Brüsszelben győzelemre állunk egy fontos csatában
További Gazdaság cikkek
- Történelmi mélypontra került a forint, Orbán Viktor rámutatott a forintgyengülés felelőseire
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
Párhuzamos terhelés alatt áll hosszú hónapok óta a magyar fejlesztéspolitikai rendszer, amelynek sikere lényegében hazánk 2004-es EU-csatlakozása óta az uniós források hatékony felhasználásán áll vagy bukik. A szakterületért tárca nélküli miniszterként felelő Navracsics Tibor nagy csatákat vív Brüsszelben és Strasbourgban, hogy a jogállamisági feltételességi eljárás ellenére Magyarország hozzájusson a neki járó pénzekhez:
- 21,7 milliárd euró kohéziós támogatáshoz (MFF), valamint
- 5,9 milliárd euróhoz a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF), amihez 9,6 milliárd euró visszatérítendő forrás, azaz kedvezményes hitel társulhat, azaz ebben a kalapban is 15,5 milliárd euró lapul.
Párhuzamos történetek
A magyar fél abban bízik, hogy az uniós intézményrendszerrel vívott diplomáciai állóháborút idén november-decemberig mindkét területen, tehát az MFF és az RRF esetében is sikerrel zárhatjuk, azaz nem lesz akadálya a megállapodás aláírásának. Navracsics Tibor arról beszélt az Indexnek, hogy az operatív programok ügyében csak az Európai Bizottsággal kell egyezségre jutnunk, tehát eljárási szempontból ez egyszerűbb folyamat, a helyreállítási forrásoknál viszont annyival bonyolultabb a helyzet, hogy az EB ott csak javaslattevő, döntenie végül az Európai Tanácsnak kell.
Miközben mindenki a 2021–2027-es ciklus forrásairól beszél, nem feledkezhetünk meg a 2014–2020-asról sem, hiszen az is hét plusz három éves, azaz a százszázalékos lehívás elérésére egészen 2023 decemberéig van lehetőség.
Az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint Magyarország a neki járó 27,158 milliárd eurónak már lehívta a 81 százalékát, 21,945 milliárd eurót. Ebben a tekintetben jóval az EU-s átlag előtt járunk, ami 72 százalék. Brüsszel euróban fizet, ám a támogatást forintban használjuk fel. Ez nem jelenti azt, hogy a forintgyengülés nettó haszon, hiszen a forrásfelhasználási árfolyam rögzített, jelenleg 375 forinton. Benne van a pakliban, hogy ezt felemelik négyszázra, de egy-egy ilyen korrekció lassabb folyamat, értelemszerűen nem követi le napi vagy akár heti szinten a devizapiaci hullámokat.
Nagy a szórás az írektől a hollandokig
A 375-ös kurzussal számolva eddig 8230 milliárd forint érkezett tehát. Forráslehívásban Írország az éllovas (93 százalék), megelőzve a görögöket (88) és a litvánokat (87), míg a sor másik végén a hollandokat (54 százalék), a dánokat (56) és a horvátokat (58) találjuk. Fontos tudni, hogy az egyes országoknak van lehetőségük tagországi túlvállalásra, azaz a saját állami költségvetés kockázatára és terhére kiegészíthetik az uniós társfinanszírozású projektek pénzcsapjait. Ezt a magyar állam meg is tette a brüsszeli adatbázis szerint 28 százalékos arányban, miközben átlagosan 16 százalékos a túlvállalás mértéke.
A költségvetési forrásból megelőlegezett pályázatoknál az a legfontosabb mérce, hogy az nem terheli-e meg túlságosan az államkasszát.
Nos, ettől jelenleg nem kell tartani, ugyanis szeptemberben kedvező fordulatnak lehettünk tanúi: 181 milliárd forint többlettel zárt az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere az egy évvel korábbi 391,3 milliárdos deficittel szemben. Ezzel az idei volt az elmúlt húsz év harmadik legerősebb szeptembere a Pénzügyminisztérium adatai szerint, ugyanakkor az év első kilenc hónapjában így is felhalmozódott 2691,7 milliárd forint hiány, ami az éves célérték 85,4 százaléka.
Csordogálnak a bevételek
Az államháztartási adatsort böngészve azt látjuk, hogy az uniós programokra befolyt bevételek szeptember végéig 790,2 milliárd forintot értek el, a 2363,3 milliárd forint éves törvényi előirányzat 33,4 százalékát. A kiadási mérlegsoron 2366,9 milliárd forint összegű kifizetés szerepel, amely a 3001,2 milliárd forint törvényi előirányzat 78,9 százalékos teljesítését jelenti.
(Borítókép: Index)