Banánhéjra lépett a magyar gazdaság

4,0 százalékkal nőtt a harmadik negyedévében a bruttó hazai termék (GDP) volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint

– erősítette meg csütörtökön második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az első három negyedévben a gazdaság teljesítménye – a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat szerint egyaránt – 6,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

Éves összevetésben

• a feldolgozóipar teljesítménye 10,6 százalékkal,
• az építőiparé 1,8 százalékkal nőtt,
• a szolgáltatásokban hozzáadott érték 5,6 százalékkal haladta meg a tavalyi harmadik negyedévit,
• a mezőgazdaság termelése a nyári súlyos aszály következtében 39,3 százalékkal csökkent.

A szolgáltatások között a legerőteljesebb növekedést a szállítás, raktározás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység ágazata mutatta 11,5, illetve 10,6 százalékkal. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 6,4 százalékkal, az információ, kommunikációé 5,4 százalékkal nőtt. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 5,3 százalékkal emelkedett. A kereskedelem 5,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva. A művészet, szórakoztatás, szabadidő, egyéb szolgáltatás, valamint az ingatlanügyletek hozzáadott értéke egyaránt 4,1 százalékkal növekedett. A humánegészségügyi, szociális ellátás hozzáadott értéke 6,9 százalékkal, az oktatásé 2,8 százalékkal emelkedett. A közigazgatás hozzáadott értéke 0,2 százalékkal csökkent.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. Összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,1 százalékkal nőtt. A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 5,0 százalékkal bővült, míg a közösségi fogyasztásé 0,5 százalékkal kisebb lett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,8 százalékkal emelkedett. A végső fogyasztás 3,5 százalékkal nőtt.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás, azaz a beruházások a harmadik negyedévben 4,1 százalékkal bővültek az előző év azonos időszakához képest. Az építési beruházások volumene nagyobb mértékben nőtt, mint a gép- és berendezésberuházásoké. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban és az ingatlanügyletek esetén továbbra is jelentősen emelkedett, a szállítás, raktározás területén visszaesett a fejlesztések volumene. A készletváltozással együtt számolt bruttó felhalmozás 3,4 százalékkal csökkent a tavalyi harmadik negyedévhez képest.

A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a negyedévben összességében 1,4 százalékkal nőtt.

A külkereskedelem mintegy 85 százalékát kitevő áruforgalomban a kivitel 13,7, míg a behozatal 9,4 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások – beleértve a turizmust is – exportja 16,4, importja 18,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A GDP 4,0 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 3,4, a feldolgozóipar 1,6, az építőipar pedig 0,1 százalékponttal járult hozzá, a mezőgazdaság 1,8 százalékponttal lassította a növekedést.

Felhasználási oldalon a végső fogyasztás 2,3 százalékponttal, ebből a háztartások tényleges fogyasztása 2,4 százalékkal járult hozzá, míg a bruttó felhalmozás 0,8 százalékponttal lassította, bár a beruházások 1,3 százalékponttal segítették a növekedést. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 2,5 százalékponttal növelte a gazdasági teljesítményt, amiből az áruforgalom 2,0, a szolgáltatások 0,5 százalékponttal részesedtek.

A szolgáltatások között a szállítás, raktározás teljesítménye 1,9 százalékkal elmaradt a második negyedévitől, a művészet, szórakoztatás, szabad idő, egyéb szolgáltatás területén 1,8 százalékos volt a visszaesés, a többi szolgáltatásban legalább stagnált vagy nőtt a teljesítmény.

Az uniós rangsor végén vagyunk

A második becsléssel a KSH megerősítette az első becslés eredményeit, azaz a GDP a harmadik negyedévben éves alapon 4,0 százalékkal bővült, míg negyedéves alapon 0,4 százalékkal mérséklődött, amely adat az előzetes várakozásoknál kedvezőtlenebb. Az adat európai uniós összehasonlítása ellentmondásos képet mutat: míg az éves alapú bővülés kiemelkedően kedvező, a negyedéves változással a rangsor hátsó részében vagyunk – írta elemzésében Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.

Negyedéves összehasonlításban az ipar felfelé, míg a mezőgazdaság és a szolgáltatások lefelé húzták a volumenindexet, a feldolgozóipar hatása pedig semleges volt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a negatív meglepetés leginkább a szolgáltatásokhoz köthető,

A szolgáltatásokon belül negyedéves alapon a szállítás, raktározás ágazat, illetve a kulturális és szórakoztató ágazatok teljesítménye csökkent, míg a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységé bővült a legnagyobb mértékben.

Már idén recesszió jöhet

A Makronóm Intézet várakozásai szerint a GDP volumene a következő negyedévben az energiaválság miatt tovább mérséklődik, így a gazdasági teljesítmény éves bővülése 4,7 százalék körül alakulhat, azaz az év végi lassulás ellenére is dinamikus marad az éves növekedés. „A jövő évi gazdasági teljesítményt jelenleg rengeteg kérdőjel övezi. A legfontosabb ezek közül az energiaárak alakulása, illetve hogy ennek hatásai mennyire terhelik meg a háztartások pénztárcáját, továbbá a vállalatok mennyire tudnak túlélni a mostani nehéz helyzetben. A 2023-as év egészét tekintve szerencsés esetben a magyar gazdaság elérhet egy kismértékű növekedést, ugyanakkor várakozásaink szerint már az idei negyedik negyedévben technikai recesszió jöhet” – mondta Regős Gábor.

(Borítókép:  Balázs Attila / MTI)