Az eurón görcsölünk, miközben az erős dollár a barátunk

„Ne pazarold el a lehetőséget, amit egy jó kis válság a kezedbe ad” – ezek az egykori nagy hatású brit miniszterelnök (előbb 1940–1945, majd 1951–1955 közötti), Winston Churchill szavai, de ma is aktuálisak.

Gaszt Attila iparszakértő, a szerszám- és alkatrészgyártással foglalkozó GIA Form ügyvezető-tulajdonosa sem gondolja másképp. „A nagy krízisek időszakában általában a gyengék elhullanak, míg az erősebbek számára új lehetőségek nyílhatnak a recessziós időszak elmúltával” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy most azonban akár a vállalatok negyede, rosszabb esetben a fele is eltűnhet.

Hangulatvezérelt árfolyamok

Az Indexnek kifejtette: az elszabaduló energiaárak, a gyenge forint, az infláció és a beszállítói nehézségek együttes jelenléte miatt többismeretlenes egyenletrendszer a jelenlegi válság, amely a magyar ipart is sújtja. „Míg a távol-keleti piacokat az ellátási láncok akadozása és a szállítás drágulása jellemzi, addig Európa egét az elszálló rezsiárak árnyékolják be” – mondta Gaszt Attila. „Nem véletlen, hogy az Európai Unióban prioritást élvez, hogy kezdjenek valamit a magas energiaárakkal. Az árak mögött nagyrészt spekulációs hatások állnak. Hangulatvezérelt árfolyamot láthatunk, az érkező híreknek megfelelően rángatják az áram és a gáz árát. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság 180 euró/megawattórában maximálta a nem gázerőművel előállított áram nagykereskedelmi árát” – tette hozzá.

A gáznál ugyan konszolidáció figyelhető meg, hiszen az augusztusi megawattóránkénti közel 350 eurós csúcsról már 120 euró alá csökkent az ár, de ez még mindig jóval magasabb a másfél évvel ezelőtti 20 eurós szintnél. „A kezdeti sokkon és a spekuláción túllendülve abban bízom, hogy konszolidálódnak az energiaárak. Amennyiben nem így történik, az a teljes európai gazdaság leállását eredményezheti. A nagyobb energiaigényű vállalatok egyszerűen leállítják a termelést” – hívta fel a figyelmet Gaszt Attila.

Árazás energiafelhasználás szerint

Az elektromos áram jelentős költség a GIA Form esetében is, hiszen a vállalat valamennyi gépe általa üzemel. Elkerülhetetlen, hogy a megnövekedett költségek egy része megjelenjen az eladási árakban. Gaszt Attila szerint azonban nagyon fontos, hogy gyártói részről ne nyerészkedjenek az energiaárakon, hanem pontosan akkora emelést hajtsanak végre, mint amennyivel a költségeik növekedtek.

Nem jó azt a taktikát alkalmazni, hogy ha forgalomarányosan 5-ről 25 százalékra emelkedett az energiaköltség, akkor minden termékem árát megemelem egységesen 20 százalékkal, mert a kisebb energiaigényű gépekkel gyártott apró alkatrészek esetében lehet, hogy az energiaár növekedése csak 5 százalékos áremelést igényel, ezzel szemben egy nagyobb méretű, nagyobb energiafelhasználású gépen gyártott termék esetében az energia árának növekedése 40-50 százalékos áremelkedést tesz szükségessé

– szemléltette a szakember.

Ennél a példánál maradva, Gaszt Attila levezette:

A GIA Form ennek a problémának az elkerülése érdekében a cég összes berendezésének áramfelhasználását külön-külön méri, és a fogyasztási adatokat egy táblázatban rögzíti, majd kiértékeli. A pontos adatok birtokában minden egyes terméket újra kalkulál, és csak a szükséges mértékben emeli árait. Mivel a kalkuláció teljesen transzparens és tényadatokon alapul, így bátran prezentálható az ügyfelek felé is.

A korrekt kalkuláció közös érdek, hiszen a mi célunk, hogy a megrendelőink a saját piacukon versenyképesek legyenek, mert ennek következtében mi is több megrendeléssel számolhatunk. Az eredmény pedig a közös siker!

– vallja Gaszt Attila

Kinek fáj a gyenge forint?

A cégvezető az utóbbi hetekben negatív csúcsokat döntögető forintra is kitért. Úgy véli, a gyenge hazai fizetőeszköz még jól is jöhet egy olyan exportorientált vállalatnak, mint amilyen az övé is. „Egy bizonyos szint felett azonban már káros a forint vesszőfutása. Ha csak a nyers adatokat nézzük, akkor pénzügyi nyereséget realizálunk a külpiacokon. Ugyanakkor a gyenge forint rossz hatással van az importra és az inflációra egyaránt, ami csökkenti a fogyasztást” – világított rá a szakember.

