Ezekben a szektorokban még a válságban sem sajnálják a pénzt a dolgozókra

Évek óta stabilan vezeti a bérstatisztikát a banki-biztosítási szektor. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a szektorban dolgozók bruttó átlagkeresete idén augusztusban 766 685 forint volt, több mint 50 százalékkal nagyobb, mint az a 497 152 forint, amit a teljes munkaidőben alkalmazásban állók (közfoglalkoztatottak nélkül) bruttó bérként kerestek ebben a hónapban.

Az év első nyolc hónapját tekintve a bérkülönbség még nagyobb, hiszen a tavasszal kifizetett bónuszokkal számolt 844 200 forintos bankári bér közel kétharmaddal több, mint az az 514 400 forint, mint amit egy ember az év első nyolc hónapjában átlagosan kapott a fizetéskor. (Persze, ahogy az élet más területein is, a bérek a szektoron belül rendkívül komoly szórást mutatnak, így jön ki az átlag.)

Az igazsághoz tartozik ugyanakkor, hogy a KSH által jelzett augusztusi 766 685 ezer forintos bruttó bankári átlagkereset csak 6,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben a nemzetgazdaság egészében 17 százalékot közelítő béremelkedést jelez a statisztika. 

Az Index körkérdésére válaszoló cégek ugyanis az évről évre megszokott béremelések mellett annak ellenére, hogy például a kamatstoppal és az extraprofitadóval bőven kijutott nekik a „jóból”, az idén a megugró inflációra válaszul rendkívüli béremelésekkel segítették a dolgozóikat. A válaszadó társaságok a megugró megélhetési és energiaköltségek miatt jellemzően külön juttatásokkal is segítik dolgozóikat. 

Már tavasszal is terv feletti emelések voltak

A bankoknál jellemzően tavasszal-nyáron jön el a szokásos béremelés ideje. A megszokott „rendes” béremelések mértéke a korábbi évekhez képest magasabb volt, hiszen a béremelés idejére már mindenki szembesült a tavaly óta egyre jobban gyorsuló infláció hatásaival. A rendes, általános béremelés mértéke a Raiffeisen Banknál átlagosan közel 8 százalékos volt, amit júliusban hajtottak végre.

A K&H áprilisban átlagosan 6 százalékos általános béremelést hajtott végre. A CIB Bank eredetileg egy átfogó béremelést tervezett 2022-re, melyet áprilisban végrehajtott. Ez a béremelés szelektíven és egyénenként differenciált mértékben történt. Az Erste és az UniCredit is túl volt már júliusig a rendes béremelésen.

Nincs másként a biztosítási piacon. Mint azt Nikovics Éva, az Allianz HR-igazgatója az Indexnek elmondta, a társaság a 2022-re tervezett béremelés mértékét jelentősen meghaladó mértékű általános béremelést hajtott végre a kialakult piaci környezetet látva. 

Nem tervezték, de lett második béremelés

Az inflációs környezet további romlását látva ugyanakkor a bankok, biztosítók az elmúlt hónapokban újra léptek. A Raiffeisen szeptembertől, illetve októbertől sávos alapú rendkívüli béremelést adott a dolgozóknak. Ez az intézkedés átlagosan közel további 5 százalékos emelést jelent, ám az összeget a keresetek függvényében differenciálták: az alacsonyabb bérűek akár 10 százalékos béremelésben is részesültek, a magasabb bérűek arányosan kevesebb rendkívüli emelést kaptak.

A Raiffeisen Bank nyíregyházi háttérműveleti központjában a nyári, átlagosan 16 százalékos béremelést ősszel újabb átlagosan 7 százalékos emelés követte. Októbertől a K&H is további extra béremelésről döntött. Az így kétlépcsőssé váló bérfejlesztéssel 2022-ben a dolgozók bérszinttől függően már 9-11 százalékos átlagos éves béremelésben részesültek. 

Bár a Bankholdingnál az első körös, a versenytársakhoz képest is magas béremelés kapcsán a fizetések októberi, második körös felülvizsgálatát nem tervezték, de az inflációs környezet maximálisan indokolttá tette azt. Ezt a korrekciót ugyanakkor szelektíven, teljesítményalapon hajtották végre, ennek eredményeként kollégáik jelentős részének, több ezer dolgozónak bére emelkedett.

A CIB Banknál novemberben jön el a második béremelési kör. Bár a második idei béremelés is a bank egészére vonatkozik, ezen belül nagyobb hangsúlyt helyeznek az legalacsonyabb bérűekre, hogy arányaiban nagyobb emelést kaphassanak – tájékoztatott a pénzintézet. Az Allianznál az éves – elvben csak adható – bónusz bizonyos százalékát átsorolták az alapbérbe, így ez is rendkívüli béremelésnek számít.

