Kiválóak az eredményei a Richternek, de nem számít extraprofitadóra

A kihívások miatt gyakran kellett rangsorolni, hogy miket gyártsunk le, de végül elértük a terveinket – közölte Orbán Gábor, kiemelve, hogy a devizamérleg ipari termelésre gyakorolt hatása abban az időszakban rendkívül erős, amikor mindenki más a féket húzza. Nem módosít idei céljain a Richter Gedeon Nyrt., amely árfolyamhatás nélkül 10 százalékos növekedést szeretne elérni a bevételi és eredménysoron. 

Várakozásokat felülmúló eredmények

Idén a harmadik negyedévben az elemzői várakozásokat jelentősen meghaladóan nőtt a Richter árbevétele és nyeresége: az árbevétel 38,3 százalékkal 217,8 milliárd forintra, az adózott nyereség több mint duplájára, 82,1 milliárd forintra nőtt az előző év azonos időszakához képest – derült ki a Richter Gedeon Nyrt. 2022. I–III. negyedévi gyorsjelentéséből. 

A Richter Gedeon Nyrt. árbevétele az első kilenc hónapban 578,78 milliárd forint volt, 27,4 százalékkal haladta meg az előző évit a nemzetközi pénzügyi jelentési szabvány (IFRS) alapján készült, konszolidált gyorsjelentés szerint. Az adózott nyereség 109,6 százalékkal 197,25 milliárd forintra nőtt január–szeptemberben.

A teljes gyógyszerpiac 9,7 százalékkal nőtt, míg a Richter termékek kiskereskedelmi forgalma gyorsabb ütemben, 11,2 százalékkal emelkedett a rendelkezésre álló IQVIA- (az IMS jogutóda) adatok alapján. A társaság a hazai piaci szereplők rangsorában 4,5 százalékos részesedéssel a negyedik helyen áll. A vényköteles patikai piacot tekintve a Richter 7,4 százalékos piaci részesedéssel a második legnagyobb forgalmazó. 

Mind a földrajzi régiók, mind a termékportfólió tekintetében továbbra is kiegyensúlyozott növekedést mutatott a Richter Gedeon Nyrt. árbevétele. A gyógyszergyártási szegmens árbevétele 30 százalékkal nőtt. Területileg pedig az alábbiak szerint alakult:

• Magyarországon 9,7 százalékkal emelkedett,
• Oroszországban 47,1 százalékkal emelkedett,
• Ukrajnában 27,7 százalékkal csökkent,
• az Egyesült Államokban 36,4 százalékos az emelkedés, 
• Kínában pedig 52,9 százalékos az emelkedés.

Profitált az árfolyamhatásból

Jelentős mértékben javította az év első kilenc hónapjában a Richter árbevételét és jövedelmezőségének a trendjét a dollár és a rubel ritka, egyidejű erősödése. A pénzügyi eredmény is rendkívüli emelkedést mutatott a beszámolási időszak végére kialakuló rekordmagasságú dollár-forint és rubel-forint árfolyamoknak köszönhetően. Ezen kívül a jüan árfolyama is jelentősen elmozdult, de a súlya nem olyan nagy.

Orbán Gábor rámutatott, hogy a legtöbb elemző nehezen képes megítélni az árfolyamhatást, mivel ilyen drasztikus árfolyamhatást nehéz beépíteni a modellbe. Úgy véli, hogy ehhez a jelenséghez nem szabad hozzászokni, hiszen az árfolyamok mozgása rendkívüli bizonytalanságot okoz. 

Az osztalékot illetően eddig kifizetési hányadban gondolkodott a Richter, ezt a gyakorlatot az árfolyamnyereség miatt nem tervezi felülírni – jegyezte meg.

Termékszinten is nőtt a forgalom

A fogamzásgátlók piaca mind Európában, Oroszországban és az USA-ban is emelkedett – ismertette a gyógyszervállalat vezérigazgatója. A Cariprazine esetében 100 milliárd forint felett volt az árbevétel, ez 39 százalékos emelkedést jelent a vizsgált időszakban. A Bemfola 4,4 százalékos emelkedés mellett 15,6 milliárd forint árbevételt ért el. A Terrosa az egyik leggyorsabban növekvő készítmény, amely 60 százalékkal 14,9 milliárd forinttal magasabb árbevételt ért el az év első kilenc hónapjában.

Kitért arra is, hogy minden összejött, az árak, a termékmix, a volumenek. A számokat az inflációs hatások húzták lefele, azonban a hosszú gyógyszeripari forgás következtében ez eddig nem gyűrűzött be. Az energiaoldalon hosszú távú szerződések vannak érvényben, az alapanyagoldalon hosszú a gyártási ciklus, a bérek is most fognak inkább hatni. Ahol már most érzékeli a Richter az inflációs hatást, azok a szállítmányozási díjak, amelyek valós időben rakódnak rá a költségekre. 

Az inflációs és szállítási problémák mellett a marketingköltségek is jelentősen, 50 százalékkal megugrottak, ennek hátterében az áll, hogy idén több innovatív gyógyszer jelent meg, és a kutatás-fejlesztési költségek is 16 százalékkal magasabbak lettek – fűzte hozzá Orbán Gábor. 

(Borítókép: Róka László / MTI)