A bankok és a döntéshozók közötti intenzívebb párbeszéddel lehet hatékony a válságkezelés

Mennyire nehéz manapság bankot irányítani?

Azt gondolom, valós alapja van annak a mondásnak, hogy amikor válság van, akkor derül ki igazán, hogy ki mit tud, és mennyire tud együttműködni az ügyfelekkel. Ismerve a bankunk több mint 30 éves történetét, mi mindig jól teljesítettünk a válsághelyzetek alatt. Az egy nem várt kihívás, hogy azon relatív rövid időszak alatt, amióta az UniCredit magyar leánybankjának vezérigazgatója vagyok, már a második válságban vagyunk. Ugyanakkor úgy vélem, a bankunk a koronavírus-válságot és a mostani gazdasági problémákat is jól kezeli.

Látják már, mikor jöhet a fordulat?

Látni kell, hogy most még nagyobb bizonytalanságban kell dolgoznunk, mint a Covid idején. Akkor azért támpontnak tekinthettük, hogy az átoltottság növekedésével gyorsan helyreállhat a gazdaság teljesítménye. Most egyszerűen nem lehet megjósolni, hogy a szomszédunkban zajló háború mikor ér véget – márpedig ez alapvetően befolyásolja a gazdasági környezetet. Ami most jól látszik, hogy mind a magyar, mind a világgazdaság növekedési kilátásai romlottak, s egyelőre nem törte meg a bizonytalanságot az, hogy az európai gáztárolók tele vannak, egyelőre gyenge a „novemberi tél”, és emiatt a világpiaci gázár például harmadára csökkent augusztushoz képest. Persze, hosszabb távon ez kedvező helyzetet teremthet idehaza – ne feledjük, a gázvásárlás megugró árértékei nélkül számolva a folyó fizetési mérleg jól áll. Ugyanakkor – bár erős kormányzati elszántság látható – még mindig nincs megegyezés Brüsszellel, ezért továbbra is kérdéses az uniós források sorsa.

Rendkívül fontos lenne a magyar gazdaság számára, hogy az EU-források újra elérhetőek legyenek, és az ehhez kapcsolódó deviza is beérkezzen az országba.

Emellett természetesen az egész gazdaság és a lakosság is szenved az inflációtól, aminek a tetőzését 2022–2023 fordulójára várjuk, ráadásul addig is viszonylag magas szinten maradhat a pénzromlás üteme, és nincs meg az általánosan alkalmazható megoldás az infláció leküzdésére.

A magas kamatok viszont betettek a hitelezésnek. A megugró és 18 százalékra emelkedő irányadó kamat mellett sokak szerint nem szabad kölcsönt felvenni. Emellett lépett még a kormány a kamatstop lakossági kiterjesztésével, majd a kkv-kamatstoppal is. Ön mit gondol erről?

A bankoknak is az az egyértelmű érdeke, hogy az ügyfeleik fizetőképessége megmaradjon, ahogy a múltban, úgy most is készek lennénk a problémákkal küzdőket kisegíteni. A mostani intézkedések nem kellően célzottak, potyautasok is szép számmal vannak – például olyan lakossági ügyfelek, akik akkor választottak változó kamatozású hitelt pár ezer forinttal kisebb törlesztőrészletért, amikor az MNB és a bankok is jelezték azok rendkívül magas kockázatait, és a fix hitelek igénybevételére buzdítottak.

Épp ezért komoly gondot jelent, hogy a számlát egy az egyben a bankrendszerrel fizettetik meg. Ezt a többletköltséget üzleti oldalról egyre nehezebb kitermelni, főleg azért, mert bizony ilyen kamatszintek mellett új hitelekre a kereslet igencsak megcsappant. Az pedig, hogy a kormányzat a lakossági szerződések mellett már a vállalatok egymás közötti szerződéseibe is belenyúlt a kamatstoppal, nem tett jót a nemzetközi befektetői bizalomnak. Nagyon fontos, hogy intenzívebb párbeszéd legyen a döntéshozók és a bankok között: így nemcsak kevésbé költséges, hanem hatékonyabb is lehet a válságkezelés.

Kinnlevőségek, céltartalékok

Mennyire fáj majd a kamatstopok hatása az UniCreditnek?

A kis- és középvállalati kamatstop költségeit a negyedik negyedévben fogjuk elszámolni, a pontos hatását még számoljuk.