Ha ebből indulunk ki, akkor a 430 forintos euró – ami az október 11–13-i időszakban jellemezte a jegyzést – az egész gazdaságot tekintve Gaszt Attila szerint már eszméletlen magas szintnek számít. Azonban a 400 forint körüli euróval az exportcégek még a tavalyi szinthez képest is bevételnövekedést realizálhatnak.

Barátunk a dollár

Amíg tehát egy ponton túl a magas forint-euró árfolyam gyengíti, addig az euróval szemben erős dollárárfolyam segíti a magyar vállalkozásokat, a dollár általános erősödése hovatovább az egész kelet-közép-európai vállalkozói réteget előnyhöz juttatja – vázolta a GIA Form vezetője. Ugyanis azok a nyugat-európai beszerzők, amelyek az elmúlt években, évtizedekben Kínára támaszkodtak, hozzászoktak az olcsó dollárhoz, a stabil távol-keleti ellátási lánchoz, valamint egy normálisan funkcionáló szállítási útvonalhoz. Ehhez képest most Kínában akadozik a gyártás a zéró Covid-politika miatt, szétcsúsznak az ellátási láncok, és megdrágult a szállítás.

Mivel az amerikai valuta erősödik az euróval szemben, a Kelet-Ázsiából beszerzett termékek esetében pedig dollárban történik az elszámolás, végeredményben az jön ki, hogy Nyugat-Európa jelentősen drágábban tudja beszerezni a távol-keleti, főként kínai termékeket – mondta, hozzátéve: az euró-dollár árfolyama az egy évvel ezelőtti 1,16-os szintről lement paritás alá, és már 0,96 körül mozog, vagyis a zöldhasú jelenleg erősebb, mint az uniós valuta. Ez pedig 20 százalékos árfolyamveszteséget jelent a nyugat-európai beszerzőknek. A felsoroltak pedig még inkább abba az irányba terelhetik az öreg kontinens vállalatait, hogy az európai, azon belül is főként a kelet-közép-európai beszerzést részesítsék előnyben a távol-keletivel szemben.

A béke lehet az új vakcina

„Az idei évünk még rendben lesz, köszönhetően az áramszolgáltatóval korábban, még jó időben kötött szerződésnek. Várhatóan 10-15 százalékos bevételnövekedést könyvelhetünk el, ám ezt az infláció, a bérek és az alapanyagár-növekedés felemészti. Ugyanakkor 2023-at már nem látjuk ennyire fényesen. A jövő évi kiadásokat az áram árának emelkedése nagymértékben növeli meg” – mondta Gaszt Attila. Ezenfelül pedig a bizonytalan gazdasági környezet hatására tapasztalnak egyfajta kivárást a megrendelői oldalon. Ajánlatkérések továbbra is szép számban érkeznek a céghez, a megrendelésekkel azonban nem sietnek annyira a megrendelők.

A cégvezető megállapította: ahogy a pandémiánál a vakcinát várták nagyon a piacok, úgy most az orosz–ukrán háború idején a békekötés rendezhetné a sorokat. A béke lehetne tehát 2022–2023 vakcinája. Amennyiben ez megtörténne, az visszatáplálná a bizalmat, ez pedig egy felpattanást eredményezne a piacokon, ami a megrendeléseknek és a fejlesztéseknek is zöld utat adhatna – tette hozzá.

Túl lehet és túl is kell élni

Azt tanácsolom a beszerzőknek, projektvezetőknek és a döntéshozóknak, hogy lovagolják meg a jelenlegi bizonytalan piaci környezetet, és meneküljenek előre. Futtassák azokat a projekteket, amelyek már a csőben vannak, mert most kedvezőbb árat, valamint rövidebb szállítási határidőt kaphatnak, mivel az ipari szektorban némileg csökken a megrendelések száma

– vázolta Gaszt Attila. Előrebocsátotta: ezzel előnybe kerülhetnek azokkal a versenytársakkal szemben, akik kivárják a recessziós időszak elmúlását, és már kész termékekkel, illetve a legújabb fejlesztésekkel a startvonalon várhatják a fellendülés időszakát. Ez pedig valódi versenyelőnyt jelenthet számukra. A szakember meggyőződése, hogy az a cég, amely stabil lábakon áll, hitelmentes, és egyetlenegy dolga van, hogy túlélje a válságot, az túl is fogja élni. 

(Borítókép: Gaszt Attila 2022. március 24-én. Fotó: Bodnár Patrícia/Index)