A nagyokon segít, a kicsikről megfeledkezett a kormány

„A hazai tulajdonú, termelő-gyártó nagyvállalatok minden bizonnyal kedvező helyzetből várhatják a Gyármentő Programot, ugyanakkor éles versenyt hozhat a konstrukció jövő kedd éjféltől esedékes beadása” – mondta az Indexnek a 150 milliárd forintos felhívásról Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check (ECC) Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet Kft. ügyvezetője.

Milliárdok az asztalon

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) égisze alatt a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség által vezényelt programban Budapesten 30, vidéken pedig 45 százalékos intenzitással támogatják a versenyszféra energiahatékonysági fejlesztéseit. Azok pályázhatnak, akik legalább 200 millió forintos fejlesztésbe vágják a fejszéjüket, míg a támogatási plafonérték 6,2 milliárd forint.

A Gyármentő Program bejelentésekor Szijjártó Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrajnai háború és a szankciós válaszok miatt súlyos recesszió felé rohan az európai gazdaság, ami a közös piac miatt jelentős kihatással van Magyarországra is. „Nekünk, magyaroknak természetesen az a célunk, hogy ebből kimaradjunk” – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter, hozzátéve, hogy ennek érdekében segítséget kell nyújtani a magyarországi vállalatoknak, hogy egyrészt fenntarthassák a működésüket, másrészt növelhessék a kapacitásaikat.

És a kkv-szektorral mi lesz?

A kormányrendelet értelmében a technológiai és ipari miniszter feladata megvizsgálni a Gyármentő Program előkészítésekor a vállalkozások által jelzett, a működésüket nehezítő energetikai feltételeket és körülményeket az év végéig tartó időszakban. Ebben Palkovics László számíthat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, Horváth Péter János szakmai támogatására is. Az akár többmilliárdos támogatás is mutatja, ez elsősorban a nagyvállalatok játszótere, az ECC ügyvezetője azonban lapunknak jelezte: indokolt lenne egy hasonló támogatási konstrukció meghirdetése a kis- és középvállalati szektor számára, vagy a mostani kiterjesztése a részükre.

Ezt a szakember azzal a példával támasztotta alá, hogy túl a fővárosi vagy agglomerációs cégeken, a kkv-körből számtalan olyan vidéken működő, hagyományos gyártótevékenységet folytató piaci szereplő van a látókörükben, amelyek akár 45–65 millió forintot is elköltenének energetikai célú fejlesztésre, törekedve a megújuló energiafelhasználás növelésére, illetve az energiahatékonyság javítására.

Az ECC ügyvezetője kifejtette: ebbe az irányba mutató megoldás jellemzően

• a napelemes, napkollektoros vagy hőszivattyús rendszer telepítése,
• a pellet kazánrendszer kiépítése,
• a hőszigetelés,
• a nyílászárók cseréje,
• a melegvíz-rendszer korszerűsítése,
• illetve a meglévő beltéri világítási rendszerek energiatakarékos átalakítása.

Feldolgozóipar, szolgáltatószektor, turizmus

Az intézet vezetője felidézte: a korábbi GINOP-4.1.4-19-es kódszámú, „Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása” című energetikai slágerpályázat sikerét hűen tükrözte a 63 milliárd forintot meghaladó támogatási igény, valamint a 4123 beérkezett pályázat.

Ez csaknem 28 millió forintnyi átlagos energetikai fejlesztést jelentett annak idején, amely mostanra – illeszkedő pályázat esetén – felmérésünk szerint átlagosan 55 millió forintra rúgna

– jelezte lapunknak Tóth Ádám Ferenc.

Ehhez kapcsolódó, szintén fontos pályázat a „Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program 2022” című felhívás, amelynél október 20-tól nyílt meg a regisztrációs ablak. Az intézet vezetője szerint 

A konstrukció „A” komponensét tekintve a támogatás valóban a 2022. októberi, novemberi és decemberi energiaköltség-növekmények fedezésére szolgál, ez azonban a szakértő szerint a legtöbb esetben olyan súlyos teher, hogy ezen a negyedéven felül érdemes volna kiterjeszteni azt a jövő év első három hónapjára is.

(Borítókép: Index)