Mit okozna, és bekövetkezhet-e egy globális internetleállás?

Egyre meghatározóbb az internet szerepe.

Az elmúlt két évtizedben az információáramlás vált az egyik legfontosabb erőforrássá. A folyamatos digitális transzformáció miatt, amelyet a Covid–19 által okozott járvány csak tovább erősített, szinte valamennyi szektorban megkerülhetetlenné vált az internet használata.

A kereskedelemben előtérbe kerültek az online rendelések, a napi pénzügyek intézésében a webes és mobilapplikációs megoldások nyernek teret a bankfiókokkal szemben, valamint az irodai munkavégzésben az otthoni munkavégzés térnyerése is látható. Az EY által készített felmérés szerint a pandémia hatására átlagosan a háztartások egynegyede próbálta ki először a munka célú videóhívást, 22 százalékuk először használta a videóhívás funkciót a családjuk vagy barátjuk elérése érdekében.

Mindezek működtetéséhez elengedhetetlen a stabil és biztonságos internetkapcsolat.

2020-ban a Világbank adatai alapján a világháló forgalma 3 zetabyte méretű volt, amely 2022 végéig várhatóan 50 százalékkal emelkedik, elérve a másodpercenkénti 153 ezer GB-os értéket. 

Átlagosan egy tízszázalékos, helyhez kötött internetpenetráció-emelkedés a világon 0,77 százalékkal növeli az egy főre jutó GDP értékét a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) elemzése alapján.

Ráadásul minél inkább fejlettebb egy gazdaság, a helyhez kötött internet hatása a gazdasági növekedésre annál jelentősebb. Magas jövedelmű európai országokban ez az érték megközelíti a három százalékot. Mobilinternet-penetráció esetében egy tízszázalékos emelkedés átlagosan 1,5 százalékkal emeli a gazdasági teljesítményt, azonban minél magasabb jövedelmű országról beszélünk, a hatás annál alacsonyabb.

Az Északi Áramlat bizonyítékként

Az energiaválság közepette az Északi Áramlat 1 és 2 elleni 2022. szeptember 26-i támadás rávilágít ezen kritikus infrastruktúra elemek sérülékenységére.  A paradoxont az okozza, hogy akármennyire is elengedhetetlen fontosságúak, védelmük egyelőre meglehetősen alacsony szinten mozog a több mint 1200 kilométer hosszának köszönhetően. Az infrastruktúra ráadásul a tenger fenekén helyezkedik el. A gázvezetékek Oroszországot és Németországot kötik össze, ahol éves szinten 55 milliárd köbméter gáz tudna érkezni, amely durván a korábbi oroszországi EU-s import egyharmadát jelentené.

A modern gazdaságokban a szolgáltatások döntő része már a technológiára, azon belül is az információáramlásra épül. Ennek kulcsfontosságú eleme az internetet biztosító gerinchálózat, amelynek kritikus elemei elsősorban a tengerek és óceánok mélyén találhatók. 

amely biztosítja a világgazdaság működését is. 

Összesen 27 milliárd eszközt köt össze, napi szinten csaknem 10 ezer milliárd dolláros pénzügyi tranzakció megvalósulását biztosítja, valamint másodpercenként 140 terabyte adatforgalmat bonyolít le. Jelenleg összesen körülbelül 530 aktív vagy kiépítés alatt álló vezeték található világszerte, melyek a globális adatáramlást biztosítják.

Egyes esetekben alig 130 kilométer, míg extrém esetben elérhetik akár a 20 ezer kilométer hosszúságot is. Az Európai Unió 250 kábelvezetéken keresztül kapcsolódik a világhálóhoz, amelynek kétharmada a tenger alatt található. 

Figyelemre méltó azonban, hogy a kábelek megrongálódása háromnegyed részben emberi tevékenységhez köthető. Az esetek 40 százalékában a halászattal kapcsolatos emberi hibával vagy mulasztással, míg 15 százalékban a horgonyhasználat miatt következik be sérülés a kábelekben.

