Színt vallott az MNB: itt tart most hazánk versenyképessége

Magyarországon az elmúlt évtizedben sikeresen kialakultak a versenyképességi fordulathoz szükséges makrogazdasági feltételek, amelyek a koronavírus-válság eredményes kezelésével hozzájárultak ahhoz, hogy hazánk a járvány alatt is folytatta felzárkózását az EU átlagos fejlettségi szintjéhez – derült ki Szalai Ákos, az MNB főosztályvezetőjének tájékoztatójából, amelyben a jegybank friss Versenyképességi jelentését mutatta be. Véleménye szerint annak érdekében, hogy az eddigi sikeres, alapvetően mennyiségi tényezőkön alapuló növekedési modell fenntartható, minőségi tényezőkön alapuló modellé válhasson, teljes versenyképességi fordulat szükséges.

Van még tér a versenyképesség erősítésére

Az MNB Versenyképességi jelentése 14 területen 160 mutatót vizsgál, melyeknek a 95 százaléka objektív. Az elemzés a 2021-es adatokra épül, ezért a koronavírus-járvány hatása tükröződik, azonban az orosz–ukrán háború és az energiaválság hatása nem jelenik meg benne. A jelentés középpontjában Magyarország áll, azonban legfőbb viszonyítási alapnak a visegrádi versenytársak és az uniós országok átlagos értékeit veszik alapul. Újdonság az idei jelentésben, hogy harmadik viszonyításként beemelték az északi top 5 országok átlagát, amely Dániát, Észtországot, Finnországot, Hollandiát és Svédország átlagos értékeit foglalja magában. 

A jelentés szerint Magyarország 47,9 pontot ért el, ami továbbra is enyhén magasabb a többi visegrádi ország átlagánál (46,5), azonban 3,4 ponttal elmarad az uniós átlagtól (51,3 pont), miközben a legfejlettebb északi országok átlaga 14,4 ponttal haladja meg hazánk pontszámát.

A lista végén Románia, Bulgária és Szlovákia helyezkedik el. A Versenyképességi Index első felében a fejlett nyugat- és észak-európai országok helyezkednek el, miközben a mediterrán országok inkább a középmezőnyben végeztek. Kelet-Közép-Európából Szlovénia (54,1 pont) és Észtország (52,6 pont) érte el a legmagasabb pontszámot, a többi régiós ország eredménye elmarad az uniós átlagtól. A legjobban teljesítő Svédország 66,9 pontot ért el a lehetséges 100 pontból, azaz minden ország esetében van még tér a versenyképesség erősítésére – írták.

Szintugrásra van szükség

Kitért arra is, hogy az MNB Versenyképességi Index rangsora és az országok gazdasági fejlettsége között erős összefüggés figyelhető meg. A jelentés alapján az európai uniós országok öt, viszonylag jól elkülöníthető csoportra bonthatók versenyképességi helyzetük és a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP alapján. Az éllovasok közé a versenyképességi szempontból kiemelkedően három legjobb eredményt elérő ország (Svédország, Hollandia és Dánia) tartozik, akik egy főre jutó GDP szerinti rangsorban egyaránt az élmezőnyben szerepelnek. Őket követik azok a fejlett nyugat-európai országok (Finnország, Ausztria, Belgium, Németország és Franciaország), amelyek versenyképességi pontszáma és gazdasági fejlettsége egyaránt elmarad az „éllovasoktól”, azonban még így is jó eredményt mutatnak mindkét dimenzióban. Versenyképességi pozíciójuk alapján ebbe a csoportba tartozik egyébként a kiugróan magas GDP-je miatt a jelen vizsgálatból kizárt Luxemburg és Írország is.

A következő két csoport gazdasági fejlettsége nem tér el számottevően egymástól, azonban az egyik csoport versenyképességi előnnyel rendelkezik a másikhoz képest. A versenyképesebb csoportba alapvetően a jobban teljesítő mediterrán országok (Portugália, Spanyolország és Málta), illetve a kelet-közép-európai (KKE) régió versenyképesség tekintetében jobban teljesítő országai (Szlovénia, Észtország, Csehország) tartoznak.

Az utolsó csoportba tartozó 2 ország (Bulgária és Románia) esetében már jelentős versenyképességi lépések szükségesek a jobban teljesítő régiós országok csoportjának eléréséhez is.

Vegyes kép területenként

A jelentés szerint Magyarország a Háztartási megtakarítások aktivizálása, a Területi és társadalmi felzárkózás, a Munkaerőpiac és az Állami hatékonyság területeken ért el magasabb pontszámot, mint az uniós országok és a többi visegrádi ország. A régióhoz képest hazánk leginkább a Háztartási megtakarítások aktivizálása, a Munkaerőpiac és a Zöld gazdaság fejezetekben teljesít jól, míg elmaradás a Tudásalapú társadalom, az Új pénzügyi modell és az Egészséges társadalom fejezetekben azonosítható.

Rávilágítanak a jelentésben arra is, hogy magyar lakosság egészségi állapotában felzárkózási tartalék azonosítható a hasonló fejlettségű régiós országokhoz képest, ami a társadalom fokozatos idősödése mellett egyre nagyobb terhet ró a számos kihívással küzdő egészségügyi ellátórendszerre. Az egészséges életmódra törekvés még nincs kellőképpen jelen a magyar lakosság körében, amit a morbiditási és mortalitási mutatók is alátámasztanak. Az elhízott felnőtt lakosság aránya (25 százalék) Magyarországon a 3. legmagasabb az uniós országok között.

Magyarország átlagon alulinak tekinthető az Európai Unión belül az egészségügyi ágazat humánerőforrás-ellátottságban, ami minden fejlett ország elé kihívásokat állít. A magyar egészségügyi rendszer számos olyan hatékonysági tartalékkal rendelkezik, amelyek kiaknázásával a kiadási szint növelése nélkül is javítható lenne a rendszer fenntarthatósága.

Fordulatra van szükség

Hazánk fejlettségi, versenyképességi és fenntarthatósági mutatói hasonlóan alakulnak, mindegyikben az uniós középmezőny második felében található Magyarország, megelőzve a visegrádi versenytársak átlagát, némileg elmaradva az uniós átlagtól – mondta a főosztályvezető, aki szerint a sikeres felzárkózás azonban teljes versenyképességi fordulatot kíván, amely az új korszak kihívásaira is megfelelő választ ad. Szalai Ákos ennek kapcsán négy fő területet emelt ki:

1. A hitelprogramok és a moratórium következtében a pandémia alatt is folytatódott a hitelezés bővülése. A pénzügyi közvetítőrendszer azonban érdemi hatékonysági tartalékot rejt. 
2. A Covid–19-válság negatív munkaerőpiaci hatásai mérsékeltek voltak, és 2021-ben a gazdaság újraindulásával ismét teljes foglalkoztatás alakult ki. Szükséges a humán tőke egészségének és képzettségének javítása a termelékenység növelése érdekében. 
3. A vállalati dualitás jelentősen oldódott az utóbbi években, azonban a kkv-k esetében nélkülözhetetlen a haladó technológiák és digitális üzleti megoldások szélesebb körű alkalmazása. 
4. Az infrastruktúra modern oldalát vizsgálva elengedhetetlen a teljes digitalizáció, a zöldátmenet és a magas energiaimport arány mérséklése.

A Versenyképességi jelentés az MNB honlapján olvasható.

(Borítókép:  Bődey János / Index)