)