A lakossági szegmensben az állományunk 2,5 százaléka körüli, míg a vállalati ügyfélkörben kevesebb mint 0,5 százaléka maradt moratóriumban. Ezekre a kinnlevőségekre már megképeztük a szükséges céltartalékokat. Ami a kamatstopot illeti, itt nagyon sok függ majd attól, hogy jövő júliustól valóban engedik-e kivezetni ezt az eszközt. Azt azért fontos jelezni, hogy egyelőre nem látunk olyan előrejelzést, ami alapján jövő év júliusára alacsonyabb kamatszint lenne várható, mint idén júniusban volt, amely szintekhez kötötték a vállalati kamatstopot, és messze leszünk a tavaly novemberi referenciakamatoktól. Azaz az ügyfelek a kivezetést mindenképp költségsokként, komoly drágulásként élhetik majd meg. Azt, hogy az ügyfeleink érdekeit tartjuk mindenáron szem előtt, jól mutatja, hogy a Bankszövetség már az első kamatstop bevezetésekor azt javasolta, hogy a kivezetés ne egy lépésben, hanem lépcsőzetesen valósuljon meg: azaz több hónapon keresztül emeljük az ügyfelek hitelterhét addig, amíg a reményeink szerint folyamatosan csökkenő piaci kamatszintre ér a hitelek kamatbázisa.

Ténylegesen érzik már a hitelkereslet visszaesését?

Egyértelműen igen a válasz, de azért több részre kell bontanunk a kérdést. A vállalati hitelezésben a bizonytalanság azt okozza, hogy a vállalatok nagy része elhalasztja beruházásait, ami várhatóan jelentős visszaesést okoz majd. Emellett ugyanakkor jól látható, hogy a dráguló energia és munkaerő miatt a mindennapi működés finanszírozhatósága, az életben maradás kerül előtérbe – céges partnereink a korábbinál lényegesen magasabb arányban használják ki meglévő hitelkeretüket, és nő az igény a limitemelésre is.

A partnercégeknek pedig jellemzően van exportja, így a forintgyengülés hatásait is kevésbé érzik. Ami a kis- és középvállalatokat illeti, ott nagyon jó lépésnek tartom, hogy a kormányzat komoly mértékű kamattámogatással segíti a Széchenyi Kártya MAX-termékek igénybevételét és azt is, hogy ez a program jövőre is folytatódik majd. Ugyancsak jó lépésként értékelhető a feldolgozó vállalatok rezsiköltségeinek részleges átvállalása és energetikai célú beruházásainak hiteloldali támogatása is, mint ahogy a nagyvállalati gyármentő program is sokat segíthet a hazai vállalati körnek túllendülni a rezsisokkon.

A kép csalóka

Ha már Széchenyi Kártya. Rengeteg igény érkezett be, ám a hiteldöntések nehezebben születtek meg. Mi a helyzet most?

Bár a Széchenyi Kártya évtizedes múltra visszatekintő termék, minden új programot újra kell pozicionálni – mind üzleti, mind informatikai téren. Ebben most nem segített, hogy alaposan változó kamatkörnyezetben kellett letárgyalni a termék jellemzőit. Az UniCreditnél gőzerővel dolgozunk azon, hogy minden igényt mihamarabb kiszolgáljunk, nem lesz lemaradásunk.

Mi a helyzet a lakossági hitelezésben?

A személyi kölcsönök terén a folyósítások értékében még nem érzünk markáns változást a piacon, ám a kép csalóka, mert azok az ügyfelek, akik kölcsönt igényelnek, jellemzően magasabb összegre szerződnek az infláció miatt, mint akár csak 1-2 évvel ezelőtt. Ez elfedi még azt, hogy a magasabb kamatok miatt azért csökken az érdeklődés a termék iránt. A lakáshitelpiacon ugyanakkor a nyár óta minden téren erős megtorpanást érzünk. Ez nemcsak a kamatok emelkedésének köszönhető, hanem az év elején még a piacon lévő MNB-zöldhitel előrehozott vásárlásainak, és bizony annak is, hogy a válság mélyülésével és az infláció emelkedésével az ingatlanpiaci tranzakciók száma is csökkent. Ugyanakkor arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy soha még korábban nem érte meg ennyire az ingatlanok energiatakarékossági felújításába belevágni, legyen szó akár nyílászárócseréről, szigetelésről, a fűtésrendszer felújításáról vagy alternatív energetikai – hőszivattyús vagy épp napelemes – rendszerek telepítéséről.

