- Gazdaság
- uniós források
- európai bizottság
- fejlesztéspolitika
- gulyás gergely
- navracsics tibor
- brüsszel
Még sakkozunk Brüsszellel, de jön a pénz, amire egy ország vár
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
-
Olyat mondott a pimasz palack forgalmazója, amire a MOHU sem számított - Ilyet még nem láttunk: Magyarország legnagyobb energiatárolója épül
- Elkezdődött a nagy balatoni stégrazzia, nincs kegyelem
- Drámai létszámleépítés jön az egyik legnagyobb észak-magyarországi gyárnál
- Vészhelyzet van a szomszédban, tömegesen vándorolnak el az országból
Ahogy az Index csütörtök reggel beszámolt róla, félsikert ért el a magyar kormány az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon. Lapunk úgy tudja, Brüsszelben jóváhagyják a magyar kormány által benyújtott helyreállítási tervet és az operatív programokat, de uniós pénz csak az igazságszolgáltatással összefüggő vállalások teljesítését követően, 2023 márciusa után érkezhet Magyarországra. Ezeket az állításokat a kormánytagok megerősítették egy csütörtöki háttérbeszélgetésen, amelyen a szakterületért tárca nélküli miniszterként felelő Navracsics Tibor, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint a területfejlesztési miniszter államtitkára, Ágostházy Szabolcs is részt vett.
Amikor Brüsszel üzen
Ugyanakkor az általunk ismertetett forgatókönyv mellett arról cikkezett a napokban a világsajtó, más meghatározó lapok mellett a Frankfurter Allgeimeine Zeitung vagy a Politico is, hogy az Európai Bizottság 7,5 milliárd euró, Magyarországnak járó európai uniós forrás befagyasztásáról döntött. Navracsics Tibor erre az Index kérdésére úgy reagált, hogy a júniusban meghatározott célokat el tudjuk érni. Felidézte: miniszterjelölti meghallgatásán is arról beszélt, az év végéig meg tudjuk kötni azokat a megállapodásokat, amelyek végén zöld utat kaphatunk.
Elhangzott, hogy a folyamat még nem ért véget, evidencia, hogy nemcsak idén november-decemberi, hanem 2023-as határidők is szegélyezik a megállapodáshoz vezető utat. Gulyás Gergely megjegyezte: a 2021–2027-es kohéziós támogatások felhasználásának keretet adó partnerségi megállapodást el fogják fogadni, akárcsak a Covid utáni talpra állást segítő helyreállítási tervet. A kondicionalitási eljárás részeként azonban valóban felfüggeszthetik három operatív program forrásainak 65 százalékát, ami 7,5 milliárd euróra rúghat.
Elkerülhető a forrásvesztés
Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, március 31-ig kell teljesítenie a magyar kormánynak a kiegészítő vállalásokat. Ám ahogy a háttérbeszélgetésen elhangzott, a felfüggesztés nem egyenlő a forrásvesztéssel, a hétéves ciklus során eleve szakaszos a támogatások lehívása.
Vagyis a kifogásolt forrásoknál is kötelezettséget lehet vállalni bátran a további 35 százalékos részre.
A magyar kormány optimista forgatókönyve szerint hétmilliárd euró érkezhet be jövőre az Európai Bizottságtól. Ennek több mint a fele még a 2014–2020-as uniós ciklushoz kapcsolódik, a fennmaradó rész pedig részben a már elindított 2021–2027-es konstrukcióhoz köthető, illetve a helyreállítási tervből, az RRF-ből.
Az utóbbiról Ágostházy Szabolcs úgy fogalmazott, hogy
az egyik legjobb helyreállítási terv lesz a miénk, mert míg számos tagállam sietve dobta össze az RRF-es fejlesztési elképzeléseit, addig a hazai koncepció átgondolt, kiforrott.
Az RRF-ben eredetileg 7,2 milliárd euró lett volna a támogatás, ez azonban Magyarország kiugróan magas tavalyi gazdasági növekedése és a bizottság újraszámolási mechanizmusa miatt 5,9 milliárdra csökkent, amelyhez 9,6 milliárd euró visszatérítendő forrás, azaz kedvezményes hitel társulhat.
Politikai kérdéssé vált
Abban Gulyás és Navracsics egyetértett, hogy ha az uniós intézményrendszerben nem zárják le Magyarország kondicionalitási eljárását, az a legkevésbé sem szakmai döntés, sokkal inkább egy politikai játszma része. Navracsics Tibor, aki 2014 és 2019 között Magyarország uniós biztosa volt, úgy fogalmazott a brüsszeli diplomáciával kapcsolatban, hogy „jóra is, rosszra is készen állunk, kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszünk”.
