Megéri felújítani, ha emelkednek a rezsiköltségek

Lassacskán minden háztartáshoz megérkeznek az új rezsiárak alapján kalkulált gáz- és áramszámlák. Bár az ősz idén november elejéig enyhe volt, a fűtési szezon indulásával vált igazán érzékelhetővé a rezsiköltségek emelkedésének hatása a lakossági fogyasztókra.

A rezsicsökkentés részleges fenntartásával az átlag alatt fogyasztók továbbra is védelmet élveznek a világpiaci energiaárak változásával szemben. Ez jellemzően az új vagy felújított, CC, BB vagy AA energetikai besorolású ingatlanok, illetve a kis alapterületű lakások esetében jelent könnyebbséget. A magyar lakóépületek többsége sajnos nem ilyen, ezért számos háztartás szembesülhet a közeljövőben a rezsiköltségek kisebb-nagyobb mértékű növekedésével.

Kit érint leginkább a rezsiköltségek növekedése?

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem KSH-adatokon alapuló felmérése alapján itthon a leggyakoribb épülettípus az 1945–1980 között épült családi ház, az úgynevezett Kádár-kocka. Ezek energetikai besorolása messze elmarad az átlagos energiafogyasztással rendelkező épületekétől: eredeti formájukban, felújítás nélkül energetikai besorolásuk GG–HH-II között szóródik. Ez körülbelül négyszeres energiaigényt jelent az átlag alatt fogyasztó AA-BB-CC besorolású ingatlanokhoz képest.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kollégái által készített Lakóépülettipológia Magyarországon (2014) és az Energiahatékonyság hitelkockázat-csökkentő hatásának vizsgálata (2020) című tanulmány szerint a Kádár-kockák fűtése jellemzően földgázzal történik, ezért a földgázárak emelkedése jelentősen érinti őket, ezenkívül az országos lakóépület-állomány szén-dioxid-kibocsátásának hozzávetőleg harmadáért felelősek.

Mit jelent ez rezsiköltségben?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) becslése szerint egy szász négyzetméteres családi ház földgázfogyasztása átlagos életvitel mellett AA–EE energetikai besorolásig maradhat a rezsicsökkentett átlagfogyasztásként meghatározott havi 144 köbméter alatt. Az energetikai jellemzők gyengülésével párhuzamosan a rezsiköltségek fokozott növekedése látható.

Mit tehetünk?

A kisebb, azonnali energiamegtakarítási lépésekkel, mint a fűtési hőmérséklet vagy a fűtött szobák számának csökkentése csak korlátozott megtakarítás érhető el. A lakásfelújításban viszont komoly és hosszú távú energiamegtakarítási lehetőség rejlik.

A Kádár-kockák többsége eredeti (felújítás nélküli) állapotukban szigetelés nélküli falazattal és tető/födém szerkezettel, egyrétegű üvegű ablakokkal és fa nyílászárókkal, gáz/vegyes tüzelésű kazánnal, valamint konvektoros/radiátoros hőleadókkal rendelkezik. A külső hőszigetelésen túl ezen eszközök bármelyikének cseréje fontos lépést jelent az energiatakarékosság felé, azonban jelentős energiamegtakarítás a műszakilag helyes sorrendben elvégzett, komplett felújítás esetében érhető el.

Az MNB az EU Horizon 2020 projekt keretében létrehozott Renopont energiafelhasználási kalkulátorának adatait felhasználva az alábbi, szakaszosan egymásra építhető energetikai felújítási szinteken végzett számításokat az elérhető energia- és rezsimegtakarításra, valamint a felújítás költségének megtérülési idejére vonatkozóan:

1. födém/tető/padlás hőszigetelés: 25 cm üveggyapot
2. lábazat és homlokzat hőszigetelése: 15 cm polisztirol
3. nyílászárócsere: háromrétegű üvegablakok, műanyag nyílászárók
4. gépészeti felújítás: kazáncsere és konvektor/radiátor csere
5. napelem: 300 KW tetőn elhelyezett napelem szaldóelszámolással és hálózati betáplálással (2022. október 31-ig bejelentett igényekre elérhető)

Az alábbi számítások a fenti felújítási szintek egymásra épülő, együttes megvalósításán alapulnak: az egyes szintek költségeit és az elérhető rezsimegtakarítást összeadva, aggregáltan szemléltetjük. Az alábbi ábrán látható, hogy az első, különálló felújítási szakaszok alacsonyabb (tíz-húsz százalék körüli) energiamegtakarítást eredményeznek, ami a kezdeti felújítás után akár csalódást is okozhat, és elveheti a tulajdonos kedvét a folytatástól, viszont a további felújítások előrehaladtával jelentősen, ötven-nyolcan százalékra ugrik az energia- és rezsimegtakarítás mértéke.

