Fontos változás jön, amivel minden kisadózónak tisztában kell lennie

A Pénzügyminisztérium (PM) tájékoztatása szerint a kormány adópolitikai eszközökkel kívánja segíteni a kis- és középvállalkozásokat, de mellettük a magyar nagyvállalatok is számíthatnak meghatározott lépésekre az energiahatékonyság növeléséhez. Gyányi Tamás, a WTS Klient seniorpartnere az Indexnek elmondta:

A nagyvállalatokra való utalást fontos kiemelni, mert a korábbi kedvező intézkedések elsősorban a kkv-szektort érintették, gondoljunk csak az egy százalékban maximált helyi iparűzési adóra, amelyről még nem ismert, hogy a jelenleg kedvezményezett kör továbbra is élvezheti-e ezt az előnyt 2023-ban.

Az adószakértő ugyanakkor leszögezte: a konkrét jogszabályt még nem láttuk, és a módosításokat akár a nagyvállalati kör, akár a kisebb adózók tekintetében majd csak a részletek pontosabb megismerése után lehet értékelni. Felidézte, hogy a PM az adópolitika adta eszközökkel már korábban, a Covid-időszakban is próbálta segíteni a leginkább érintett ágazatokat, továbbá általános, valamennyi adózót érintő módosításokat is eszközölt az adóadminisztráció tekintetében. Ennek jó példája volt az adózási határidők kitolása 2020-ban, vagy a nagyvállalatok számára is elérhető fejlesztési tartalékképzés szabályváltozásai (a vállalkozások az adóévi adózás előtti nyereség száz százalékáig vehetik igénybe, és 2021-től megszűnt a korábbi tízmilliárd forintos korlát), de a fizetési kedvezmények rendszere jelen pillanatban is nagy segítség sok adózónak, mint ahogy a SZÉP-kártyára utalt, béren kívüli juttatások szochomentességének is sokan örültek.

Élet a kata után

A most bejelentett módosítások követik azt az irányt, amivel a kata átalakítása után az átalányadózásba átlépő adózók adminisztrációs terheit csökkentik – például a járulékbevallások számának csökkentésével, másrészt az átalányadózás választására vonatkozó szabályok könnyítésével

– tette hozzá Gyányi Tamás. Pénzben mérhető változásokra inkább a kisvállalkozások készülhetnek, hiszen esetükben a helyi iparűzési adó egyszerűsödne. A kormányzati kommunikáció alapján az egyszerűsített és kedvezményes, sávos adózást évi 25 millió forint bevételig választhatják a kisvállalkozások, ami azt is jelentheti, hogy azon kisvállalkozások, amelyek éves bevétele 12 millió forint alatt marad, mindössze ötvenezer forint adót fizetnek évente.

– tette hozzá a WTS Klient seniorpartnere. Kérdés azonban, hogy hasonlatosan az online-számla-adatszolgáltatáshoz, ezekről is kell-e majd adatot szolgáltatni a NAV felé, illetőleg hogy mennyiben lesz lehetőség vagy kötelezettség.

Maradnak a járulékcsökkentések

A fenti változások is elsősorban arra utalnak, hogy gyökeres változásokra nem kell készülnünk jövő évtől, a főbb adókulcsok nem fognak változni, és jó hír az is, hogy a korábbi járulékcsökkentések is maradnak a jelek szerint. Az adószakértő szerint talán a legátfogóbb és legnagyobb horderejű változás az e-nyugta bevezetése lenne. Az előrevetített változások nagyobb része a kisebb adózók számára nyújt majd adminisztrációban és helyi iparűzési adóban könnyítéseket.

Emellett a munkahelyek védelmét szolgáló adóintézkedéseket is szívesen látnák majd a jogszabálytervezetben, tekintettel az inflációs környezetre. Ennek egyik eleme lehetne Gyányi Tamás szerint a korábban már említett, 25 év alatti fiatalok adókedvezményének meghosszabbítása meghatározott kör számára, vagy fokozatos kivezetése tekintettel arra, hogy a munkáltatóknak is nagy teher lehet egy adókedvezmény nélküli nettó bérjövedelemszint garantálása a pályakezdő fiataloknak a korhatár elérése után.

(Borítókép: Index)