Ha durva lesz a béremelés, tartós marad a magas infláció

A KSH adatai szerint az idei év első kilenc hónapjában a bruttó átlagkereset 503 600 forint volt, ami 17,8 százalékos emelkedésnek felel meg 2021 azonos időszakához képest. Miután az infláció az előző év azonos időszakához képest 20,1 százalékos szintre emelkedett szeptemberben, így keresetünk emelkedése nem fedezte az árak emelkedésének ütemét – főleg, hogy az inflációs kosárban a háztartások fő kiadásait jelentő élelmiszer- és energiaárak ugrottak meg a leginkább.

A fentiek fényében érthető, hogy a munkaerőpiac szereplői komoly béremeléseket várnak el a munkaadóiktól – a jelenleg is zajló bértárgyalásokra a legnagyobb hazai szakszervezeti tömörülés, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a minimálbér legalább 26 százalékos emelésére vonatkozó javaslatot vitt be. Érthetően a munkaadói oldal nem repdes a javaslattól, azzal érvelnek, hogy az árak emelkedése és a gazdasági válság hatására az ő lehetőségeik is beszűkültek, drasztikus emelést nem tudnak kigazdálkodni. 

Beragadhat az infláció a komolyabb béremelések miatt

A közgazdászok szerint ráadásul egy jelentősebb béremelés nyomán komoly veszélye van már most is annak, hogy kialakulhat az ár-bér spirál. A béremeléseket ugyanis a cégek csak áraik emelésével tudják majd kigazdálkodni, aminek újabb bérkövetelés lesz az eredménye, hiszen a keresetek vásárlóértéke az árak emelkedése miatt csökken.

Eppich Győző, az OTP Bank elemzési központjának vezető tanácsadója szerint egyelőre talán még nem tartunk ott, hogy már beindult volna Magyarországon az ár-bér spirál – legalábbis a versenyszektor béralakulásának rövid bázisú mutatói egyelőre nem mutatnak gyorsulást. Ugyanakkor a szakember is arra figyelmeztet, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján az infláció leszorítására hozott intézkedések nehezen elképzelhetőek reálbér- és fogyasztáscsökkenés nélkül. Az OTP elemzője szerint az elsődleges inflációs sokkok kifutását követően a jelenlegi 20 százalék feletti inflációs ráta akár komolyabb mértékben is csökkenhet, azonban az árstabilitást jelentő 3 százalékos szintre való visszakorrigálás egyelőre nem látszik az időhorizonton. 

Ilyen helyzetben egy 20 százalékos, vagy azt meghaladó minimálbér-emelés az OTP előrejelzése szerint reálbér-növekedést jelentene, ráadásul nagyon komoly tovagyűrűző hatásokat (a minimálbér közelében lévők bérét is jelentősen emelni kellene) is gerjesztene. Így egy ilyen mértékű minimálbér-emelés növelné egy ár-bér spirál kialakulásának veszélyét, amely viszont hosszabb távon magasan ragadó inflációt és kamatokat eredményezne.

A szolgáltatásoknál már a határon vagyunk

Az Erste elemzői szerint ugyanakkor már bekopogtatott az ablakon az ár-bér spirál. Nagy János, a bank makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a belső, azaz tisztán hazai (exporttermékek árától és az árfolyamtól nem, vagy csak kevésbé függő) infláció legplasztikusabb indikátora, a piaci szolgáltatások árszintje, az élénk bérnövekedésnek betudhatóan már jóval a pandémia előtt kifejezetten magas értékekkel jelezte a keresleti túlfűtöttséget. Ráadásul a szolgáltatások árszínvonala az elmúlt időszakban még tovább emelkedett.

Az Erste számításai szerint a szolgáltatások áremelkedésének hozzájárulása az októberi 21,1 százalékos inflációhoz 3,3 százalékpontra tehető. Azt a szakember is elismeri, hogy ez alapvetően nem tűnik vészesnek, de – figyelmeztet Nagy János – ez a becslésnek csak a legalsó korlátja: számos közvetett, tovagyűrűző hatás miatt a valóságban ez a részesedés valamivel magasabb lehet. Ráadásul – emlékeztet az elemző – az adatok szerint csak a hazai eredetű drágulás magasabb, mint a középtávú jegybanki inflációs cél előbb már említett 3 százalékos szintje. A minimálbér 20 százalék körüli emelése – a hatékonyság érdemi javulása nélkül – újabb átárazási kényszert fejthet ki a termelőkre és szolgáltatókra, vagyis tovább táplálja az inflációt.

