Spórolunk ezerrel, de ki gondol a nyugdíjra?

Az emberek 76 százaléka szerint az elmúlt évben jelentősen nőttek a háztartásuk kiadásai, 91 százalék élelmiszer, 81 százalékkal az energiaárak, míg kétharmaduk a vendéglátás területén érzékel jelentős áremelkedést – derült ki az immár 11. éve készülő OTP Öngondoskodási Index legfrissebb felméréséből. Az üzemanyagstop ellenére az érintettek 69 százaléka a közlekedési költségek emelkedését is megjegyezte. 

Összehúzott nadrágszíj

A válaszadók 57 százaléka szerint a jelenlegi árak mellett nem tudják fenntartani korábbi szokásaikat, 26 százalékuk jelentősen fogta vissza kiadásait. Az ügyfelek 37 százaléka annak ellenére kezdett spórolásba, hogy saját bevallása szerint a háztartás bevételei még megengednék a korábbi színvonalat. 

Az ügyfelek negyede pluszmunkát keres azért, hogy a megemelkedett megélhetési költségeket finanszírozni tudja. Érdekes ugyanakkor, hogy egyelőre csak 15 százalékuk jelezte azt, hogy tartalékai felélésébe kezdett – fontos ugyanakkor látni, hogy az OTP felmérése szeptember közepén történt, amikor még az emberek bizonytalanok voltak azzal kapcsolatban, hogy ténylegesen mennyire emelkednek majd pl. a rezsikiadásaik. Tegyük hozzá azt is, hogy az emberek fele továbbra is úgy nyilatkozott, hogy nincs félretett pénze.

Megtakarítani? Minek?

Az ügyfelek 63 százaléka szerint ilyen helyzetben érdemes takarékoskodni, 29 százalékuk azonban még mindig tagadja ezt. Az adatok szerint 40-ről 48 százalékra emelkedett a pénzpiaci megtakarítással bíró emberek aránya – ennek ugyanakkor Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint az is oka lehet, hogy a pandémiás zárások miatt sok embernél keletkezett nem elköltött pénz, valamint például az szja-visszatérítés rendkívül komoly mértékű pluszbevételt hozott. 

A mostani válság hatására drasztikusan, 17 százalékról 36 százalékra ugrott a váratlan helyzetekre tartalékot képező ügyfelek aránya, s némileg meglepő, hogy a gyermekek jövője érdekében megtakarításba kezdők aránya 12 százalékról 31 százalékra emelkedett. 

A válaszok alapján nem a klasszikus megtakarítási formák, hanem az életbiztosítások, az egészségbiztosítások és az egészségpénztári megtakarítások aránya nőtt meg. 

Félünk a pénzromlástól, de nem teszünk ellene

A rég látott infláció miatt az emberekben most erősebb a félelem attól, hogy a pénzromlás miatt elolvadnak a megtakarításaik. Ennek fényében mellbevágó, hogy az OTP-nél még mindig a látra szóló betéteknél érzik a bővülést, ezt követik az állampapír-, majd a befektetésialap-befektetések. Ez utóbbi két megtakarítási forma ugyanakkor nem az átlagügyfelek sajátja az OTP 3,18 lakossági ügyfele közül mindössze 525 ezer rendelkezik értékpapírszámlával. A legfőbb, klasszikus megtakarítási formában, a lekötött betéteknél az állomány vissza is esett – ez persze összefügghet azzal, hogy az átlagos betéti kamatok a banknál továbbra is rendkívül alacsony szinten vannak. (Ennek oka épp az, hogy az emberek döntő része a kamatot nem fizető folyószámlán tartja a pénzét, így jelentős likviditást biztosítva a banknak.)

A nyugdíjra nem gondolunk

Ugyanakkor a hosszú távú takarékoskodás, az öngondoskodás, a nyugdíjcélú megtakarítások fontossága a mostani válság idején még a korábbi, nem jelentős, 14 százalékos szintről is 9 százalékra esett. 

Az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint az, ami az öngondoskodás terén az elmúlt években nem változott jelentősebben, az az, hogy az ügyfelekben továbbra is erős a paternalizmus – még mindig másoktól, döntően az államtól várják az időskor biztonságát.

A válaszadók 36 százaléka szerint csak az állami nyugdíja lesz a bevétele az időskorban, ám annak ellenére sem kezdenek semmilyen öngondoskodás jellegű megtakarításba, hogy saját maguk közel kétharmada, 64 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az állami nyugdíj aligha lesz elegendő a biztos megélhetéshez. Az OTP vezérigazgató-helyettese szerint ez nem tipikusan magyar álláspont, Kovács Antal szerint a régió országaiban hasonló jelenség tapasztalható.

Legalább tervezünk

A válság egyik kedvező hatása ugyanakkor, hogy egy év alatt 40-ről 52 százalékra nőtt azok aránya, akik legalább egy rövid időszakra tervezni kezdték a családi büdzsét, s 29 százalékuk már legalább egy évre tervez. 

(Borítókép: Simon Dawson / Bloomberg / Getty Images Hungary)