A brutálisan emelkedő élelmiszerárak húzták az inflációt
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
-
A nagy ingatlanpiaci dilemma: megzabolázhatók-e az elszabadult árak? - Havi egymillió forintos fizetéssel csábítanának dolgozókat a budapesti karácsonyi vásárra
- Nyitott a munkahelyváltásra a fehérgalléros dolgozók többsége
- Visszavonta a Mol minősítését a Moody’s
- Felolvasták Nagy Mártonnak, melyek most a legnagyobb problémák a vállalkozók szerint
Októberben is emelkedtek a fogyasztói árak. A KSH adatai szerint 21,1 százalékos volt a 10. havi infláció.
Drágulás az energiapiacon
A fogyasztói árak átlagosan 2,0 százalékkal nőttek szeptemberhez képest.
A háztartási energia ára 1,6 százalékkal nőtt, ezen belül a tűzifa 11,3, a palackos gáz 4,2 százalékkal drágult.
Ez egybecseng az Indexnek nyilatkozó elemzők várakozásaival, akik előzetes arról beszéltek, hogy a KSH a szeptemberi fogyasztói árindexében már elszámolta az energiaárak növekedését, így az októberben nem lesz számottevő ugrás az egy hónnappal korábbihoz képest.
A háztartási fogyóanyagok 5,1, a mosó- és tisztítószerek 3,6, az állateledelek 3,4, a testápolási cikkek 3,2 százalékkal kerültek többe.
A szolgáltatások ára átlagosan 0,5 százalékkal nőtt, ezen belül a sport- és múzeumi belépők, valamint a testápolási szolgáltatások egyaránt 2,0, a lakásjavítás és -karbantartás 1,7 százalékkal drágult.
Egy év alatt 40 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak
Az elmúlt évben az élelmiszerek ára 40 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább
- a tojás (87,9 százalék),
- a kenyér (81,4 százalék),
- a tejtermékek (75,4 százalék),
- a sajt (74,7 százalék),
- a vaj és vajkrém (71,6 százalék),
- a száraztészta (58,6 százalék),
- a margarin (58,0 százalék),
- a péksütemények (54,7 százalék) és
- az édesipari lisztesáru (53,4 százalék) drágult.
A termékcsoporton belül a cukor (11,8 százalék) és az étolaj (4,4 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben.
Emelkedés emelkedés hátán
A sertéshús árak októberben 25,8 százalékkal nőttek. A baromfihús árak 45,3 százalékkal, a (fogyasztói kosárban) kisebb súlyú marhahús árak 46,5 százalékkal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 32,3 százalékkal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 30,5 százalékkal emelkedtek.
Az árkorlátozások által érintett tejárak átlagosan 47,3 százalékkal emelkedtek, mivel a korlátozások által nem érintett tejárak meredeken emelkedtek (míg az érintett 2,8 százalékos UHT tej ára alig változott, jelentősen emelkedett az 1,5 százalékos és 2,8 százalékos ESL tej ára).
Az étolaj ára 4,4 százalékkal, a liszté 16 százalékkal (ezen belül a búzafinomliszt ára alig változott, de ellenben a rétesliszt emelkedett), a cukoré 11,8 százalékkal emelkedett, az azóta bekövetkezett meredek drágulás miatt jóval magasabb lennének az árak.
A sajtok ára 74,7 százalékkal, az egyéb tejtermékek 75,4 százalékkal, a vaj, vajkrémek árai 71,6 százalékkal emelkedtek.
A tojás ára 87,9 százalékkal, a margariné 58 százalékkal, a sertészsíré 73,9 százalék emelkedett.
A kenyér 81,4 százalékkal, a péksütemények 54,7 százalékkal, a száraztészta 58,6 százalékkal, az édesipari lisztesáruk 53,4 százalékkal drágultak, míg a gyümölcsök árai 24,6 százalékkal emelkedtek.
A munkahelyi étkezésé 28,2 százalékkal, az éttermi étkezésé 27,1 százalékkal drágult.
A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 12,8 százalékkal, ezen belül a dohányáruké 9,6 százalékkal, a szeszes italoké 17,7 százalékkal emelkedett.
A ruházkodási termékek árai 7,6 százalékkal nőttek.
A tartós fogyasztási cikkek árai 14,9 százalékkal emelkedtek, részben az új személygépkocsi árak 22,5 százalékos emelkedése – amit a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is gyorsult az áremelkedés mértéke, amit a faárak miatt dráguló bútorok (a szobabútorok 19,1 százalékkal, a konyhabútorok 19,7 százalékkal drágultak), vagy a réz- és acélárak miatt dráguló tartós háztartási cikkek is fokoznak. Az autópiaci anomáliák miatt jelentősen, 15 százalékkal drágultak a használtautó-árak is.
A háztartási energiaárak 64,4 százalékkal nőttek, a vezetékes gáz 121 százalékos, az áram 28,6 százalékos, a palackos gáz 51,1 százalékos, a tűzifa 57,7 százalékos drágulása miatt, míg a távfűtés ára változatlan maradt.
Az egyéb cikkek árai 11,1 százalékkal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak az egy évvel ezelőtti magasabb bázis miatt 1,4 százalékkal csökkentek az üzemanyagárak plafonja miatt (míg a benzin piaci ára ennél 45 százalékkal, a gázolajé 64 százalékkal magasabb), de a kategórián belül a legtöbb termék áremelkedése gyorsult, leginkább a lakásjavító-, karbantartó cikkeké 29,4 százalékra, valamint az állateledeleké 46,9 százalékra.