A munkaerőpiaci helyzet sem segít az inflációcsökkentésben

„Az ár-bér spirál infláció erősödéséhez való hozzájárulását nehéz lenne számszerűsíteni, és a hazai munkaerőpiaci helyzet miatt ráadásul annak kialakulása adminisztratív módon nehezen lesz kivédhető” – emlékeztet ugyanakkor Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője arra, hogy a mostani válságnak rendkívül feszes munkaerőpiaccal fordult a magyar gazdaság.

A cégek egyelőre átmenetinek gondolják a jelenlegi válságot, így mindent megtesznek, hogy a megfelelően képzett munkaerőt maguknál tudják tartani. Ezt egyelőre csak béremeléssel lehet biztosítani

– vélekedett Suppan Gergely. A Takarékbank vezető elemzője szerint ugyanakkor a válság elhúzódásával a jelenlegi munkaerőhiány természetesen oldódni fog, amely nyomán kisebb lesz a béremelési kényszer a vállalkozásokon. Suppan Gergely szerint sem lehet általánosságban az ár-bér spirál kialakulásáról beszélni, noha bizonyos ágazatokban – például a vendéglátásban és a kiskereskedelemben – már nyomokban benne van az ár-bér spirál kialakulásának veszélye, ám itt például a kereslet visszaesése vághat új rendet. 

Hosszabb távú béralku segíthet az infláció mérséklésében

A komoly, 20 százalékos, vagy annál is magasabb minimálbér-emelés egyértelműen csorbítja az inflációcsökkentő lépések hatékonyságát – jegyzi meg Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint nemcsak az a kérdés, hogy ezt mennyire értik meg a munkavállalói képviseletek, de az is, hogy a kormányzat mennyire tudja felvállalni annak politikai költségeit, hogy az emberek keresetük elértéktelenedése miatt elégedetlenek lesznek.

Előremutató lehet az a Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter által egy korábbi Kormányinfón felvetett gondolat, amely többéves bérmegállapodásokat ajánlott a munkaerőpiac figyelmébe: az infláció gyorsabb csökkentését eredményező, rövid távú szerényebb béremelést a későbbiekben, a gazdaság újbóli remélt felgyorsulásakor kompenzációs emelések követhetnék.  

„Az biztos, hogy a minimálbér-emelésnek markáns hatása lesz a helyzetre” – vélekedik az UniCredit Bank vezető elemzője. Halász Ágnes szerint ugyanakkor a kedvezőtlenné váló gazdasági környezet és az energiaintenzív szektorokban leépítésre kerülő munkaerő miatt visszaeső fogyasztói kereslet a következő hónapokban már fékezheti az ár-bér spirál felpörgését. 

Romániában vendégmunkáskodó magyarok?

A jelenlegi gazdasági környezetben ráadásul Suppan Gergely szerint sutba kell dobni a klasszikus közgazdasági tankönyveket: a hazai munkaadóknak nincs más alternatívájuk, mint a bérek emelése. A szakember arra emlékeztet, hogy 2016 óta régiós szinten zajlik az agyelszívás, ami ebben az esetben a szakemberek elvándorlását is jelenti. Ha a munkaadók elzárkóznak a bérek emelésétől, akkor azzal szembesülhetnek, hogy nem marad itthon megfelelő szakemberük, azok nélkül pedig semmiképp nem lehet elérni azt a hatékonyságnövelést, amit most számonkérnek a hazai vállalkozói szektoron azok, akik azt mondják, hogy a bérek emelkedésével eddig nem járt együtt a termelékenység bővülése. 

A bérek legtöbb szektorban történő emelését egyszerűen nem lehet elkerülni

– emlékeztet Suppan Gergely arra, hogy az elmúlt hónapokban buszvezetők lettek teherautó-sofőrök pusztán azért, mert ott jelentősebb béreket lehet elérni. Így viszont a közlekedési cégeknek is lépniük kell. Ráadásul régiós szinten versenyzünk a munkaerőért, s ebben nem igazán állunk jól. A korábban stabil foglalkoztatotti kört jelentő szerb és ukrán vendégmunkások ma már nem Magyarországra jönnek dolgozni. Amiatt pedig, hogy a Lengyelországban 300 ezer, de még Romániában is 250 ezer forintnak megfelelő összeg a minimálbér (bár utóbbinál ágazati szintű a minimálbér mértéke), már csak azért is lépéskényszerbe kerülhetünk, mert nem igazán szeretnénk elfogadni, ha magyar állampolgárok tömegei járnának át dolgozni Romániába – bár a határ mentén erre azért már van példa.

(Borítókép:  Akos Stiller/Bloomberg/Getty Images)