Egyszeri pénzek a megemelkedett költségekre

Az általános bérrendezés mellett ugyanakkor a legtöbb helyen egyszeri megoldásokkal is igyekeznek segíteni a dolgozóikat, akik az emelkedő árakkal és a megugró rezsiszámlákkal szembesülnek idén ősszel. A Magyar Bankholdingnál egy átfogó, vállalati szinten 3 milliárd forint értékű juttatási csomaggal segítették a kollégákat, egyebek mellett nettó 100 ezer forintos rezsitámogatást adtak. Az UniCredit Banknál egy meghatározott bérszint alatt keresők kaptak egyszeri kifizetést. 

Ugyancsak differenciált egyszeri támogatást nyújtott az Erste Bank. Minden olyan alkalmazott, akinek a teljes munkaidőre vetített bére nem haladja meg a bruttó egymillió forintot. Az 500 ezer forint alatti béreknél ez bruttó 300 ezer forintot, tehát a havi kereset legalább 60 százalékának megfelelő mértékű juttatást, míg az 500 ezer és 1 millió forint közötti fizetések esetén a juttatás bruttó 200 ezer forintot jelentett. 

A CIB-nél 420 millió forint értékben adtak szeptemberben rendkívüli egyszeri, egységes összegű juttatást. Ezt a támogatást csak egy bizonyos bérszintig adta a bank, tehát valóban azokhoz került, akiknek ez igazi segítséget jelentett. Az egyszeri kifizetést a tartós távolléten lévők, elsősorban kismamák is megkapták.  

A K&H-nál a fizetések emelése mellett minden dolgozó az éves teljesítményfüggő jutalmán túl további bruttó 1000 eurónak megfelelő extra jutalomban is részesült 2022-ben. A vezetők döntésére bízott további évközi egyéni béremelési kerettel együtt a teljes intézkedéscsomag 4 milliárd forinttal magasabb éves javadalmazási keretet jelentenek a tavalyi évhez képest. Az infláció és az emelkedő energiaárak okozta nehézségek enyhítésére két összegben, összesen több mint nettó 300 ezer forint értékben kaptak egyszeri támogatást idén ősszel az Allianz Hungária munkavállalói is.

Előrehozott kifizetések 

Miután a gazdasági környezet rövid távon bizonyosan nem normalizálódik, így a bankok, biztosítók már előre is tekintenek. Az Erste vezetése már döntött arról, hogy a jövő évre tervezett – átlagosan két számjegyű – fizetésemelés felét már januárra előre hozza, így a béremelések megszokott júliusi köre már a második lesz majd. A Raiffeisen januártól a dolgozói cafeteriakeretek emelését határozta el. 

Az Allianznál azt tervezik, hogy a téli időszakra és az ünnepekre való tekintettel, az éves teljesítmény után járó, jellemzően a tárgyév utáni tavaszon kifizetett bónuszokból még az idén decemberben bónuszelőleget fizetnek a dolgozóiknak. A bankok esetében az Indexnek adott válaszok alapján a bónuszrendszerek átalakítása egyelőre nem merült fel. 

A dolgozókon nem, a fűtésen viszont spórolnak

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a megváltozott gazdasági környezet (például a hitelkereslet visszaesése) és természetesen magukat a bankokat, biztosítókat is sújtó beszerzési és energiaár-emelkedés (valamint a dolgozói béremelések nagyobb költsége) okoz, okozhat-e a dolgozókat érintő bármilyen szigorítást. A válaszok egyöntetűek voltak:

Ahogy azt a Raiffeisennél jelezték, továbbra is minden olyan jóléti juttatást biztosítanak munkavállalóik számára, amelyeket a korábbi években is: ideértve a közös csapatépítő rendezvényeket, az egyéni és csapatszintű elismeréseket és ünneplési lehetőségeket, valamint a rendkívül széles cafeteriapalettát és a „well-being” szolgáltatásokat is.

Ugyanakkor a K&H és a CIB válaszaiból kiderült, hogy ha az emberi erőforrások tekintetében nem is, azért üzemi szinten elég kemény költségoptimalizálás zajlik a pénzügyi területen működő vállalatoknál. A K&H-nál 2022 októberétől a K&H épületeiben a hőmérsékletet központilag úgy szabályozták, hogy mindenképp biztosítsák a legalább 20 fokot az irodákban. A mosdókban és konyhákban minimum 21 fokos csapvizet biztosítanak, a fürdőblokkokban természetesen továbbra is rendelkezésre áll forró víz. 

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)