Megtörtént az áttörés, van esély az élelmiszerek árának csökkenésére

Oroszország október 29-én felfüggesztette az ukrán gabona szállításáról kötött egyezményt, miután támadás érte a fekete-tengeri flottáját. Majd az egyezmény néhány nap múlva, november 2-án újraindult, miután Moszkva állítása alapján megfelelő biztonsági garanciákat kapott – vonta meg az ukrán gabonafolyosó három hónapjának mérlegét friss elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Az Oeconomus elemzése szerint az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött megegyezésnek megfelelően a hajók meghatározott útvonalon szabadon elhagyhatják az orosz blokád alá vont ukrajnai kikötőket. Ezután Isztambulban átvizsgálják a rakományt, mielőtt továbbindulnak célállomásaik felé.

Majd visszatéréskor újabb vizsgálat várt rájuk. Eddig semmilyen incidensre nem került sor. A tapasztalatok alapján a körülményesnek tűnő módszer működik: mostanra napi 5-10 hajó futott ki. Ez nem éri el a háború előtti szintet, de közelít a célként kitűzött havi 5 millió tonnás forgalomhoz.

Amit a hajók a leggyakrabban szállítanak:

• kukoricát;
• búzát;
• repcét;
• napraforgóolajat;
• árpát;
• szóját;
• babot;
• repceolajat.

A célállomások közel fele magas, nagyjából negyede közepes, másik negyede alacsony jövedelmű ország. A magas jövedelmű országok többsége valóban uniós tagállam – kiemelkedik Spanyolország, Olaszország és Hollandia –, de mellettük idesorolható még Izrael, az Egyesült Királyság és Dél-Korea is.

A legszegényebb államok alig kaptak ukrán gabonát

Az olyan, éhínségtől leginkább szenvedő, és ukrán gabonától nagyban függő államoknak, mint például Szomália, Jemen vagy Libanon, a szállítmányok egyenként kevesebb mint egy százaléka jutott. Hasonló arányban részesült még többek között Tunézia, Indonézia, Líbia, Irán, Kenya, Etiópia és Szudán. Az alacsony jövedelmű országok közül lényegében csak Egyiptom és Banglades kapott jelentősebb szállítmányokat.

Ha az éhínséget az ukrán gabonafolyosó nem is oldotta meg, ám mindenképpen enyhítette. Ennél is fontosabb hatása volt, hogy a megállapodás megtörte az élelmiszer árának emelkedését. Sőt, az ENSZ statisztikái szerint az elmúlt hónapokban az élelmiszerek ára apránként csökkent – jutott a konklúzióra az Oeconomus elemzése.

Magyarországnak is van dolga az ukrán gabonafolyosókkal

Magyarország minden eszközzel támogatja a szárazföldi gabonafolyosó működését – nyilatkozta a héten Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető arra figyelmeztetett, hogy globális élelmezési válság alakulhat ki, ha az ukrán gabonát nem sikerül a világpiacra eljuttatni.

Nagy István szerint a tárgyalások azonnali megkezdésére van szükség ahhoz, hogy a fekete-tengeri kikötőkből a gabonaszállító hajók ki tudjanak futni. Kifejtette: a kialakult helyzetben felértékelődik a szárazföldi útvonalak szerepe.

A biztonságos élelmiszer-ellátás érdekében szükséges az ukrajnai gabonaexport folytonosságának garantálása, amihez pedig gyors és hatékony szállítási útvonalak kellenek.

Az orosz–ukrajnai háború veszélyezteti a globális élelmezésbiztonságot, ezért Magyarország és a régió országainak közös felelőssége a segítségnyújtás. Ennek egyik fontos eleme a szolidaritási folyosók működtetése, amelynek köszönhetően jelentősen megnőtt az Ukrajnából származó gabona- és olajosmag-importunk, további kiemelt cél a szállítási kapacitások bővítése

– emelte ki az agrárminiszter. 

Nagy István példaként említette, hogy az Eperjeskén és Záhonyon keresztül Ukrajnából hazánkba érkező gabona és napraforgó mennyisége a havi pár tízezer tonnáról kétszázezerre nőtt.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, percről percre frissülő cikkünket ITT találja.