Csak egy ország lakosságának megtakarításai nőttek jobban, mint a magyaroké

Az európai háztartások bruttó megtakarítási rátája nem más, mint a rendelkezésre álló bruttó jövedelem azon része, amelyet nem költenek el az emberek. Ezt tekintve pedig Magyarország előkelő helyen áll uniós összevetésben – írja a portfolio.hu az Európai Unió Statisztikai Hivatalára hivatkozva. Az Eurostat adatai szerint

Tizennégy uniós állam található mögöttünk a megtakarítási rátás listán, köztük olyan országok, mint Dánia, Finnország vagy Észtország.

A lista elején Írország áll, az ottani lakosság átlagosan 24 százalékot takarít meg bruttó fizetéséből, míg a legrosszabb megtakarítóknak a lengyelek számítanak, akik bruttó jövedelmük mindössze 2,8 százalékát tudták félretenni.

• Írország: 24,34
• Hollandia: 23,85
• Németország: 22,87
• Norvégia: 20,89
• Csehország: 19,38
• Szlovénia: 18,72
• Franciaország: 18,28
• Luxemburg: 18,17
• Svédország: 18,12
• Eurózóna-átlag: 17,71
• Ausztria: 17,58
• Magyarország: 17,4
• Belgium: 17,03
• Európai Unió-átlag: 16,93
• Olaszország: 14,88
• Lettország: 13,89
• Spanyolország: 13,76
• Horvátország: 12,09
• Ciprus: 10,94
• Észtország: 10,54
• Finnország: 10,35
• Szlovákia: 10,25
• Portugália: 9,78
• Dánia: 9,29
• Litvánia: 5,75
• Görögország: 3,69
• Lengyelország: 2,77

2010-től számítva végig Svájc állt az élen, és könnyen elképzelhető, hogy továbbra is az alpesi ország állampolgárai a legtakarékosabbak, ám 2021-re nézve erről nincs adat.

Csúcson a magyar megtakarítások

Az Eurostat 1999-ig visszanyúló adatai alapján a 2021-es, 17,4 százalékos magyar megtakarítási ráta a csúcs, ez 11,4 százalékos növekedés a 2020-as 15,62 százalékos rátához képest. Év/év alapon pedig még előkelőbb helyen áll Magyarország. A magyarokénál csak a görögök megtakarítása nőtt nagyobb mértékben (53,1 százalék). Sőt, a magyar az egyike azon országoknak, ahol növekedett a háztartások bruttó megtakarítási rátája:

• Görögország: 53,1
• Magyarország 11,4
• Norvégia: 3,9
• Csehország: 1,2

Ez állhat a háttérben

A magyar ráta növekedésében szerepet játszhat többek között, hogy

• a jegybank tavaly is jelentősebb pénzt pumpált a gazdaságba,
• de ott volt a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítése – ami az Magyar Nemzeti Bank számításai szerint 86 milliárd forintnyi juttatást jelentett 2021-ben,
• a nyugdíjprémium-kifizetés, ami 200 milliárd forint volt tavaly,
• illetve az, hogy a lakossági fogyasztás láthatóan nem indult be olyan mértékben, mint más európai országokban

– jegyzi meg a Portfolio.

Ugyanakkor az infláció a másik oldalon jelentősen csökkenti a megtakarítások értékét. Az inflációs kilátások pedig nem túl fényesek a jövő évet tekintve sem, ami várhatóan a megtakarításokon is érezhető lesz.

Ez nemcsak itthon, hanem Európa más országiban is érvényes. Míg tavaly sok országban vélhetően a fogyasztás beindulása csökkentette a megtakarítási rátát, idén az egekbe szökő infláció és energiaárak hozhatnak visszaesést a megtakarítási képességben.

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)