Online éljük életünket, egyre nagyobb gond az internet leállása

A Digital 2022 Global Overview Report alapján 2022 júliusában világszinten már több mint ötmilliárd internetező volt, amely a teljes népesség 63,1 százalékát jelenti, és az abszolút szám egy év leforgása alatt csaknem 180 millió új felhasználóval bővült. Az elmúlt egy évtizedben a 2012-es 2,2 milliárdos szinthez képest pedig több mint duplájára emelkedett a világhálót használó népesség száma, amely jól szemlélteti az internet egyre inkább megkerülhetetlen szerepét az életünkben. Az emberek 67 százalékának már van mobiltelefonja, és egy év alatt csaknem 100 millióval növekedett ez a szám, amely azért is fontos, mivel a felhasználók 92 százaléka okostelefonon keresztül csatlakozik a világhálóhoz. Ráadásul átlagosan napi szinten, két perc eltéréssel, majdnem hét órán át használjuk az internetet. 

Az online jelenlét egyik legmeghatározóbb hajtóerejét a közösségi médiumok használata adja. Manapság közel 4,7 milliárd közösségimédia-felhasználó van a világon, amely több mint triplája a 2012-es szintnek. Míg 2012-ben az internetezők átlagosan napi 90 percet voltak online közösségi felületeken, addig ez a szám 2018-ig közel 60 százalékkal, 142 percre emelkedett. Az elmúlt négy évben pedig lényegében stagnált, és jelenleg 147 perc körül jár.

Az internethasználat alakulása a világon. Forrás: Oeconomus

A digitális gazdaság térnyerése miatt az internet mára rendkívül fontos szerepet tölt be a munkában és a magánéletben is. Jelenleg egy perc alatt a világhálón hatmillió keresést hajtanak végre csak a Google keresőjében, 500 órányi videót töltenek fel, 231 millió e-mailt küldenek el, vagy éppen 105 ezer órányi online Zoom-megbeszélést folytatnak le. Robbanásszerűen nőtt az elmúlt egy évtizedben az online tartalom. Összehasonlításul érdemes megemlíteni, hogy 2013-ban öt percig az egyik legjelentősebb keresőoldal, a Google leállása következtében az internetes forgalom 40 százalékkal csökkent, és a cégnek több mint félmillió dolláros bevételkiesést eredményezett. Azóta a vállalat termékei és szolgáltatásai még fontosabb szerepet töltenek be az életben, amit jól szemléltet, hogy a keresések száma a háromszorosára, a videótartalom több mint tízszeresére emelkedett.

A kormányok internetkorlátozása, azon túlmenően, hogy emberjogi aggályokba ütközik (az ENSZ 2016 óta alapvető emberi jognak tekinti a hozzáférhetőséget), meglehetősen súlyos gazdasági kieséssel is párosul. A Top10VPN jelentése alapján 

Idén mintegy 100 internetleállást azonosítottak, amelynek összesített ideje meghaladja a 36 800 órát. Az idei gazdasági kár több mint 87 százaléka Oroszországhoz köthető. Minél inkább elterjedt az internethasználat, és minél magasabb jövedelmű országról van szó, az internetkimaradás annál költségesebb.

Egy 2016-os, a Global Network Initiative által kért elemzés alapján egynapos internetkimaradás egy magas konnektivitású országban 140 millió dolláros költséget (napi GDP 2 százaléka) okozna, míg ugyanez egy alacsony összekapcsoltságú országban a hárommillió dollárt (napi GDP 0,4 százaléka) is elérné. Egy 2021-es elemzés számítása szerint, ha az Amerikai Egyesült Államokban 24 órára leállna az internet, akkor az hétmilliárd dolláros kárt tudna okozni. 

Egy jelentős mértékű európai vagy világszintű internetkimaradás egyik pillanatról a másikra azonban eléggé valószínűtlen, köszönhetően a párhuzamosan futó vezetékrendszereknek. Természetesen egy koordinált támadás, katonai konfliktus közepette jelentős zavarokat és kiesést tudna okozni. Ráadásul az internetkimaradás egyértelműen jelentős gazdasági károkat jelentene. 

Nemcsak az emberi tevékenység, hanem egy jelentős természeti katasztrófa is fenyegeti az internet-hozzáférésünket. A napkitörések akár lehetnek olyan erősségűek is, hogy a víz alatti kábelhálózat működését leállítják, ráadásul a szakértők a következő évtized során 1,6–12 százalékra teszik a bekövetkezését, ami jelentős kockázatnak tekinthető.

A szerző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső senior elemzője.

(Borítókép: Index)