Az még nem dőlt el, hogy az RRF-nek hazánk csak a vissza nem térítendő részét venné fel, vagy a hitelt is.
Navracsics korábban arról beszélt az Indexnek adott interjúban, hogy ha rajta múlna, a kedvező finanszírozási kondíciók miatt érdemes lenne a kölcsönhöz is folyamodni. Ezt a döntést a kormánynak 2023 nyaráig kell meghoznia.
Jönnek az új pályázatok
Mindeközben ami a pályázatok kiírását illeti, Navracsics Tibor megelőlegezte: több mint egy tucat felhívás már megjelent, és a folytatásban is tartják a tempót. Ágostházy Szabolcs ezt azzal egészítette ki az Indexnek, hogy az újabb tömegpályázat várhatóan március-április környékén jöhet ki, a Ginop Pluszban több száz milliárd forintnyi friss forrás jelenhet meg a vállalkozások számára, beruházási, illetve energiahatékonysági céllal.
A támogatásokat euróban kapjuk, de forintban használjuk fel, az árfolyamváltozásokra azonban értelemszerűen nem egy pénzváltó gyorsaságával reagál a fejlesztéspolitika.
Vagyis nincs közvetlen reálgazdasági hatása jelen esetben annak, hogy éppen 400, 415 vagy 430 forint a közös uniós valuta kurzusa. Navracsics Tibor az Indexnek felidézte: 350 forintról 375 körüli szintre emelték a tervezési árfolyamot, de benne van a pakliban egy további, 400 forinthoz közelítő korrekció. A 375-ös szintnél maradva a hétmilliárd euró több mint 2620 milliárd forintnak felel meg.
Ilyen az, amikor a politikai elit is csak az újságokból tájékozódik
„Talán nem volt számunkra soha annyira fontos az újságolvasás, mint most, amikor azt tapasztalhatjuk, hogy az Európai Bizottság újságokon keresztül kommunikál velünk” – reagált a nemzetközi sajtóhírekre Navracsics Tibor még a háttérbeszélgetés előtt, a Versenyképességi Operatív Programok 16. nemzetközi konferenciáján. „Tegnap óta az újságíróknak köszönhetően tudni véljük, hogy az EB állást foglalt végül a fél éve tartó, nagyon intenzív tárgyalássorozatunkról, illetve azokról a vállalásokról, amelyeket mi tettünk és időarányosan teljesítettünk” – nyitotta meg a konferenciát.
A miniszter úgy fogalmazott, „van egy jó híre”, az újságírók által tolmácsolt bizottsági álláspont megerősíti azt a perspektívát, amit a magyar kormány még júniusban felvázolt, miszerint az év végéig szülessenek meg azok a megállapodások, amelyek lehetővé teszik, hogy az uniós forrásokhoz hozzáférhessünk a következő évben. Mint mondta, most már a bizottság által is megerősítetten aláírhatjuk azokat a megállapodásokat, amelyek egyrészt a helyreállítási alaphoz, másrészt pedig a kohéziós pénzekhez való hozzáférést biztosítják.
Navracsics Tibor a konferencia megnyitója után újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, hogy hivatalos értesítést a magyar kormány nem kapott az uniós pénzek felfüggesztésének javaslatáról, csak újságokból értesültek ők is. Informálisan szereztek tudomást továbbá arról, hogy szerda délután öt órakor háttérbeszélgetést tartottak az uniós testület vezetői, és ott ismertették az álláspontjukat. Ezt azért tartják szokatlannak, mert az eddigi tárgyalások során mindig tartották magukat ahhoz, hogy amennyiben valamilyen új körülmény vetődik fel, akkor egymást értesítik először, de ez most nem történt meg.
Ha hinni lehet a tudósításoknak, akkor Navracsics Tibor szerint a bizottság meg fogja erősíteni, hogy az újjáépítési alappal kapcsolatos megállapodást megköthetik, és aláírhatják a kohéziós pénzekhez hozzáférést biztosító partnerségi megállapodást.
„Megértjük, ha az ehhez szükséges teljesítési időszakot az Európai Bizottság meg akarja hosszabbítani, mert az a menetrend, amiben megállapodtunk szeptemberben, az jövő évi teljesítési pontokat is tűz ki célul, például márciusban az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban. Abban bízunk, hogy időarányosan amikor ezt teljesítjük, hozzáférhetünk majd a felfüggesztett pénzekhez is.”
(Borítókép: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
