Még nincs vége az élelmiszerárak emelkedésének

A jelenlegi élelmiszer-drágulás a koronavírus-járvány utóhatásának tekinthető, az orosz–ukrán háborút a boltban a jövő év első és második negyedévében érezzük majd.

Az ágazat az elemzők szerint számos kihívással küzd: a nyersanyagpiaci hatások mellett a gabonák világpiaci drágulását és a forint főbb devizákkal szemben tartósan gyenge árfolyamát is meg kell említeni. 

Lesz élelmiszer, de milyen áron?

A magyar fogyasztó 60 százalékát költi a jövedelmének az elmúlt öt év átlagában élelmiszerre, energiára és közlekedésre. Tehát 40 százalék marad minden másra. A bank elemzői arra számítanak, hogy a bérek növekedése megindul majd, addig azonban a bevételeik jelentős részét élelmiszerre fordítják az emberek, háttérbe szorítva a szolgáltatások és a prémiumtermékek vásárlását. Hollósi Dávid szerint átrendeződik a lakosság élelmiszer-fogyasztása, a mennyiség és a minőség is visszaesik. Erre készülnek a kiskereskedelmi láncok, amelyek ráerősítettek a saját márkás termékekre. 

A globális gazdasági kihívások közepette a szakértő úgy véli, hogy az élelmiszer-gazdaság stabil marad. Az élelmiszer-ellátás biztonsága adott Magyarországon, nem kell hiányra számítani – derült ki a rendezvényen, amelyen az is elhangzott, hogy  az élelmiszerárak robbanásszerű emelkedésének még nincs vége.

Ellenkező esetben ellehetetlenülnek a termelők, a feldolgozók és az agrár-élelmiszeripar minden szereplője. Kitért arra is, hogy a takarékoskodás előnye, hogy az emberek tudatosan vásárolnak, kevesebb élelmiszert dobnak ki, ezáltal visszaszorul a pazarlás, és a mezőgazdaság ökológiai lábnyoma is zsugorodni fog.

Borúsak az agrár- és élelmiszer-gazdaság szereplőinek várakozásai 

Romlik az ágazat hangulata az AgrárTrend Index alapján, amelyet ismertetve megjegyezték, hogy ugyanakkor nem annyira kedvezőtlenek a számok, mint a koronavírus-járvány idején. Ennek az lehet az oka, hogy a jelenlegi háborús helyzetet jobban tudjuk kezelni, mint a pandémiát. Az index értéke 2022 harmadik negyedévében 29,6 pontra csökkent a 48 pontos skálán. Legutóbb a járvány első hulláma idején, 2020 második negyedévében süllyedt 30 pont alá. Továbbra sincs olyan termékpálya, amely elérné az egyensúlyi szintnek tekintett 35 pontot. 

Fűti a keresletet a kínálat szűkülése a szántóföldi ágazatokban

Hollósi Dávid beszámolt arról, hogy a hazai agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatokban – búza, kukorica, olajos növények, szabadföldi zöldség – változatlanul erős a kereslet. Ezt elsősorban a kínálat szűkülése okozza: búzából a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint idén a történelmi aszály miatt az átlagosnál egymillió tonnával kevesebb termett, ami 25 százalékos terméskiesést jelent. A kukoricánál ennél is nagyobb, 40 százalékos kiesést vetítenek előre. 35 százalék körüli terméskiesést okozott az aszály a napraforgónál is, a kiesett mennyiséget azonban sikerült pótolni behozatalból, az étolajnak pedig jelenleg mind a belföldi, mind az exportpiaca erős.

Küzdenek az állattartók 

A legfontosabb állati termékpályákon várhatóan előbb jelenik majd meg a magas infláció okozta fogyasztáscsökkenés, a fehérje ugyanis magasabb rendű élelmiszer, amelynek fogyasztása mindig is költségesebb volt. A termeléscsökkentés egyelőre minimális értékű. A termelők a takarmányárak emelkedését beépítik az átadási áraikba, a termékpályán érződnek az árfolyamhatások. Különösen az állati termékpályákon működő vállalkozások borúlátók, az ő várakozásaikat nagyban befolyásolta, hogy jellemzően kiszolgáltatottabbak az energiaárak alakulásának. 

Vegyes kép a kertészeteknél

A kertészeti termékpályákon a hajtatott kertészetek kilátásai a fogyasztás várt csökkenésének nyomán némileg borúsabbak lettek, a geotermikus fűtésre alapozott üvegházak azonban továbbra is versenyelőnyben vannak, és akár út nyílhat számukra új exportpiacok felé. A szőlő-bor ágazatban a végéhez közeledik a szüret, érkeznek az új borok. A termelők a korábbinál némileg kisebb mennyiségre számítanak. Várakozásaik szerint az idei évjárat nem lesz kiemelkedő. A gyümölcsök piacán a termésmennyiség jellemzően átlagos volt, a piac így a kereslet-kínálatot árazza. Az árak érdemben nem emelkedtek, az inputköltségek viszont igen.

Energiahatékonyságban a jövő

Napjainkban az infláció mellett meghatározó az energia kérdése – hívták fel a figyelmet az elemzők, akik szerint ezek alapvető jelentőségűek lesznek 2023-ban is. Héjja Csaba kiemelte, hogy 2020 óta folyamatosan emelkednek az energiaárak, a piac– másokhoz hasonlóan – soha nem látott turbulenciát mutat idén. A feldolgozóiparon belül, de más nemzetgazdasági ágazatokhoz viszonyítva energiaintenzívnek tekinthető az élelmiszer-gazdaság. A magyar mezőgazdasági termelés 70 százalékban kőolajszármazékon alapul, de többek között az abrakfogyasztó állattartásban, a konzerviparban és az élelmiszer-feldolgozásban is jelentős mennyiségű villamos energiát és földgázt használnak.  A magyar mezőgazdaság berendezkedése determinálja az ágazat energiapiaci függőségét, az ahhoz való alkalmazkodóképességet. Nem csak a közvetlen energiafelhasználás hat az ágazat egészére, a földgázpiac a műtrágya kereslet-kínálati viszonyait is alakítja. 

2022–2023 nem a beruházások éve, viszont a magas energiaárak mellett gyorsabb lehet az energiahatékonyságot célzó projektek megtérülése – húzta alá. 

Az áremelkedés komoly nyomást gyakorol a termékpályák minden szereplőjére, és különösen gyors alkalmazkodást követel meg.

Még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hatékonyság javítására – nem csak az energiafelhasználás terén – és a termékpályaszintű összefogás javítására – jegyezte meg Hollósi Dávid. 

(Borítókép: Andrei Pungovschi / Bloomberg / Getty Images)