A felújítás záró lépéseként napelem is elhelyezhető a felújított tetőszerkezetre, ez az áramfogyasztás akár kilencven százalékát fedezheti, ami egy átlagos háztartásban, gázzal működő fűtés és konyha mellett tíz százalék körüli rezsimegtakarítást eredményezhet. Lényeges megfontolni, hogy amíg egy napelem telepítésével tíz százalék körüli költségmegtakarítás érhető el, addig egy teljes körű szigetelés és nyílászárócsere akár ötvenszázalékos megtakarítást is hozhat. Ezért a korlátozott anyagi forrásokat érdemes ennek figyelembevételével beosztani.

Felújítás? Miből?

Bár a bemutatott felújítási szintek szakaszolhatók és igény szerint szüneteltethetők, a jelen gazdasági helyzetben nem könnyű előteremteni az ezekhez szükséges pénzügyi forrásokat. A banki kamatok jelentősen megemelkedtek, ami lényegesen csökkenti a rezsimegtakarításból származó előnyöket. Érdemes áttekinteni a lakásfelújításra elérhető támogatási programokat.

Ezek közül a legszélesebb kör számára talán az Otthonfelújítási Program érhető el, ezért az MNB ennek igénybevételével számolt a fentebb ismertetett felújítások megvalósítása során. Az Otthonfelújítási Programon belül maximum hárommillió forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető, amely a számlával igazolt költségek legfeljebb ötven százalékát fedezheti. Ezenfelül további hárommillió forint támogatott bankhitel vehető fel háromszázalékos fix kamattal tíz év futamidőre. Az Otthonfelújítási Program a legalább egy, 25 év alatti gyermeket nevelő családok számára érhető el, a saját tulajdonú, lakóhelyüket képező otthon felújítására.

Az Otthonfelújítási Támogatás és Hitel összesen hatmillió forint összege minimális önerő mellett elegendő a padlás- és homlokzatszigetelés, valamint a nyílászárócsere megvalósítására, amivel már ötven százalék körüli energia- és rezsimegtakarítás érhető el. A hárommillió forint támogatás vissza nem fizetendő, ami nagy anyagi könnyebbséget jelent, az emellett felvett hárommillió forint kedvezményes hitel pedig a rezsimegtakarítás révén mindössze négy év alatt visszafizethető. Ez azt jelenti, hogy a felújítás nem jelent plusz anyagi terhet, hiszen elegendő a korábbi rezsiköltségből megspórolt összeget a felvett hitel törlesztésére fordítani, négy év elteltével pedig ez a megtakarítás már a család jövedelmét gazdagítja.

Ha kazán- és radiátorcserével is szeretnénk kiegészíteni a felújítást, azt már sajnos nem tudja fedezni az Otthonfelújítási Program, azon felül tehát több millió forint önerő is szükséges. Azok a családok, akik ezt biztosítani tudják, szintén négy-öt éves megtérülésre számíthatnak a felújítás folytatásával: az akár nyolcanszázalékos rezsimegtakarítás az Otthonfelújítási Hitel törlesztése mellett az elköltött önerőt is képes visszahozni négy-öt éven belül, ezután pedig már csak minimális rezsiköltségekre számíthatunk.

Kihívások

Aki elszánja magát a felújításra, számos kihívással szembesülhet, elsősorban a kivitelezési árak emelkedése, a határidők csúszása és a támogatások elérhetősége miatt.

Az Otthonfelújítási Támogatás 2022. december 31-ig igényelhető. A már elvégzett felújítások kifizetett számláit kell benyújtani ezen időpontig, ezért a kivitelezési határidőket figyelembe véve a gyakorlatban újonnan kezdődő felújításokra a lehetőség már nem érhető el. A jelen energiaár- és kamatkörnyezetben célszerű lenne a program folytatása, vagy ehhez hasonló, energiahatékonysági felújításokra elérhető finanszírozási program bevezetése.

A napelemek esetén a szaldóelszámolás és a hálózati betáplálás megszűnése radikálisan csökkentheti a megtérülést. A hálózati betáplálás megszűnése energiatároló nélkül rendkívül megnehezíti a megtermelt energia hasznosítását, a tárolóeszközök viszont jelentősen megdrágítják a beruházást.

A jelenlegi határidők eltolása enyhítené a kivitelezők munkaerő- és alapanyag-szűkösségét, ami – a kivitelezési árak mérséklése mellett – hosszabb távon biztosíthatna stabil megrendeléseket az építőipar számára. Mindez a várható gazdasági nehézségek esetén a növekedés és a munkahelymegtartás egyik motorja lehet.

A szerző az MNB Fenntartható pénzügyek stratégiai osztály munkatársa.

(Borítókép: Justin Sullivan / Getty Images)