Sikeresnek nevezhető-e Magyarország keletinyitás-stratégiája?

Egyes államok stratégiái, valamint közép- vagy hosszú távú tervei kiemelt jelentőséggel bírnak a külgazdasági és külkapcsolatok alakulása szempontjából. Segíthetnek a nemzetközi háló bővítésében, valamint olyan kapcsolatok kialakításában is, amelynek köszönhetően javulhat a külkereskedelem pozíciója. 

Magyarországon e célok hosszú ideje a külgazdasági stratégiákban nyilvánulnak meg, az elmúlt évek legkiemelkedőbb projektje pedig az úgynevezett keleti nyitás volt. Ahogy arra az elnevezéséből következtetni lehet, fő célja a tőlünk keletre található országokkal való gazdasági kapcsolatok kiépítése lett volna. 

Emellett az is a törekvések közé tartozott, hogy Magyarország megismerjen olyan piacokat, amelyekkel eddig nem találkozott, sőt megvesse a lábát rajtuk. Erre azért is volt szükség, mert a magyar külkereskedelem középpontjában még ma is Európa áll, emiatt pedig új szereplőket kell bevonzani a piacra. 

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány egy hosszú elemzésben vizsgálta meg a keleti nyitás stratégiai eredményeit az uniós csatlakozás előtt és után. A publikációban górcső alá vették azt is, hogy miként alakulnak a magyar–kínai és a magyar–dél-koreai kapcsolatok, illetve hogy mi a helyzet a déli nyitás nevű kezdeményezéssel. 

2012-ban a külgazdasági stratégia legfontosabb célkitűzéseinek egyike a keleti nyitás megvalósítása volt: amellett hogy diverzifikálta a magyar piacot, a részt vevő országokban fellendítette a hazai exportot, és megágyazott a hosszú távú, gyümölcsöző partnerségnek ezekkel az államokkal. Ezekből a kapcsolatokból később is sokat profitálhat Magyarország. 

Emellett arra is kiemelt figyelem irányult, hogy megnőjön a Magyarországra érkező FDI mértéke, hiszen ennek köszönhetően az egész magyar gazdaság versenyképességén javító új, zöldmezős beruházások valósulhattak meg. Összegzésképpen kijelenthető, hogy az export-import növelésére tett erőfeszítések valós eredményeket hoztak, főleg a déli nyitás bővítésének köszönhetően. 

Az FDI áramlásának szempontjából még sok a kiaknázatlan lehetőség, az elmúlt néhány évben azonban több olyan beruházás is érkezett Magyarországra, amelyek segítségével ez a törekvés is sikeresnek nevezhető – főleg ha továbbra is sikerül bevonzani a keleti tőkét. A végleges következtetés azonban még nem vonható le, mert a vágyott irány egy évtizednél is hosszabb távú.