Döntött az alapkamatról a jegybank

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 13,0 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén. A kamatfolyosó két szélét sem módosította a testület. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.

A szerdától érvényes kamatkondíciót tartalmazó listát honlapján is közzétette a jegybank.

A kamatemelés igen, a monetáris szigorítás nem állt le

A Monetáris Tanács az előző, szeptemberi ülésen emelte 125 bázisponttal, 13 százalékra a jegybanki alapkamatot. A kamatfolyosó két szélét 125 bázisponttal emelte a testület.

Az ülést követően bejelentették, hogy ezzel leállítják az alapkamat-emelési ciklust, mivel az alapkamat jelenlegi szintjével a kamatkondíciók kellően szigorúvá váltak, ami biztosítja az inflációs cél elérését.

A monetáris szigorítás azonban nem állt le: egynapos FX-swapeszközt, valamint egynapos (O/N) betéti gyorstendert hirdettek meg napi rendszerességgel az eddigieknél magasabb kamatszinteken, előbbit 17 százalékos, utóbbit 18 százalékos kamattal. Emellett 25 százalékra emelték az egynapos fedezett hitel kamatát, az egyhetes fedezett hiteleszközt pedig felfüggesztették.

Enyhülhet az inflációs nyomás

A szigorú monetáris kondíciók tartósan fennmaradnak, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását, és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését  – írta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MNB kamatdöntésére reagálva. A monetáris kondíciók szigorítása a likviditás szűkítésével folytatódik. Ennek megfelelően októberben emelkedett a kötelező tartalékráta, valamint elindultak a rendszeres jegybanki diszkontkötvény aukciók és bevezetésre került egy hosszabb futamidejű betéti eszköz.

A Monetáris Tanács megállapította, hogy a szeptemberi inflációs jelentés előrejelzése körüli kockázati eloszlás szimmetrikussá vált. 

A külső inflációt pedig a szállítási költségek, a nyersanyag- és energiaárak határidős árak alapján várható csökkenése, valamint a globális gazdaság növekedésének lassulása fékezhetik.

Az alapkamat csökkentésére a jövő év közepétől számítunk, ami az inflációs mérséklődésének gyorsulásával nagyobb mértékű is lehet a jövő év utolsó negyedévében, így 2023 végére 9 százalékra csökkenhet az alapkamat

– osztotta meg várakozásait az elemző.

A határidős kamatlábak a fokozatos kamatcsökkentéseket árazva egy hónap múlva 17,80 százalék, három hónap múlva 17,50 százalék, azt követően tovább mérséklődő kamatszintet jelez előre, így hat hónap múlva 16,75 százalék, míg egy év múlva 15 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre.

Közelít az inflációs fordulat

Az inflációs alapfolyamatokban már körvonalazódik a fordulat, októberben azonban még döntően a változékony élelmiszerárak emelhetik tovább az inflációt – mondta Virág Barnabás, a jegybank alelnöke online háttérbeszélgetésen kedden.

Megerősítette: a jegybank folytatja az egynapos betéti gyorstender és devizacsere ügyletek alkalmazását mindaddig, ameddig a piaci stabilitás fenntartása és a kockázati megítélés alakulása indokolja. Az októberben bevezetett eszközök kivezetése fokozatos lesz – tette hozzá.

Kijelentette azt is, az alapkamat 13 százalékos mértéke megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére.

A belső kereslet lassult, a globális nyersanyagárak csökkentek, ezek az infláció lassulását vetítik előre – tette hozzá.

Szeptember lehetett a mélypont

A folyó fizetési mérlegadatokban szeptember lehetett a mélypont, az egyenleg a vártnál is gyorsabban javul, a világpiaci energiaárak csökkentek, a földgáz ára feleződött, a magyar gazdaság nettó energiaszámlája így egymilliárd euró körül lehet – ismertette Virág Barnabás.

Megjegyezte, a mintegy 10 ezermilliárd forintnyi likviditás több mint 60 százaléka tartósan lekötött.

Tartósan magas kamatkörnyezetre van szükség, a transzmissziónak tovább kell erősödnie, kiemelten a swappiacon, és a célzott, átmeneti eszközök optimális alkalmazása szükséges

– szögezte le a jegybank alelnöke.

(Borítókép: Bődey János / Index)