Itt azért becsapott a villám a megtermelt energia visszatáplálásának tilalmával. Ez így már nem olyan jó üzlet, nem?

Az energetikában – ahogy a bankszektorban is – hosszú távon kell gondolkodni. Bár nem vagyok energetikus, azt én is látom, hogy hirtelen olyan nagymértékben nőtt meg a napelemes áramtermelés, amellyel nem tartott lépést a hálózat. Ugyanakkor a jövő ez, a mostani energiaválság egyértelműen megmutatta, hogy a fejlesztéseknek arra kell koncentrálniuk, hogy egyre nagyobb részben alternatív energiatermeléssel szolgáljuk ki a fogyasztást. A kiépülő kapacitások így várhatóan hamarosan újra bekapcsolódhatnak a rendszerbe. Bankként nekünk most a legnagyobb feladatunk, hogy azokat az ügyfeleket segítsük, akik belevágtak ebbe a projektbe. Mi ugyanis hiszünk a napenergiában. Ezért lakossági oldalon az UniCredit Bank elsőként kínált dedikáltan napelemes beruházások finanszírozására szolgáló kedvezményes kamatozású zöld személyi kölcsönt.

Mi a helyzet a betéti oldalon? Komoly feddést – és extraprofitadót – kaptak a nyakukba azért, mert a lakossági betéteknél nem indult meg a kamatemelés, miközben a hitelkamatok emelkednek, s a bankok is egyre magasabb kamatot kapnak a jegybankba rakott pénzükért…

Néhány dolgot itt fontos pontosítani. Egyrészt a vállalati szegmensben már óriási verseny van a betétekért. Erre likviditási szempontból kényszerülnek a bankok. Másrészt érdemes azt is megjegyezni, hogy a bankok az elmúlt években folyamatosan részt vettek az államadósság finanszírozásában komoly mértékű állampapír-vásárlással. Ezeknek az átlagkamata messze nem éri el a jelenlegi jegybanki kamatok szintjét. Harmadrészt a lakossági betétek jó része továbbra is látra szóló betétben pihen, holott vannak jó hozamot hozó konstrukciók. Más kérdés, hogy a banki betétek nem tudnak érdemben versenyezni a lakosságiállampapír-hozamokkal. Ugyanakkor arra is felhívnám a figyelmet, hogy a magas lakossági látra szóló állomány abban is segít, hogy a lakossági ügyfeleknek továbbra is messze a referenciakamatok alatti szinteken tudjunk hitelezni. Az ügyfélbarát árazásban az UniCredit élen jár: ajánlataink mind a lakáshitelek, mind a személyi kölcsönök esetében a legkedvezőbbek között vannak.

A fenntarthatóság irányai

Bár a háború és az energetikai bizonytalanságok háttérbe szorították a kérdést, ám szinte minden szereplő kiáll amellett, hogy a fenntarthatóság továbbra is kulcsterület. Miként gondolkodnak erről az UniCreditnél?

Jó időben ráéreztünk a főbb fenntarthatósági irányokra, és döntöttünk úgy, hogy a zöldfinanszírozás terén a napenergiára fokozottan koncentrálunk. Az elmúlt években elmélyítettük a tudásunkat, így mára nemcsak hogy mi vagyunk a napenergia-hasznosítást célzó beruházások egyik fő finanszírozója, de szakmai tudásunk is kiváló a piacon – itt azt gondolom, nem kell szerénynek lennünk. Az elmúlt években a nagy naperőművi projektek esetében – beleértve a szindikált hiteleket is – 21-24 százalék körül van a piaci részesedésünk a finanszírozott megawatt arányában. Olyan nagyszabású projektjeink vannak, mint például a tavalyi év legnagyobb, 28 milliárd forint értékű vállalati zöldhitel-megállapodása, amelyből a SolServices Kft. Szolnok mellett akkora új generációs napelemparkot hozott létre, amely éves áramtermelésével teljes Jász-Nagykun-Szolnok megye lakossági villamosenergia-fogyasztása 42 százalékát képes fedezni. Büszkék lehetünk arra, hogy üzletpolitikánk is segíti azt, hogy az elmúlt években Magyarország naperőmű-kapacitása nőtt a legnagyobb mértékben az EU-ban, már 3600 megawatt felett járunk, aminek köszönhetően az éves magyar villamosenergia-termelés naperőműaránya közel duplája az európai átlagnak.

(Borítókép: Tóth Balázs. Fotó: Papajcsik Péter / Index)