Érdemben, 26-29 százalékkal drágultak a háztartási vegyipari termékek, így a mosó és tisztítószerek, a testápolási cikkek is. Enyhén, 8,3 százalékra gyorsult a szolgáltatások árainak emelkedése, ezen belül a nyári szezont követően 11,8 százalékra lassult az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme.
Az albérleti piac magára találása miatt 13,1 százalékra gyorsult a lakbérek árainak növekedése. A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 23,8 százalék volt, a háztartási szolgáltatásoké 21,1 százalék, a járműjavításé, a sport és múzeumi belépőké pedig 19,4 százalék volt.
Drágább fűteni
A HÁZTARTÁSI ENERGIA 64,4 SZÁZALÉKKAL DRÁGULT EGY ÉV ALATT.
Ezen belül a vezetékes gáz ára 121,0, a tűzifáé 57,7, a palackos gázé 51,1, az elektromos energiáé 28,6 százalékkal nőtt.
A tartós fogyasztási cikkekért 14,9, ezen belül az új személygépkocsikért 22,5, a konyha- és egyéb bútorokért 19,7, a szobabútorokért 19,1 százalékkal kellett többet fizetni.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 12,8, ezen belül a szeszes italok 17,7 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 46,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 29,4, a háztartási fogyóanyagoké 29,0, a mosó- és tisztítószereké 27,3, a testápolási cikkeké 26,0 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatások díja 8,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 27,4, a lakásjavítás és -karbantartás 23,8, a járműjavítás és ؘ-karbantartás 21,3, a sport- és múzeumi belépők 19,4, a lakbér 13,1 százalékkal került többe.
Az év első tíz hónapjában a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 12,7, a nyugdíjas háztartások körében 13,0 százalékkal emelkedtek.
Meghaladta a várakozásokat
A várakozásokat meghaladó mértékben, 21,1 százalékra ugrott az infláció októberben, elsősorban az élelmiszerárak emelkedésének további gyorsulása miatt, az áremelkedés ugyanakkor továbbra is rendkívül széleskörű. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció is igen meredeken, 22,3 százalékra ugrott – értékelte a fogyasztói árak alakulását Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
A vártnál jóval magasabb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügyi termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, számos, elsősorban élelmiszer termékpályán a nyersanyag és energiaöltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások, valamint a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges feloldása miatt az idei átlagos infláció meghaladhatja a Takarékbank eddigi 14 százalékos, valamint a jövő évi 13,6 százalékos várakozását.
A többszörösére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelennek, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag gyártásig jelentős mértékű drágulást okoz.
Hatósági árak nélkül rosszabb lenne a helyzet
A következő hónapokban az átárazások várható folytatódása miatt kismértékben tovább emelkedik az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 24-25 százalékot, bár az egyes élelmiszerek esetében bevezetett árkorlátozások jórészt áthárításra kerültek más termékekre.
Az év végéig 23 százalék közelébe emelkedhet az infláció, azonban a jövő év elejétől bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számítunk.
Rövid távon nem lesz olcsóbb az élelmiszer
Az októberi inflációs adat egyúttal negyedéves fordulót is jelöl, és tükröződik benne, hogy az élelmiszer-termékpályákon szeptemberben egyébként is erőteljesebb átárazás megy végbe. Az áremelések mértéke alacsonyabb a megelőző hónaphoz és az indokolthoz képest, várakozásaink szerint tehát
novemberben és decemberben még várható lesz kisebb mértékű, hozzávetőleg 5-5 százalékos emelkedés az élelmiszerárakban
– jelezte elemzésében Héjja Csaba, az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője.
Az emelkedés már nemcsak az alapanyagok, hanem részben a gyártáshoz felhasznált energia árának drágulását is magában foglalja. Október elsejével fordult a gázév, sok feldolgozó már új szerződés alapján jut gázhoz. Vagyis a rövidebb lejáratú termékek már az új, a korábbinál jelentősen magasabb gázárak mellett készülnek, ennek a folyamatnak a kezdete is érződik már az árakban.
Az élelmiszerüzletekben a fogyasztás volumene szeptemberben már 2,8 százalékos csökkenést mutatott, a fűtési szezon pedig most kezdődik igazán, vagyis a háztartások most kapják meg az első megemelt gázszámlákat. Ez várhatóan hatással lesz a fogyasztók döntéseire bevásárláskor. A vásárolt mennyiségben viszont az év végi ünnepek ellensúlyozhatják az eddig látott csökkenést.
Hangsúlyozni kell azt is, hogy az élelmiszer-termékpályákat végső soron a fogyasztók finanszírozzák. A most érzékelt fogyasztói áremelkedést a termelők, feldolgozók tavaly és idén már bőven megfizették, a bolti árakban most ez tükröződik. A fejlesztéseket – és ezáltal a hatékonyabb termelést – a tisztességes haszon alapozza meg, hosszabb távon csak így lehet reálértéken olcsóbb az élelmiszer.
A magyar termelőket nemzetközi összehasonlításban a forint gyenge árfolyama hozta valamivel kényelmetlenebb helyzetbe, rövid távon sehol sem lett és lesz olcsóbb az élelmiszer.
(Borítókép: Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
